Shihan Halász Károly november hatodikától immár 5. DAN-os kyokushin karate mester. A Matsui féle I.K.O. világszervezet mellett tűzön-vízen át kitartó Schibucho exkluzív interjút adott nekünk.
– Azok számára, akik nem ismernek: melyik szervezetről beszélünk?
– Az I.K.O. Világszervezetről, amit sosai Masutatsu Oyama alapított még 1964-ben. Minden szakadás, kiválás után is itt maradtam és maradok. Jelenleg a Magyar Karate Szövetség I.K.O. Kyokushin-kai Stílusszervezetének vagyok az elnöke, a nemzetközi szervezetben úgynevezett Shibucho (területi vezető) vagyok, emelett nemzetközi bíró.
Körülbelül egy éve már saját dojo-m volt mikor megismerkedtem Adámy István mesterrel – aki évekig irányította a magyar kyokushin karatét -, és büszkén edzettem nála is. Meg kell említenem Howard Collins-ot is mestereim között, mert sokat tanultam a mindig türelmes, Göteborgban élő walesi mestertől.
– Kata vagy kumite?
– A katákat már kezdtem unni, mire jöttek az új formagyakorlatok és újra van kihívás bennük is. Azonban én igazából mindig is a küzdelmet szerettem és szerettettem meg tanítványaimmal is. Úgy gondolom, méltán mondják, hogy a legkeményebb irányvonal a kyokushin karate, mert a sok nyílt verseny megmutatta a stílusok erejét.
Nekünk Kőbányán van a dojonk, a Szent László tér 20-ban dolgozunk, ahol gyerek és felnőtt kyokushin, valamint k-1 edzések vannak a hét minden napján. A küzdelem szeretetére jellemző, hogy bár csak 15 gyerek jár hozzám per pillanat, de ha versenyre megyünk 14 ott van közülük.
Sok-sok versenyen küzdöttem, de a legbüszkébb az egyetlen Össz-magyar Bajnoki Címre vagyok amit 1982-ben, egyetlen alkalommal írtak ki. Ez úgy zajlott, hogy négy nyílt és egy saját zárt versenyből adták össze a végeredményt. Ezt én nyertem magasan, mivel még a taekwon-do, és kick-boksz magyar bajnokságot is megnyertem. Azóta több szövetségben dolgozik mindenki, osztódunk, és egy ilyen verseny mára már kivitelezhetetlen.
1985-ben aztán a Kyokushin Magyar Bajnokság döntőjében elszakadt a combhajlító izmom és utána kick-boksz full-contactban versenyeztem tovább. Sikerült VB-n 3. és 2. helyet szereznem, valamint világkupát nyernem. Utoljára 42 évesen New York-ban versenyeztem 2001-ben.
– A sok kiváló eredményed közül, melyikre emlékszel vissza legbüszkébben?
– Van kiemelkedő élményem a karatéból több is. Az egyik legnagyobb nyomot azonban a már említett döntőbeli kudarcom hagyta, amikor megsérültem. Az előzmény az volt, hogy Kiss István és Csató József "jóvoltából" – ők nehéz súlyú tanítványaim voltak – jól elkészültem fizikailag a Magyar Bajnokságra, mégis ezreket rúgtam – szó szerint! – a zsákra edzésen, délután meg küzdelemben gyakoroltam. Nagyon jó formában voltam – az előző évhez képest 10 kilóval nehezebb is izomban!
Az első meccset KO-val (ushiro mawashival) nyertem. A másodikat szintén KO-val (oroshi kakato) nyertem, így bekerültem a legjobb négybe, ahol újra KO-val (szaltó rúgással előre) nyertem. Ezeket gyakoroltam hosszú hónapokon át. Ekkor jött a döntő, ahol én erőltettem az előre eltervezett rúgáskombinációim, elfeledkezve arról, hogy már többször kihajtottam ellenfelemet és sokkal erőteljesebb is voltam nála, így gyakorlatilag már meg volt a meccs. Azonban én erőltettem a sokat gyakorolt rúgásaimat és a tartó lábamon izomszakadást szenvedtem. Természetesen a megnyert meccs is elúszott. Taktikailag óriási hibát követtem el, ami egy Magyar Bajnoki címbe került.
– Mi a hitvallásod, amit szeretnél átadni a tanítványaidnak?
– A hitvallásom az, hogy mindenki, aki elkezdi a kyokushin karatét, jusson el a fekete övig és élete végéig büszkén gondoljon vissza az itt eltöltött évekre.
– Mesterként mire vagy a legbüszkébb?
– A lányaid is ezt a kemény sportot űzik. Milyen érzés őket látni küzdeni?
– Négy lányom van – hárman aktívan edzenek a dojomban. Vivien 20 éves és EB bronzérmes lett idén, de küzdelemben is versenyzett sokáig, sokszor állt dobogón. Néha összeszorult a szívem ha látom őt versenyezni, de már megedződtem. Kármen is versenyez már négy éve, ő most 10 éves. A legkisebb az öt éves Jázmin szerencsére "csak" jövőre fog elkezdeni kumitézni…
– Milyen feladatok következnek számodra a következő időszakban?
– A következő időszak feladatai között szerepel, hogy megerősítsem a stílus-szervezetünket és újabb dojokat nyissunk, mert edzők újabb generációja nevelődött ki. A célom, hogy 2011-ben végezze el minden jelenlegi dojo operátor a nemzetközi bíróképzést is és sikeres felnőtt versenyeket szervezzünk az utánpótlás tornák mellett. Mindebben szerencsére számíhatok a keleti országrész vezetőjének, sensei Badar Attila munkájára is, hiszen így együtt még sikeresebb évet zárunk majd 2011-ben!
