Őszintén a doppingszerekről és a szteroidokról

A dopping kérdése nagyon kényes, de egyben nagyon fontos téma, amit kifejezetten az aktualitása és jelentősége miatt néha elő kell vennünk. Nem kerülgetni kell ezt a témát, hanem átbeszélni. Mit kell tudni erről az egész dopping-mindenségről? Gondoljanak Ben Johnson esetére a szöuli olimpián, a mindig felbukkanó profi kerékpárosok kálváriájára Franciaországban, vagy az MMA-t is átszövő doppingbotrányokra. Ezek az esetek az érintettek számára a kemény konzekvenciák miatt nagy jelentőséggel bírnak.

Az élsportokban doppingszerekkel már a Helsinki-i olimpiai játékok óta élnek. Már ilyen régóta vitatják az anabolikus szteroidok teljesítménynövelőként való alkalmazását. Ezalatt etikai, orvosi, és morális álláspontokat vitatnak. A dopping ma is jelen van az élsportban, ám talán kevésbé fontos, mint eddig. A manapság kifejlesztett és mindenki számára elérhető csúcs-étrend-kiegészítők, akár csúcs állapotot is képesek kialakítani a szervezetben.

Mikor kezdődött a doppingkorszak?

A doppingszereket a sportolók a testépítésbe a súlyemelőktől vették át. Úgy feltételezik, hogy az első testépítők az 50-es években kezdtek el szedni doppingszereket, és anabolikus szteroidokat. Mai felismerések szerint ez hosszú időn át, csak egy relatív szűk körre korlátozódott, majd 1980-tól kezdve a doppingszerek használata általánossá vált. Nagyjából ekkor kezdték el szorgalmazni a szerekkel való visszaélések számának lecsökkentését. Mai becslések alapján az USA-ban körülbelül 10.000 illegális forrása van az anabolikus szteroidoknak (többnyire fekete piaci kereskedők, és csak a profitra éhes üzletemberek), és több száz illegális gyártó.  Ezen felül még több ezren importálnak ilyen szereket külföldről.

Mik azok az (anabolikus) szteroidok és hogyan hatnak?

Az anabolikus szó izomzatépítőt jelent angolul. Azaz az anabolikus szó nem egyenlő a szteroid gyógyszerekkel.

Az anabolikus szteroidok férfi hormonokból készült gyógyszerek. A gyógyszerek gyakran úgy hatnak, hogy befolyásolják különböző struktúrák átengedő képességét. Egy példa: a bőrünk normális esetben egy zárt burok – ha nem így lenne, rövid időn belül elárasztanának minket a baktériumok, és kórokozók, ez által megbetegednénk, meghalnánk. Amikor a bőrre juttatunk egy testápolót, akkor az maximum néhány tized milliméter mélyen hatol be a bőrbe. Ha ezt a krémet valamilyen gyógyszerrel keverik, ami megnöveli a bőr átengedő képességét az által, hogy több bőr-sejtreceptort nyit meg, képes a krém bejutni a test keringési rendszerébe.

Ehhez hasonlóan hatnak a szteroidok is: egy bonyolult folyamat során megváltoztatják  az izomsejtreceptorok biokémiáját. Megnyitják az „androgén képző globulinokat” az izomsejtek felületén. A szteroidreceptor-összetételnek ezáltal szabad útja van a sejtmagok felé. Ekkor a DNS (dezoxinukleinsav) az RNS-eket (ribonukleinsav) a riboszómákhoz utalja, melyek ezt követően több sejtfehérjét kezdenek termelni. Ez az új fehérje, pedig új genetikán kívüli izomszövet alkotóeleme lesz. Ez viszont csak akkor működik, ha a kemény edzés alatti izom-összehúzódás az ehhez szükséges ingereket kelti.

Kiderült, hogy a szteroidok önmagukban, vagyis terhelés alatti izom-összehúzódás nélkül, hatástalanok. Abból indulnak ki, hogy egy kemény edzés során alkalmazott szteroidok mellett kellő mennyiségű kalóriát, és fehérjét is rendelkezésre kell bocsátani ahhoz, hogy a riboszómák az így felvett fehérjéket a felerősített proteinszintézis során fel tudják használni.

