Kiemelt hírek

KÖNYVAJÁNLÓ: Kashima Shinden Jikishin Kage Ryu Kenjutsu a Pécsen élő Suzuki Kimiyoshi tollából

2010. március 16. | szerző akadmin | Kendo

Kenjutsu témában igen ritka a publikáció, ezért nagy érdeklődés kíséri a hazánkban élő kiváló harcművész, a szamuráj felmenőkkel büszkélkedő Suzuki Kimiyoshi mester könyvét.

Suzuki Kimiyoshi – Kashima Shinden Jikishin Kage Ryu Kenjutsu

A Jikishin kage-ryū stílus a Muromachi időszak végén kifejlődött kenjutsu stílusokból származik, amely átnyúlik a Sengoku időszak korai szakaszába, időszámítás szerint a 15. század végére és 16. század elejére, a Kashima szent helyen az alapító, Matsumoto Bizen-no-Kami Naokatsu szerint.

A Jikishin Kage-ryū Kenjutsu a korábbi iskolából jön a Kage-ryū Kenjutsu-ból és egy Aizu Iko nevű szamuráj alapította 1490-ben. Ő tökéletesítette, és Japánban mindenhol tanította a stílust. 1525-ből származó bizonyíték alapján egy másik szamuráj, Kumizume Ise no Kami Nobutsuno (1508-1548) saját stílusát tanította, a Kage-ryū kenjutsu egy formáját. Shinkage-ryū-nak hívta (az új árnyék iskolája). Jikishin Kage-ryu, annyit tesz, ’az ősi árnyék legújabb iskolája’. A névvel az ősökre utalt és fejezte ki tiszteletét az egykori mesterei iránt.



A könyv szerzője, Suzuki Kimiyoshi 1934. január elsején született Tokióban.
(A harcművész a 21 szamuráj című könyvben is szerepel.)
Családjában a harcművészeteknek mindig is nagy tradíciója. Kimiyoshi mester nagyapja, Makita Shigekatsu híres szamuráj volt. Ő, a régi Aizu tartományban született, melynek mai neve Fukushima. Az akkori japán társadalom, elit harcos, azaz szamuráj kasztjába tartozott.

A szamuráj ellenes, 1867-ben életbe lépő törvények őt és családját is mélyen érintették. Ez volt a régi kor, a feudalizmus és a szamurájok korának alkonya. Más néven ez volt a Bakumatsu időszak, amikor végett ért az Edo korszak és a Tokugawa shógunátus végső harcát vívta az új, a társadalmat megreformáló törekvésekkel szemben.

E korhoz köthető a Meiji restauráció, mely során, a császárral az élen, Japán modernizálódott. Ekkor alakult a shogun reakciójaként a részben a reformokra a Shinsengumi, amely a haldokló shogunátus válasza volt az újító erőkre. Csak is kiváló kardvívókat válogattak soraikba, kiknek feladatuk a régi rendszer és a szamuráj tradíciók fenntartása és az ezt veszélyeztető elemek likvidálása volt. Ezen társaságnak Makita Shikegatsu is tagja volt. Az utolsó szamuráj című film is ezen korszakban játszódik.



Végül győzött a modernizáció és a shogun oldalán harcolóknak menekülnie kellett, lázadóknak tekintették őket. Ebben az időben Makita Shikegatsu Hokkaidóra menekült. Atsuta községben élt, és a Jikishin kage-ryu stílusnak az egyik legkiválóbb mestereként ismerték el. A kenjutsu mellett, a kyudohoz, a japán íjászathoz is mesterien értett. De mindezek ellenére a szamurájok kora leáldozott. Az egykori büszke harcosok megélhetési gondokkal küszködtek. A feudalizmus egy csapásra véget ért és szembe kellett nézniük a valósággal, a megélhetésükért cserébe munkát kellett vállalniuk, ami nagyon nehéz dolog volt ugyanis a szamurájok legnagyobb és majd egyetlen tehetsége a kivételes harcművészeti jártasságuk volt.

Makita Shigekatsu egy börtön intézetben kapott munkát. Nem szeretett ott dolgozni, mert a rabok, embertelen bánásmódban részesültek. Véleménye szerint minden emberrel tisztességesen kell bánni, még akkor is, ha bűnöző. Emberiessége és kivételes vonásai miatt a rabok tiszteletét is kivívta.

Egy alkalommal három szökött bűnöző vetődött Atsutába és egy gyermeket ejtettek túszul. Azzal fenyegetőztek a sarokba szorult gaztevők, hogy megölik a gyermeket. Mindenki attól tartott, hogy az események még rosszabbra fordulnak, de senki sem bizonyult elég bátornak, hogy bármit is tegyen ellene. A börtönben azonban egy kendo mester jól ismerte Shikegatsu képességeit ezért hozzá fordult segítségért.

Szerencsére Makita Shikegatsu is épp a faluban tartózkodott és habozás nélkül eleget tett a felkérésnek, majd bement a házba, ahol a három bűnöző csapdába esett és ahol a gyereket is túszul ejtették. A három bűnöző felismerte a kardvívómestert, és mivel Makita Shigekatsut már megelőzte hírneve, ellenállás nélkül megadták magukat. A történetről, Kan Simozawa, a Zatoichi szerzője, novellát is írt.

Makita Shikegatsut a történtek után még nagyobb tisztelet övezte. Kivételes harcművészeti jártassága és hírneve végül meghozta eredményét. Így otthagyta a börtönt, ami amúgy sem volt számára, sem pedig egyedülálló képességeinek megfelelő hely. Az 1900-as évek elején Atsuta községben megnyitotta “Jikishin Kan” nevű dojoját, és folytatta a kenjutsu, a kyudo, valamint a kendo tanítását.

A könyv a Lunarimpex gondozásában jelent meg.
Kapható a könyvesboltokban.

Comments

comments

A hozzászólás letiltva.