Az első hazai kendoedzés óta 30 év telt el. A magyar kendos élet kialakulásában a Budapest Főnix Kendo és Iaido Klub jelentős szerepet játszott, és jelenleg is az egyik hazai meghatározó klub.
Kevéssé ismert, hogy a japán harcművészetek közül Japánban a legnépszerűbb harcművészet a kendo és a judo. A judo amióta olimpiai sportággá vált, a világ számos országában elvesztette harcművészeti tartalmát, és Japánban komolyan dolgoznak azon, hogy a tradicionális szemlélet ismét előtérbe kerüljön. A kendo azonban sértetlenül őrzi több százéves szellemiségét és értékrendszerét. Japánban az általános és a középiskolában kötelező tantárgy mind a judo, mind a kendo, és az egyetemi oktatásban is létezik kendo és judo szak.
Aranyossy Árpád
Magyarországon, távol Japántól mindössze 15 kendo klub működik országszerte, ennek ellenére a munka kiemelkedően magas színvonalon folyik. A magyar kendosok Európában ranglista vezetők, és az idei világbajnokságra is dobogós elvárásokkal utazik a csapat. Ahhoz, hogy ez a minőség megszülessen, bizony 30 évvel ezelőtt elszánt emberek kellettek. Az alapítók első generációja közül ma már sajnos csak egy ember gyakorolja a kendot, Aranyossy Árpád (4.dan), aki nemcsak kitartásával, de klubhűségével is példaértékű a Budapest Főnix Kendo és Iaido Klub (link:www.budapestkendo.hu) életben.
A Budapest Főnix kendo klub nevében a Főnix jól tükrözi a múltat, tudtuk meg Vadadi Zsolttól (6. dan), a Magyar Kendo Szövetség elnökétől. Ennek a klubnak hivatalos név nélkül működő jogelődjéből váltak ki azok a tagok, akik vitték szét az országban a kendo ismeretét és értékeit. Egy-egy ilyen „kirajzás” után a klub mindig újraépítette magát, mondhatnánk, feltámadt, mint a főnix madár, és szívósan folytatta tovább a munkáját.
Szegfői Ákos
A Főnix életében jelentős állomás volt, amikor a Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zene tagozatos iskolában új otthont, megbízható és nagyon magas színvonalú edző és versenyek szervezésére alkalmas helyet találtak. Az iskolával és vezetésével a több, mint 10 éve tartó jó viszonynak is köszönhető, hogy a Budapest Főnix Kendo és Iaido Klub igazi kendos műhellyé válhatott. A műhelymunka fontos eleme, hogy az edzők és az egyesületi tisztségviselők munkájukat önkéntesként, azaz fizetés nélkül végzik, hozzájárulva ezzel a valódi civil szemlélet megerősödéséhez. Mindennek köszönhető, hogy a klubból kezdetektől fogva a magyar kendo válogatott biztos és meghatározó emberei kerülnek ki.
Az idei, novarai (Olaszország) 15. Kendo Világbajnokságon Tallós Zsófia erősíti a magyar női válogatottat, illetve a bolgár női válogatottban is találni egy főnixes hölgyet. Ugyanis Petia Kojouharova (3. dan) a Főnixben kezdett kendozni, és a klubban olyan magas szintre jutott, hogy a bolgár nemzeti válogatott alapemberévé vált.
Tallós Zsófia
A klub azonban nemcsak egyéni teljesítményekre lehet büszke. Immár hagyománnyá vált a szezonnyitó és a kategóriáját tekintve hiánypótló Sakura Kupa, amelyen idén 6 ország 140 kendosa mérte össze a tudását. Ugyanide sorolható a senioroknak rendezett Momiji Kupa, amely szintén unikum a kendos életben.
A Budapest Főnix Kendo és Iaido Klub azonban nemcsak a sport területén alkotott maradandót. A 4. Dan (link: http://www.kendoshortfilm.com/hu/) című kisjátékfilm, amely a Magyar Filmszemle döntőjében is szerepelt teljes egészében – szereposztás, rendező, statiszták – a Főnixre épült. Ez a film különleges hatással volt a világ kendos életére, mind a magyar kendot, mind pedig a Marczibányi téri edzőtermet Los Angelestől kezdve Brazílián át Olaszországig ismertté tette a világban.
Comments
comments
