Kiemelt hírek

Debrecen harcos jelképe: Fontana Kick-Box SE

2013. március 23. | szerző akadmin | Kick-box

Folytatódik a harcművészeti klubok bemutatkozása, amely segít ráhangolódni a május 4-i I. Harcművészeti Élménynapra.

 

A debreceni Decathlon Sportáruház és a hbsport.hu internetes portál közös szervezésében kel életre május 4-én az I. Harcművészeti Élménynap, a sport népszerűsítése érdekében. Az egész napos program során 20 különböző harcművészeti stílus fog bemutatkozni, a DebrecenPlus.hu jóvoltából a fellépő egyesületeket, és az általuk képviselt harcművészeti ágakat ismerhetjük meg. Az interjúalany ezúttal Major Zsolt 4 danos mester, edző.

– Mielőtt rátérünk a Fontana SE bemutatására, beszéljünk már egy picit a kick-box-ról. Mikor hogyan alakult ki, milyen gyökerekkel bír?

– Amerikai eredetű sportágról van szó, amit sokan Bruce Lee Jeet Kune Do nevű stílusára vezetnek vissza, mivel ő alkalmazott először védőfelszerelést. Egyébként a kick-boxnak két alapítója van az amerikai Mike Anderson, és a német Georg Brückner. Ők ketten voltak azok akik kialakították a sportágat, a ’70-es évek közepén. A kick-boxnak egy nagyon jó tulajdonsága van a többi küzdősporthoz képest, van erre egy nagyon jó hasonlatom. Van, aki a gyümölcsöt szereti, van, aki meg a dinnyét. Aki a dinnyét szereti, az nem szereti az összes gyümölcsöt, de aki az összes gyümölcsöt szereti, az szereti a dinnyét is. Ha én például elmegyek thai-boksz edzésre, akkor megismerhetek egy szeletet a kick-boxból, hiszen a thai boksz is egy része a kick-boxnak.
Ugyanabban a szabályrendszerben zajlanak a dolgok. De ha én például kicsi vagyok, és nem akarok nagyot ütni, vagy nem akarom, hogy szétrúgjanak, akkor is tudok kick-boxolni, hiszen van light contact, semi contact, vagy kick light. Ezek összességében a kontrollált erejű támadások, ezekben is rendezünk versenyeket.Azok, akik nagyok, erősek, és jól bírják az ütéseket, rúgásokat, azok tudnak full contactlow kick versenyeket vívni, vagy levehetik a védőfelszerelést és indulhatnak K-1 versenyeken. Ezek a lépcsőfokok nagyon jól fel tudják építeni az embert, úgy, ahogy például más hasonló küzdősportok nem. Ha valaki alkatánál fogva gyengébb, kisebb, akkor is el tudja helyezni magát a kick-box hétféle szabályrendszerének valamelyikében. Nálunk például van a klubban olyan 5 éves gyerek, aki egy éve jár kick-boxolni, és már országos versenyt nyert.
– Tehát, ha jól értem, ez egy amerikai gyökerű küzdősport. De alapvetően, ahogy észrevettem vannak japán vonatkozások: kyu és dan fokozatok vannak, az edzésen japánul köszöntök, számoltok stb.
– Mint küzdősportnak, nyilván meg kellett találnia a távol-keleti gyökereit. Ez igazából úgy nézett ki, hogy volt a japánkyokushin, a shotokan, volt a koreai taek-wan-do, a kínai kung-fu, az európai box. Ezekből az alapítók kicsipegettek jó elemeket. Például a bal egyenes a legjobb a boxban, azt kivették a boxból. A magas rúgásokat kivették a taek-wan-do-ból, mivel annak a stílusnak az a specialitása. Az erőnléti dolgokat kivették a kyokushin-ból, mivel az arra épül. A kezdetekkor úgy hívták ezt a stílust, hogy „all-style” vagy össz-stílus.
– Akkor mondhatjuk, hogy ez az egyik első mixelt harcművészeti stílus?

– Igen. Hasonló a már említett Bruce Lee féle Jeet Kune Do-hoz, ami hasonlóképpen jött létre. Az emberek hamar rájöttek, hogy a védőfelszerelések használata nagyon hasznos. Én még a ’70-es évek végén kyokushin-oztam. Ott például, ha egy edzésen megcomboztuk egymást, akkor utána én két napig nem tudtam lemenni a lépcsőn. A kick-box teljes védőfelszerelést alkalmaz, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az edzéseken a küzdelmekben vagy a páros gyakorlatokban nem rúgják szét egymást, nem történnek sérülések, egy-két kék-zöld folt lehet a maximum. Így viszont életszerű a küzdelem. Más stílusokban megvannak a megkötések: van, ahol csak pont-ütésre játszanak, van, ahol nem ütik a fejet stb. Nálunk a védőfelszerelés használatával lehetővé válik, hogy életszerű legyen a küzdelem.
– Ezek után térjünk rá magára a Fontana SE-re, ami egy eléggé nagy múltú debreceni klub. Mikor alakult, mi a története, milyen eredmények voltak eddig?