Vagyis a közhiedelemmel ellentétben a szteroidok csak akkor hatnak, ha egyidejűleg megfelelő mennyiségű fehérje és a fizikai edzésingerek is rendelkezésre állnak. Az izomtömeg felépítése testépítés során a sejtek túlterhelése miatt jön létre, az edzés alatti erős izom-összehúzódás közben, illetve az izomsejtek apró sérülései miatt. Itt támogatják a szteroidok a sejtreceptorok biokémiai folyamatai által a már lezajló folyamatot úgy, hogy további receptorokat nyitnak meg, ami pedig a sejteket még erősebb izomnövekedésre készteti.

Az így elért izomnövekedés nagyobb, mint a hagyományos edzésnél elért. Ez magyarázza a szteroidoknak olykor már csodaszerűre eltúlzott hatását tömegnövekedés tekintetében. Így az is egyértelművé válik, hogy egy ilyen mértékű tömegnövekedés szteroidok nélkül nem lehetséges, legalábbis közel sem ilyen mértékben, és ennyi idő alatt.

Melyek az anabolikus szteroidok mellékhatásai?

A szteroidok gyógyszerek, és mint minden gyógyszernek, ezeknek is vannak mellékhatásai – ezeknek a száma ijesztően magas és súlyos fokú. Itt lesz igazából egyértelmű, miért szól minden a szteroidok ellen. Ezek a veszélyes mellékhatások többnyire ismertek is: heresorvadás, ginekomasztia (női mellképződés férfinál), magas vérnyomás, megnövekedett rizikó szív-, és érrendszeri betegségekre, pattanásodás, személyiségváltozás és májkárosodás – hogy csak néhányat említsünk.

Megerősödött fehérjeszintézis esetén a májnak több maradványt kell eltávolítania a szervezetből. Ennél a méregtelenítésnél valóban megtörténik kis mennyiségű méreg feldolgozása. Idővel viszont a májsejtek nem bírják az iramot, és porózussá válnak. Jóindulatú szövetek a vaszkuláris területen, gyulladás esetén angiómákká válhatnak. Ezek olyan haszontalan véredényekből álló tumorok, melyek kárt okozhatnak az idegekben és az epehólyagban, ha nagyobb méretűvé válnak. Ezen kívül a szteroidok Peliosis Hepatitist okozhatnak. A májban vérrel teli táskák képződnek, melyek kiszakadhatnak és akár halált okozhatnak. Emellett elegendő jel mutat arra, hogy rosszindulatú daganatok is kialakulhatnak a májban anabolikus szteroidok miatt.

Ugyanolyan súlyosak a pszichológiai, mint a fiziológiai mellékhatásai, vagyis a személyiségváltozások vagy a viselkedészavarok. Szteroidok befolyása alatt előfordulhat az ún. Jekyll-Hyde szindróma, vagyis hogy egy egyébként kiegyensúlyozott ember hirtelen agresszív, erőszakoskodó, vagy gyakran túlpörgött lesz. Ennek a veszélynek elsősorban a fiatalok vannak kitéve, mivel náluk még nem zárult le a személyiségfejlődés. Néha a megnövekedett agresszivitással párhuzamosan megnövekedett szexualitás is kifejlődik, egy olyan szakaszban, amelyben a test amúgy is magas fordulatszámon pörög.

De ez az átmeneti növekedés a szexuális igénynél általában a szenvedély elveszítésével jár, gyakran szexuális funkciókban keletkező zavarokkal együtt. Ennek többek közt a fent említett heresorvadás az oka, amelyek a szteroid hatására kevesebb tesztoszteront termelnek.

Ha ez nem lenne elég; néhány endokrin mirigyre (mirigyek, melyek hormont termelnek) is kiemelten veszélyesek az anabolikák, ezek az agyalapi mirigy, ivarmirigy, pajzsmirigy, és hasnyálmirigy. Pont ezeknek a mirigyeknek a fejlődése nem zárult le a fiataloknál, teljes működési potenciáljukat nagyjából 21 éves korban érik el.

