Nemzetközi sikerekre vágyik a “Szigeti veszedelem”

A csepeliek büszkesége 12 éves birkózó múltat tudhat maga mögött, országos bajnoki címmel, nemzetközi viadalokon való részvétellel büszkélkedhet, a szőnyegen töltött idő alatt komoly fizikai alapokra, ügyességre tett szert. Két és fél éve mégis sportágat váltott.

– Nagyon szerettem a birkózást, de úgy gondolom, a vegyesharcban szakmailag és anyagilag is nagyobb a perspektíva – jelenti ki a „szigetországi” sportoló, aki az MMA mellett szép sikereket ért el K-3-ban, de szerzett felnőtt Combat grappling amatőr FILA MMA magyar bajnoki címet is. – A soroksári Pitbulloknál, Sándor Györgynél tanultam az alapokat, utána kerültem az MMA Országos Szövetség csepeli bázisára.

A barátai által csak „Keróként” ismert srác keményen nyomta az MMA-tréningeket, ám első vegyesharc mérkőzése előtt óriási pofont kapott a sorstól: elveszítette édesanyját.

– Édesanyám halála nagyon megviselt, erőt kellett venni magamon, hogy küzdeni tudjak – emlékszik vissza szomorúan élete egyik sorsfordító időszakára. – A sportba menekültem, mindent beleadtam, nagyon keményen dolgoztam az edzéseken. Szerencsére eredmény is van, eddig sem az amatőrök, sem a profik között nem találtam itthon legyőzőre, pedig nem csak magyarokkal, hanem külföldiekkel is meccseltem.

Ha valaki azt hinné, hogy László hosszú birkózó múltja miatt lazán áll a küzdelmekhez, az nagyot téved.

– Hiába a szőnyegen töltött évek, óriási izgalom volt bennem az első MMA-meccsem előtt – mondja. – Úgy vélem, a harc előtti bizsergést soha nem lehet levetkőzni, erre szükség van, nem is normális ember, akinél nincs meg a szükséges meccsláz.

A 85-90 kilogramm körüli testsúllyal rendelkező sportoló amellett, hogy a ketrecben keményen osztja a riválisokat, árgus szemmel figyeli kategóriája legjobbjait. A magyar mezőnyben az MMA-világbajnok Felföldi Szabolcs és a békéscsabai Petrovszki Attila tudását tartja sokra, de kedvencei a nemzetközi színtérről kerülnek ki, John Jones és Anderson Silva nála a favorit.

A március 16-án, Debrecenben megrendezésre kerülő III. Tüske-kupán Kertész Lászlóé az egyik főmeccs, 85 kilogrammban egy külföldi harcossal csap össze.

– Úgy érzem, eljutottam arra a szintre, hogy egy jó képességű külföldi fighterrel mérjem össze a tudásomat – jelenti ki. – Keményen dolgozom az edzéseken, a sport tölti ki a mindennapjaimat, napi két-három gyakorláson veszek részt.

A srác jó kezekben van, erőnléti edzéseit a szövetség elnöke, Juhász Sándor, a földharcot Sós István, az állóharcot Priskin Pál, a dzsicut Szabó Gyula, a kempót Felföldi Szabolcs irányításával végzi. Birkózó múltjából adódóan földön nagyon erős, de meg kellett tanulnia a feszítéseket, csavarásokat, préseket, fojtásokat is. Ezeket a fogásokat a dzsicuból sajátította el.

– Nem volt könnyű, ám az akaratom megvan, belerázódtam – jellemzi földharc-munkáját. – Állóharcnál a rúgásokat a laza csípőmnek köszönhetően könnyebben megtanultam, az ütések elsajátításával kicsit többet küzdöttem. Itt még van mit tanulnom, de nagyon igyekszem, minden nap gyakorlom a kéztechnikát. Bár igazság szerint mindenben kell fejlődnöm, egy sportoló soha nem lehet elégedett önmagával.

„Kerónál” nyoma sincs elégedettségnek, újabb és újabb célokat tűz ki maga elé, elszántan küzd az álmaiért. Családja és csapata mindenben mellette áll.

– Édesanyám halála óta édesapámmal és a négyéves öcsémmel még jobban összetartunk, de rengeteget segítenek a nagyszüleim is – utal a köztük lévő elszakíthatatlan kötelékre. –A mai napig vannak nehéz pillanataim, sokszor tör rám a szorongás, erőt kell vennem magamon, hogy tovább tudjak lépni. Az MMA, a sport, terápia, gyógyszer a bajaimra, a csepeli teremben egy fantasztikus közösségbe kerültem, mindent megkapok, amire szükségem van. Juhász Sándor elnök nem csak remek erőnléti edző, de mentorom is, óriási köszönettel tartozom neki. Azt hiszem, ezt a csapattagok is elmondhatják, nem csak az edzőteremben, de a magánéletben is számíthatunk rá. Vele az élen nagyon erős közösséget alkotunk, együtt sírunk, együtt nevetünk.