– Szerintem Debrecenben, de lehet Kelet-Magyarországon is a legeredményesebb egyesület vagyunk, ezt szerénykedés nélkül mondhatom. Debreceni Spartacus néven alakultunk, még a ’80-as évek elején, 1984-ben, talán ha jól emlékszem. Az egyesület vezetője Katona Attila 5 danos mester, ő egyébként a magyar full-contact válogatott szövetségi kapitánya, és a K-1 magyarországi licenstulajdonosa is. A ’90-es évek közepén lettünk Fontana SE, mivel a Pocsai István nevével fémjelzett Fontana Szabadidőközpont lett a fő szponzorunk, így ezt a nevet vettük fel. Sajnos ez a szponzori támogatás ma már nincs, de a nevünk megmaradt.Az egyesület felépítése: Debrecenben a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában és a Hódos Imre Sportcsarnokban vannak edzések, illetve Hajdúböszörményben és Nádudvaron vannak még csoportjaink a Fontana égisze alatt. Az eredményességi listát, ha estig sorolnám, sem lenne vége: a Fontana színeiben lett Magyarország első profi kick-box világbajnoka Tumbász József
– Szerintem Tumbász Józsi nevét minden debreceni ismeri, aki nem foglalkozik küzdősportokkal, az is…

– Igen, de rajta kívül említhetném Nagy TiborZilahi SándorBalogh Norbert nevét, akik mind a mi versenyzőink, a mi színeinkben indulnak kick-box és K-1 versenyeken. Meg kell említeni Sándor Kornélt, aki 3 danos mester, amatőr világbajnokságot és kung-fu világbajnokságot is nyert, EB-n, VB-n is többször érmes helyezést ért el a WAKO (World Association of Kick-Box Organizations – a világ legnagyobb és legelismertebb kick-box szövetsége – a szerk.) égisze alatt szervezett versenyeken.A mi versenyzőink végigversenyzik az egész életüket, gyerekben, ifiben, felnőttben egyaránt szép eredmények vannak. Mádi Bálint versenyzőnk például csak tavaly, megnyerte a Tököl-kupát, a világkupát, a magyar bajnokságot és a Mikulás Kupát. Így ő lett a Fontana legeredményesebb versenyzője, e mellett a Jó Tanuló, Jó Sportoló díjat is elnyerte a megyében. Balogh Lacika négyszeres magyar bajnok, tavaly világkupát is nyert. Ők a mostani gyerekeink.

A régebbi versenyzőink esetében sem volt olyan, hogy ne induljanak, és ne szerezzenek dobogós helyezést európai és világversenyeken. Sorolhatnék még neveket: Puskás FruzsinaPoór MariannKatona Laci – válogatott versenyzők, a teljesség igénye nélkül felsorolva. A Vörösmartyban edző csapat termelte ki a legeredményesebb lánycsapatot: hosszú hajúak, csinosak, szépek, és mellette mennek, mint a gép. Ők is sorra nyerték az EB-ket, VB-ket. Tavaly a Fontana négy óvodást indított az országos versenyen: a kicsik egy első, egy második és két harmadik hellyel jöttek haza.

– Ezek valóban nagyon szép eredmények. Ehhez vegyük hozzá, amit most én is megtapasztalhattam nálatok azon az edzésen, amin részt vettem, hogy nagyon jó, családias hangulatban zajlanak a tréningek. Ezt hogy éritek el?

– Nagyon egyszerű. Én azt mindig elmondom, hogy senki nem nekem, hanem magának edz. Ha egy gyereket bárhová elvisznek edzeni akárhová (úszni, futni, focizni, birkózni), de azt érzi, hogy neki a szülő miatt kell edzenie, akkor az lesz vele, mint az iskolában, hogy nem szeretem, nem csinálom, unom ésatöbbi… Itt nálunk mindenki érzi, hogy egy csapat része, és mindenki magának edz, mert mégiscsak egy egyéni sportról van szó. Azt a pofont, amit megkap, neki kell elviselnie, neki kell visszaadnia is. Én, vagy más edző, megmutathatom a legjobb utat, de ha ő letér róla, akkor teljesen mindegy lesz. Ha be tudjuk neki bizonyítani, hogy ez az út, amit be kell járnia, és ezt be tudjuk bizonyítani neki a versenysikerekkel, akkor rátalál a maga útjára.A küzdősport már rég túl van azon, hogy „erős vagyok, nagyot ütök”. Ésszel kell felfogni, hogy miért kell erősnek lenni, és hogy mikor kell ütni, vagy, hogy oda kell-e egyáltalán ütni? És ezzel vissza is csatlakoztunk a tradicionális bushido gondolkodáshoz…
– Kanyarodjunk még vissza egy picit a közösséghez: a heti két-három edzésen túl milyen összejövetelek, klubrendezvények vannak nálatok? Milyen közösségi élete van a klubnak?