Ha egy fiatal sportoló, akár csak egy kis ideig szteroidokat, anabolikákat használ, már irreverzibilisen (visszafordíthatatlanul) korlátozza az tesztoszteron, sperma, a pajzsmirigy hormon, és inzulin képzését. Amikor leáll az anabolikák szedésével, a teste megpróbál visszaállni a normális hormonháztartásra. Viszont ha ezek a mirigyek még mielőtt megértek, korlátozva voltak a funkciójukban az anabolikákkal való visszaélés miatt, előfordulhat, hogy sosem lesznek képesek egészséges hormonháztartást létrehozni.

Ha figyelembe vesszük, hogy a pajzsmirigy az anyagcserét, az energia-háztartást, a testzsírtartalmat és az izomnövekedést szabályozza, a hasnyálmirigy pedig inzulint termel, akkor lassan felfogható a károk mértéke.

További rizikót jelent fiatal sportolók számára a megnövekedett sérülésveszély. Az utóbbi időben egyre gyakrabban számolnak be sportorvosok izomszakadásokról, ínruptúrákról (ínszalagok elburjánzása), és csonttörésekről fiatal sportolóknál. A csontok, inak és szalagok is csak 21 éves korra fejlődnek ki teljesen, és a testépítés igazából pont ezekre a struktúrákra alapozódik. De a szteroidok hatására fellépő gyors erő-, és izomnövekedés túlterheli a szöveteket, így sérülések alakulnak ki.

A csontok hosszanti növekedése is majd csak 21 éves korra fejeződik be. Az anabolikus szteroidok felgyorsítják az úgynevezett osszifikációt (csontosodás), és bizonyos körülmények között félbeszakítja a csontok hosszanti növekedését. Ez azt jelenti, hogy az érintettek sohasem érik el a genetikai kódjukban előírt testmagasságot, sem a vállszélességet. Állatkísérleteknél megállapították, hogy egy nagyon széles körben elterjedt orális szteroid, a methandrostenolon (deca-durabolin, silabolin, retabolin és laurobolin) már néhány hét után abnormalitásokat hoz létre az izmok és szalagok összeköttetéseinél.

Az anabolikák negatívan befolyásolják a vérzsír-értékeket. Ez a változás növeli a szívroham és agyvérzés rizikóját, mivel elősegíti az artériák elmeszesedését és eldugulását. Szerencsétlen esetben azt jelenti, hogy évekig nyomorékként, vagy bénultan kell élni. Megéri ez?

A pszichés állapotot is befolyásolja amit „dopping őrületnek” , vagy „szteroid pszichózisnak” neveznek. A belmonti Dr. David Katz, és Dr. Harrison Pope negyvenegy testépítőt és amerikai futball játékost kérdeztek ki, akik szteroidokat szedtek. Egyharmaduk anabolikus szteroidok hatása alatt komoly pszichiátriai komplikációkról számolt be, ezalatt különböző szteroidokat szedtek. A megkérdezettekből öten pszichotikus zavarokról, többek közt arról számoltak be, hogy hangokat hallottak. Kilenc megkérdezettnél súlyos depressziók, vagy mániák alakultak ki, néhányan pedig rövid ideig sebezhetetlennek érezték magukat.

G. Pope Jr., és David L. Katz, a Massechusetts-i Belmont-i McLean kórház, és a Harvard Medical School gyógyszerészei, egy csoport (31) férfit kérdeztek ki hasonló eredménnyel. Az egyik azt képzelte, képes kiugrani a 3. emeletről a nélkül, hogy baja esik. Sokan súlyos depressziókban és mániákban szenvedtek, egy férfi kétszer is megvett egy drága autót, amit nem is tudott kifizetni.

Mindeddig csak a férfiak szteroidra való reakcióit írtam le. Ez azt a benyomást keltheti, mintha alig lennének nők, akik szteroidokat szednek, mintha nőknél nem lennének ilyen reakciók, de ez nem így van.

A női szervezet azonban máshogy reagál a szteroidokra. Nőknek semmiképp!

Ennek az oka abban rejlik, hogy a szteroidok, mint ahogy már fent említettük, férfi hormonok, így egyértelműen következik, hogy egy férfi szervezet máshogy reagál rá, mint egy női. Ebben az is benne van, hogy más az értékelés a két nemnél dopping tesztek szempontjából. A megerősített követelés a nőknél való ellenőrzésre azon a véleményen alapszik, hogy a férfiaknál nem olyan nagy gond, ha szteroidokat szed, a nőknél viszont igen, hiszen ezek férfi hormonok, melyek e logika szerint a férfi szervezetében természetesek, a nőében viszont nem.

