Major Sándor és Bitai B. Tamás három hónapot töltött Kínában, hogy minél közelebbről megismerhessék a Shaolin Kung-fut. Itt Major Sándor élménybeszámolója következik: izzadás, gyönyörködés, tisztelet és alázat.
A szenvedély
“Gyermekorom óta érdekelnek a keleti harcművészetek. 1997-ben ismerkedtem meg a Shaolin Kung-fuval Törökbálinton. Barátaimmal a heti két edzésre jártunk rendszeresen, majd ezek folyamatosan bővültek, és a gyermekkori érdeklődés lassan szenvedélyé vált. Köszönhető ez tanáromnak Szász János Si Heng-nek, akinek személyisége és tanítási stílusa az első pillanattól kezdve megragadott. A mai napig emlékszem az első edzés leckéjére: “Minden harcművészet alapja a TISZTELET ÉS ALÁZAT!”
Balról: Bitai B.Tamás, Shi DeYang, a Shong Shan Shaolin
templom egyik nagymestere, Major Sándor
 |
A több mint 1500 éves Shaolin Kung-fu misztikus és titokzatos világa kézzel fogható közelségbe került, amikor Sifu Robert Lyons 1992-ben Magyarországon kezdett oktatni, miután öt évet a kínai Thai Shan Templomban töltött.”
A lehetőség“Hét éve foglalkozom Shaolin Kung-fuval mesterem és tanárom irányítása alatt, de idén kaptam lehetőséget – edzőtársammal Bitai B. Tamással együtt -, hogy három hónapot Kínában gyakoroljunk. A lehetőség meglepett bennünket, de nem sokat haboztunk. Shi Xing Hong a Shaolin Templom 32. generációs papja – aki öt éve tanít Magyarországon – biztosított minket arról, hogy segítségével a legjobb iskolába kerülünk.”
Első lépések Kínában“Augusztus 16-án indult a gépünk, nagy izgalommal, örömmel és fájdalommal búcsúztunk el családtagjainktól. Az első tíz napot barátainkkal töltöttük, akik 27-én utaztak haza, de ez az első másfél hét nagyon mozgalmas és élményekben gazdag volt. Láttuk Peking néhány nevezetességét – többek között a Tiltott Várost-, majd a következő állomás Deng Feng városa volt, amely 12 kilométerre van a Shaolin Templomtól. Megmásztuk a Song Shan hegységet, elmentünk Tamo barlangjához, ahol Tamo kilenc évig meditált, és az árnyéka a mai napig látszik a barlang falán.
Shaolin
|
Majd meglátogattuk a Ta Fa Wang (Törvény) Templomot és még egy taoista templomot is. Rengeteg bemutatót és edzést nézhettünk végig. Hihetetlen látvány volt, amikor több tízezer ember fut hajnalban az utcákon és gyakorol egyszerre. Ebben a kis városban (Kínában egymilliós városka picinek számít…) kb. 40 ezer ember gyakorolja a Kung-fut. Hatalmas megtiszteltetésben volt részünk, amikor Shi Xing Hong mester irányításával bemutatózhattunk a Shaolin Templom vezető apátja és Shi De Yang mester, aki a harcos papok vezetője előtt. Az utolsó nap a többiek elkísértek minket a kínai iskolánkba. Az igazán nehéz búcsú talán ez volt. Ketten álltunk az iskola bejáratánál, miközben több szász gyerek sorban a szálláshoz vezető úton. Mindenki felszállt a buszra és már csak egy utolsó integetésre volt időnk.”
A napirend“Kicsit féltünk a beilleszkedéstől, de mindenki nagyon közvetlen és barátságos volt. Elfoglaltuk a szállásunkat, megismerkedtünk a tanárunkkal, aki már első pillantásra is nagyon szigorúnak látszott, és megkaptuk a napirendet, ami igen egyszerű, de rendkívül zsúfolt volt.
Beosztás
05.00 ébresztő
05.30-06.30 futás
07.00 reggeli
8.30-10.30 edzés
12.00 ebéd
14.30-16.30 edzés
18.00 vacsora
20-00-21.00 edzés
22.00 takarodó |
Az edzések kemények, fárasztóak, de nagyon élvezetesek voltak. Három-négy hét után estünk át a holtponton, és lassan hozzászoktunk a napi négy edzéshez. Akikkel együtt edzettünk, természetesen tudásuk jóval nagyobb volt, mint a mienk, hiszen ők gyermekkoruk óta (nyolc-tíz éve) napi rendszerességgel edzenek.
Az egyik legnagyobb problémánk a kommunikáció volt, a nyelvi nehézségeket szinte egyszer sem oldottuk meg, mivel mi nem beszélünk kínaiul, ők meg nem igen beszélnek angolul. Ennek ellenére meg tudtuk értetni magunkat. Nagyon segítőkészek voltak, és ami fontos meg akartuk érteni egymást, még ha kézzel-lábbal is, de sikerült. “
Problémák“Két olyan problémával kerültünk szembe, amire soha sem gondoltunk volna. Az egyik az étkezés volt, mert nagyon nehezen alkalmazkodott a gyomrunk a kínai ételhez. Ennek köszönhetően, vagy ennek szerencsétlenségére megismerkedtünk egy tradicionális kínai természetgyógyásszal is, akinek már a rendelője is filmekbe illő volt, mivel mindenhol gyökereket és növényeket aprítottak. A kivizsgálás volt a legmeglepőbb, amikor a pulzus tapintásából állapította meg a problémát, majd ezután megkaptam a megfelelő összetételű gyógyszert. Én sem hittem volna, de két nap múlva kutya bajom sem volt. A másik nehéz probléma a tisztálkodási lehetőség volt, pedig azt hittük, hogy az edzőtáborokban hozzá szokik az ember az ilyesmihez, de tévedtünk. Azt is tudtuk, hogy fürdőszoba nem lesz, de nem készültünk fel minderre. Az iskola összes lakója számára, bele értve a tanárokat is öt csap volt az udvaron, csak hideg vízzel. Mikor még meleg volt az idő, nem is lett volna olyan nagy probléma, de az ősz közeledtével egyre hidegebb lett a víz. Nekünk Tamással heti egyszer “csalnunk” kellett, és szabad napon eljártunk egy meleg vizes nyilvános fürdőbe.”