– Nagyon jól fogalmaztál! A klubunknak tényleg közösségi élete van. A versenyekre eljönnek azok is, akik nem versenyeznek: családtagok, barátok. Van emellett évvégi buli, évnyitó buli, van nyári buli. Mi minden bulit igyekszünk felépíteni. Játékos versenyek, vetélkedők vannak, ahol a legkisebbek a legnagyobbakkal együtt tudnak bohóckodni. De mégis versenyszellemben zajlanak ezek, itt is megjelenik a nyerni akarás.
– Térjünk át a K-1-re, hiszen ott is sok versenyzőtök indul, és már érintettük is ezt a témát korábban. Idén 20 éve, hogy elindult a Japánban a stílusok közötti csúcsverseny. Elsőként tisztázzuk a K-1 fogalmát.
– Meg kell különböztetünk az amatőr és a profi K-1-et. Az amatőr K-1 gyakorlatilag ugyanabban a szabályrendszerben zajlik, mint a profi, a különbség, hogy itt még használnak védőfelszerelésként fejvédőt. Az a K-1, amit a laikusok is láthatnak a Tv-ben, már nem használ semmilyen védőfelszerelést a fogvédőn és a kesztyűn kívül. Mint említettem a Fontana vezetője Katona Attila a magyar K-1 licenstulajdonosa, így azok a versenyek, amelyek a debreceni Főnix Csarnokban és a budapesti Papp László Sportarénában valósulnak meg, azok szervezésében is benne vagyunk. A K-1 lényegében arról szól, hogy bárki, bármilyen stílust tanult is elindulhat.Például Andy Hug, aki a K-1 legnagyobb nevei közé tartozott, ő például kyokushint tanult. Semmy Schilt, aki most lett világbajnok, szintén karatéka. A K-1 lényege, hogy akár karatés, kick-box-os, taek-wan-do-s, vagy akár bokszoló valaki, elindulhat. A szabályok nagyon tágak: a mérkőzés ringben zajlik, megengedett az ütés, rúgás, a térdelés, de nem lehet könyökölni. A mérkőzés full contactban zajlik, tehát teljes erővel bevihetőek a csapások. Három perces menetek vannak.
– Ebből az is kiderült, hogy az egész magyarországi K-1 debreceni kézben van, ez egy érdekes újdonság nekem, de nyilván az olvasók számára is. Ezen túl nyilván K-1-ben is indulnak Fontana SE versenyzők. Az itteni versenyszereplésekről tudnál-e mesélni?

– A K-1-nek van egy egyre inkább közkedvelt változata, a K-1 MAX. Régebben a 92 kilogramm felettiek lehettek K-1 esek, de mivel rengetek jó harcos volt az alacsonyabb súlycsoportokban is, így létrehozták a K-1 MAX- ot ami a 70 kg-os súlycsoportot jelenti. Ebben a kategóriában az egyik legnépszerűbb versenyző a mi Balogh Norbink. A nagyobb súlyúak közül a Zilahi Sanyit említeném, bár ő mostanában a visszavonulását tervezgeti.
– Nagyon sokat beszéltünk a Fontana SE versenyeredményeiről, de mi a helyezett az utca emberével, a hobbistákkal? Úgy látom, itt az edzésen ők is jelen vannak szép számmal.

– Mondhatnám, hogy jó kondíciót ad és hasonló dolgokat, de igazából egy fontos dolog van: a jó társaság. Én mindenkinek azt mondom, hogy találja meg önmagát. Ha valaki szeret egyedül futni, akkor ne menjen társaságba… A másik dolog, ami érdekes, hogy a kicsiktől a nagyokig mindenki szereti magát megmérni. Nálunk havonta-kéthavonta vannak háziversenyek, amit egy éremért, egy kupáért rendezünk meg klubon belül. A hajdúböszörményi klubunkban van például hat apuka, akik mindig várják az ilyen alkalmakat, és ráadásul mindegyikük a gyerekével jár edzeni.
– Hol találják meg az edzések vagy a klub iránt érdeklődők a klubot?

– Az egyesület edzést tart Debrecenben (Hódos Imre Sportcsarnok: hétfőtől péntekig 18.00-19.30; Vörösmarty Mihály Általános Iskola: hétfőn és szerdán 18.00-19.30), Hajdúböszörményben (Eötvös József Általános Iskola: kedden és csütörtökön 18.00-19.30), Nádudvaron (Kövy Sándor Általános Iskola: kedden és pénteken 18.00-20.30).
Forrás: http://www.debrecenplus.hu – Kiss Ákos

Comments

comments

A hozzászólás letiltva.