Ehhez van mit hozzáfűzni. Először is, mindkét nemnél található változó koncentrációban androgén hormon (androgén = férfi, és női jellegeket összekötő), a tesztoszteron egyike ezeknek. A férfiaknak azonban lényegesen több van belőle, mint a nőknek. Minden a tesztoszteronnak megfelelő anabolika derivált szintetikus gyógyszer – a szteroidok gyógyszerek. (derivátum = kémiai összeköttetés, ami egy másikból lett létrehozva). A Dianabol és Anavar sem a férfi, sem a női szervezetnek nem anyaga.

A tesztoszteron és annak megfelelő (analóg) szintetikus szteroidok használata, főleg nagyobb dózisban, erőszakos behatolást jelent a hormonháztartásba.

Nézzük meg a férfi és a női szervezet a reakcióit férfi hormon szempontjából a tesztoszteron használatánál:

–          Heresorvadás következhet be, nőknél pedig megnőhet a csikló
–          Férfiaknál a kezdetben megnövekedik a szexualitás, majd potenciahiány következik be, nőknél pedig összezavarodhat a menstruáció, vagy akár kimaradhat és terhesség esetén nőnemű embriónál virilizációt (férfias jellegek fokozott megjelenése) okozhat
–          Férfiaknál nőies mell képződhet (ginekomasztia), nőknél pedig általában kisebb lesz a mell (valószínűleg az edzéstől is)
–          Mindkét nemnél megvastagodnak a hangszálak, de csak a nőknél lesz ez által mélyebb a hang (férfiasabb)
–          Mindkét nemnél megváltozik a bőr és a haj minősége, vagyis idő előtt öregedhetnek, nőknél pedig akár szakállnövekedés is bekövetkezhet, ahogy azt néhány fotó tanúsítja
–          Mindkét nemnél súlyos májkárosodás következhet be
–          Mindkét nemnél megváltoztatják a vérzsír (koleszterin) értékeket, mind az orális, mind a befecskendezett szteroidok, ami megnövekedett infarktusrizikóhoz vezet
–          Végül, de nem utolsó sorban a szív, máj és az agy azok a szervek, melyek a szteroidok által kiemelten erősen terhelődnek és ezek a szervek nemtől függetlenek

Miért is használnak ezek ellenére szteroidokat a sportolók?

Most biztosan azt gondolják , hogy egyértelmű: a teljesítménynövelés miatt! De megéri ezeket a rizikókat kockáztatni a teljesítménynövelés miatt? Kell még lennie további okoknak is.

A következő példa ezt érthetővé teszi: Vince Lombardir, a Green Bay Packers legendás edzője a játékosainak a következő szlogent verte a fejébe :

„A győzelem nem minden, hanem az egyetlen!”

Pont ez a MINDENT vagy SEMMIT tézis az, ami döntő sok sportoló viselkedésében. Ehhez jön még a félelem, a meggyőződés, hogy nincs esélye helyt állni azokkal szemben, akik mint mindenki, szteroidot szednek.

Indirekt módon mindannyian együtt kellene döntenünk arról, hogy az anabolikus őrület tovább folytatódjon, vagy sem.

Dopping ellenőrzések – hogyan ürülnek ki a szteroidok és hogyan történik az ellenőrzés?

A legtöbben nagyra nyitott szemekkel hallgatjuk azokat a híreket, amelyek arról számolnak be, hogy egy MMA harcos lebukott egy drogteszten. Felmerül bennünk a kérdés: ha tudják, hogy tesztelik őket, miért buktatják le magukat szándékosan? Hosszú éves tapasztalatok azt mutatják, hogy érvek – legyenek ezek akármennyire is tudományosan pontosan igazolva– , nem elegendőek, hogy sportolókat, akik szteroidokat szednek, lemondásra késztessék.

Ugyan az anabolikus szteroidok hatásosan megnövelik az izomnövekedés mértékét, de egyidejűleg csökkenti a test tesztoszteron-termelését, vagy legalábbis erősen korlátozza. Adagolástól és a használat időtartamától függően a természetes tesztoszteron-termelés akár egy évre is lecsökkent maradhat. Ez sokaknak azt az érvet adja a kezükbe, hogy ha már egyszer elkezdte szedni a szteroidokat, akkor tovább kell szednie, hisz ha nem így tesz, hiányjelenségekkel kell számolnia.