A verseny egyik főszervezőjével
|
Versenyek“Az edzések mellett Shi Xing Hong kínai mesterünk “utasítására” két versenyen is részt vettünk. Másfél hónappal a verseny előtt elkezdtük a felkészülést. Most már értjük, miben rejlik az előnye a kínai versenytársaknak. Ők általában két hónappal a verseny előtt kezdik el a nagyon intenzív felkészülést. Ebben a 8-10 hétben minimum napi háromszor két órát csak azt gyakorolják, amiben a versenyen indulnak. Másfél hónapon keresztül mi is három formagyakorlatot tanultunk. Úgy gondolom nem túlzás azt állítani, hogy soha sem készültünk versenyre ennyit. Azt szokták mondani: “akkor lesz jó egy formagyakorlat, ha az ember kezdi egy kicsit megutálni”. Voltak olyan pillanataink, amikor szívesen gyakoroltunk volna mást is.
Szeptember 23-án indultunk Jininbe, a verseny színhelyére. Már az utazás is nagyon izgalmas volt: kilenc és fél óra vonatút ülve, rengeteg ember között. A versenyre elkísért minket egy középkorú ember, akiről hosszas beszélgetés után kiderült (9 órán keresztül volt elég időnk), hogy déli Shaolin Kung-fu mester, aki Si Kong Kartel Wong – a Shaolin Chon Hup Kuen megalapítójának és SifuRobert Lyons mesternek közeli jó barátja. A közösen eltöltött napok és a közös ismeretség hatására nagyon jó barátságot kötöttünk. A verseny 16-án került megrendezésre, ahol mindketten, két tradicionális kategóriában első helyet szereztünk. A második versenyt október 16-án rendezték Zhenzhioban, ahol Tamás a hatodik, én pedig a nyolcadik helyen végeztem.”
Társak
|
Szabadidő“Az edzések és a versenyek mellett hetente másfél nap szabad időnk volt. Minden percet próbáltunk hasznosan eltölteni, ezért rengeteget kirándultunk és túráztunk. A Song Shan hegységet többször is megmásztuk és a Shaolin Templomnál sok időt töltöttünk. Elutaztunk a Thai Shan hegységhez és egy napos túra alatt fel is értünk a csúcsra – 1500 méteres szintkülönbség és hat ezer lépcső megmászása után. Állítólag innen legszebb a napfelkelte, szerintem nem alaptalan ez az állítás, de minden ki ellenőrizze saját maga! A három hónap nagyon hamar eltelt, egyrészt azért, mert több időre terveztünk eredetileg, de sajnos a vízumunkat nem hosszabbították meg, másrészt rengeteg új információt kaptunk, gyönyörű helyeken jártunk és sok “nem hétköznapi” emberrel ismerkedtünk meg.”
Tovább!
“Mielőtt elindultunk az volt a legfőbb vágyunk hogy minél többet edzhessünk és tanulhassunk. Ez a vágyunk az első pillanattól kezdve valóra vált, hiszen egy ilyen iskolában a napi négy edzésen kívül semmi másra nem lehet figyelni. Ez az út rendkívül tanulságos volt mindkettőnk számára, rengeteg új tapasztalattal tértünk haza, amit remélhetőleg minél több emberrel meg tudunk majd osztani. Erre sok lehetőségem lesz, hiszen Törökbálinton rengeteg gyerek gyakorolja a Kung-fut, és remélhetőleg mind részesülhetnek egy kicsit az élményeinkből. A távolabbi cél viszont az, hogy mindenki saját élményeiből és tapasztalataiból tanulhasson.”
Köszönetnyilvánítás“Ennek az útnak a megvalósításában rengeteg ember segédkezett, mind anyagilag, mind erkölcsileg. Mestereink és tanáraink: Shi Xing Hong, Sifu Duan Zhi Zhao, Sifu Robert Lyons, Sifu Serflek József, Shi Heng Kovács Géza és Shi Heng Szász János. Köszönettel tartozunk szponzorainknak és támogatóinknak, nevezetesen: Törökbálint Nagyközség Önkormányzata, Pest Megye Önkormányzata, MALÉV, ACER Kft. (Telegdy László képviseletében) és ISI REKLÁM (Cseri István képviseletében).
Külön köszönetet érdemelnek szüleink a rengeteg segítségért és türelemért!
Úgy érzem, hogy szerencsésnek mondhatom magam és remélem, hogy a jövőben is lesz lehetőségem kiutazni minél több edzőtársammal együtt!”
Kérjük, ha Önnek is van hasonló (harcművészet-alapú) élménycsomagja, adja fel nekünk!
Comments
comments