Mindenesetre kétségbevonhatatlan az, hogy minden érintettnek számolnia kell elvonási tünetekkel egy kellemetlen időszakon keresztül, miután abbahagyta az anabolikák szedését (ugye emlékeznek még cikkünkre Vitor Belforttal?).

Itt az is helytálló, hogy valóban teljesítménycsökkenés következik be és hogy egy része az izomtömegnek, amit a szteroidok befolyása alatt épített fel, elvész. Pontosan úgy, ahogy elveszíti egy részét annak az izomnak, amit kemény edzéssel szerzett, miután abbahagyja az edzést, úgy tűnik el az anabolikák által megszerzett izomtömeg, miután abbahagyja azok szedését. Csak ebben az esetben sokkal gyorsabban tűnnek el. Amit a szervezetből kiürülnek a szteroidok, a sejtreceptoroknak nincs mihez kötődni, és nem tudják a sejtmaghoz továbbjuttatni. Ennek következtében pedig a riboszómáknak nem kell fehérjével ellátni az extragenetikus izomtömeget fehérjével és visszaépülnek, ez pedig egy olyan tény, amit senki nem tud megkerülni.

Nem létezik olyan gyógyszer, vagy táplálékkoncentrátum, ami szteroidok szedésének befejeztével a testi leépülést meg tudná állítani vagy lelassítani. Vizsgálatok alapján azonban ma már biztosra tudni, hogy hagyományos edzéssel felépített izomtömeg lényegesen lassabban épül le, mint a szteroidokkal felépített extragenetikus izomtömeg.

Ha úgy is tűnik, hogy a edzőtermekben, az edzés során lehetetlen az anabolikus szteroidok szedésével való küzdelmet megnyerni, a versenyek alatti dopping ellenőrzésekkel mégis nagy befolyást lehetne gyakorolni. Mivel a szteroidok nagyon sokáig (akár egy évig) a szervezetben vannak, a sportolóknak a verseny előtt sokáig szteroid nélkül kell élniük. Mindenek előtt az a tény, hogy a Deca Durabolin szteroid nagyon jól tapad a sejtreceptorokhoz, az oka annak, hogy olyan sok sportoló bukott meg dopping vizsgálatokon. A Deca Durabolinban található metaboliták egy évvel a használat után is kimutathatóak.

Dr. Donald Catlin, doppingszerek kimutatásának szakértője, már 1986-ban kijelentette, hogy képes kimutatni egyetlen 100 mgos Nandrolon injekciót (Durabolin, és/vagy Deca-Durabolin) legalább még öt hónapon keresztül, sőt valószínűleg még hosszabb idő elteltével is. A Deca-Durabolin metabolitjainak retrospekciós ideje (retrospekció: kimutatható) akár 18 hónap, és az ellenőrzési módszerek finomításával, javításával akár még hosszabb is.

A szteroidok azóta már nanogrammos tartományban is kimutathatóak, ezek egy milliárdomnyi grammok. Egyes anyagokat, az úgynevezett melléktermékeit a szteroidoknak még 0.25 nanogrammos nagyságrendben is kimutatnak (ez egy negyede az egy milliárdomnyi grammnak!).

A drogtesztek nagy része enzimek alkalmazásán alapszik, mint pl.: az EMIT-Teszt, amit a kaliforniai Synrex Laboratories fejlesztett ki. Az EMIT-nél egy széles körű tesztről van szó, amely még hatékonyabb, ha az eredményeket még egy teszten pl.: tömegspektrométeren keresztül igazolják.

A teszt során a vizeletmintához baktériumokat és antitesteket adnak hozzá bizonyos tiltott anyagok ellen és egy enzimkészítményt. Ha a minta nem tartalmaz tiltott anyagokat, akkor az antitestek és az enzimkészítmény kiszűrhető, és a baktériumok zavarossá teszik a mintát, akkor a teszt negatív.

Viszont ha tartalmaz tiltott anyagot, akkor azok kötődnek az antitestekkel, ami által a baktériumok, és az enzimek is együtt maradnak. Az enzimek ezután elpusztítják a baktériumokat, a minta kitisztul, ekkor a teszt pozitív. Az EMIT-Teszt kritikusai arra gyanakodnak, hogy bizonyos anyagokkal meg lehet hamisítani a teszt eredményét. Hosszú ideig úgy tartották, hogy a jól időzített ammónia és fehérítő, és úgynevezett diuretikák (vízhajtók) bevitelével lehetséges a maradék anabolika-maradványt az így felhígított, és bázikus vizeleten keresztül kiüríteni a szervezetből.

Gáz-, és folyadék-kromatomográfia – nem lehet kikerülni

A jelenlegi legfontosabb és legbiztosabban alkalmazható tesztmódszerek az úgynevezett gáz-, és folyadék-kromatográfia, tömegspektrométerrel kombinálva. A kromatográfia azonosítja a meglévő anyagok fajtáját, és a tömegspektrométer pedig azonosítja az adott szteroidot az összetéveszthetetlen kémiai szerkezete és az ionspektruma alapján.

Ahhoz, hogy a gázkromatográfiánál felfedezett szteroidot a tömegspektrométer azonosíthassa, a tömegspektrométer számítógépén tárolva kell lennie ennek az ionspektruma.

A NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) ezt a számítógépet mindig a legfrissebb adatokkal táplálja. A vizeletminta szteroidokra való vizsgálata során a gázkromatográfban folyékonyból légnemű halmazállapotba változtatják. A gázt ezután elemeire bontják és tovább analizálják tömegspektrométer segítségével, miközben néhány mintát kétszer is be kell tenni a kromatográfba. A folyadék-kromatográfia, a fenti módszer egy fajtájánál, különböző vegyszerek hozzáadásával felerősíti a már meglévő anyagok formáját és mennyiségét. A szteroidokat ezután pedig színük, és mennyiségük (oszlopmagasság) alapján azonosítják.

Ezek a különleges tesztek, ha a NOB által elismert laborok készítik, relatív drágák, de cserébe rendkívül megbízhatóak. Minden a NOB által támogatott labor a tiltott anyagok kimutatásával kapcsolatban nagyon magas színvonalat képvisel. Dr. Anthony Daly az UCLA-tól, az 1984-es olimpiai játékok orvosi vezetője szerint, a gázkromatográfia, és tömegspektrométer 100 %-ban pontos.

A nandrolon-vegyületek metabolitjainak a szervezetben való hosszú tartózkodási idejéhez még hozzá kell tenni, hogy e szteroidok olaj-alapjának köszönhetően még tovább nyúlnak. Ezzel ellentétben a víz alapú szteroidok lényegesen gyorsabban hagyják el a szervezetet, de ennek az a hátránya, hogy az anabolikus hatása is hamarabb hagy alább. Itt egy 3-6 hónapos kimutathatóságról (retrospekció) lehet beszélni. Továbbá a szájon át bevett szteroidoknál ez lényegesen rövidebb, mint a befecskendezetteknél.

Mi történik a tesztoszteron aránnyal a testben?

Korábban a sportolóknak lehetőségük volt arra, hogy szteroid ellenőrzések előtt időben befejezték a szerek szedését, de az ez által bekövetkezett gyengülést szintet tiszta szteroid bevitelével próbálták késleltetni, vagy teljesen megakadályozni. Ma már a tesztoszteron és epitesztoszteron (ez egy végtermék) arányát is ellenőrzik, hogy biztosak legyenek abban, hogy nem vettek be szintetikus tesztoszteront.

A tesztoszteron és epitesztoszteron normális esetben 1:1 arányban van, ha ez az arány meghaladja a 6:1-et akkor disqualifikáció következik. A szintetikus tesztoszteron ugyan növeli a tesztoszteronszintet a vizeletben, de semmilyen befolyása nincs az epitesztoszteron képzésében. Ezáltal megnő a két anyag közti arány. Néhány évvel ezelőtt három tusázónál 100:1-es arányt mutattak ki!

Még egy utószó a növekedési hormonhoz: ma már lehetséges kimutatni, új szintetikus növekedési hormonok jelenlétét.

Forrás: peakshop.hu

Comments

comments