Zrínyi Miklós mesteredző az év elején lemondott a szövetségi kapitányi posztról. Utána csend, majd mostanában feltűnnek versenyzői a Zrínyi Miklós Kick-Box Akadémia színeiben.
Hogyan indult be az akadémia, hogy áll a tervek megvalósítása?
Úgy állapodtunk meg Dancsó Zoliékkal, hogy fokozatosan átadom majd a helyemet, hiszen az utóbbi években is sokat segítettek az utánpótlás válogatottnál, ezért gondoltam, hogy eljött az ideje a váltásnak, a frissítésnek. Ez nem azt jelenti, hogy elfáradtam volna, de lehetőséget kell adni a fiataloknak, nem beszélve arról, hogy korban közelebb állnak a mostani válogatottakhoz, hamarabb áthidalják a korosztályból adódó problémákat.
Az akadémiával a következő a helyzet. Azért indítottunk Budapesten képzést, mert kicsit furcsán, az Esztergomi Kick-box SE kihelyezett tagozataként működtünk Budapesten, s most ott is viszonylag sok a versenyző, s ezért döntöttünk arról, hogy egy új egyesületet hozunk létre. A névválasztás Hirsch Viktor ötlete volt; először ódzkodtam ugyan tőle, de aztán úgy véltük, tettünk annyit az elmúlt évtizedekben, az elődöket és az én munkásságomat is tekintve, hogy ezen a néven dolgozzunk.
Hány csoportban folyik az oktatás az akadémián?
Dolgozik az óvodás csoport, egy „hobby csoport”, egy „szülői munkaközösség” csoportja,az utánpótlás csoportok és a felnőtt csoport. Így dolgozunk hétfőn, szerdán, pénteken én tartok edzést, kedden, csütörtökön Viktor. Tartunk edzést délelőtt és délután.
Úgy hallottam, hogy új helyre kellett közben költözködni…
Igen, a Váci út 19-be, a Lehel csarnok mellett, a régi Sporttemplomban, most újítják fel. Nem örültem neki, mert volt, akit így elvesztettünk. Még keresünk Budapesten edzési lehetőségeket, szeretnénk kiterjeszteni működésünket nagyobb területre. Megtaláltam a leendő edzőket is, akik edzői végzettséggel rendelkeznek, illetve akik a közeljövőben kerülnek beiskolázásra, edzőként vagy a Testnevelési Egyetemen. A jövő majd eldönti, hogy mennyire életképes a formáció, de úgy gondolom, jó úton haladunk.
Az akadémia elnevezés egy magasabb, felső szintű oktatást feltételez. Hova tart a light-contact, változtat e valamit a szakmai metóduson – amellett, hogy egy edzőnek mindig meg kell újulnia?
Ez a megújulás?.. Nincs új a nap alatt! A közelmúlt versenyeit elemezve úgy látom, hogy továbbra is jelen van a hagyományos light-contact, ami jól működik jelen pillanatban is, viszont számolni kell a pointfightingosok megjelenésével a light-contactban, egy teljesen más stílussal. Azazhogy…ez egy kicsit hasonlít arra a stílusra, amit akkor csináltunk, amikor a lightosok elindultak semi-contactban is. Az a nagy nemzedék, a régi társaság küzdött hasonlóan. Most elővettük a régi edzésterveket, „leporolgattuk” , és ebből néhány dolgot elővéve, kicsit kombinálva a kettőt, eredményes lesz. Magában egyik light stílus sem az igazi véleményem szerint, a kettőt kell összehozni. Majd meglátjuk, mi sül ki belőle.
A kick-light új szabályrendszer, ott is ezt régi trendet veszi elő? Régen nem volt kick-light…
Valóban nem volt, de nálam ez ugyanolyan cselekvést igényel. Akik gyorsak, robbanékonyak, még előnyt élveznek, főleg a felnőtt korosztálynál, a 8 x 8 méteres küzdőtér elég nagy ahhoz, hogy akik jól tudnak rajta mozogni, ki tudják mozogni a darálósabb stílusú ellenfeleket. Így a robbanékonyságot még jobban kell fejleszteni, nagyobb hangsúlyt fektetni rá, valamint ugyanígy odafigyelni a talajon való mozgásra. Ehhez jó kondíció kell, de a magyar versenyzőknek ezzel sosem volt problémája.
Végezetül a műhelymunka gyakran kevésbé látványos tevékenysége mellett lesz e valaki Zrínyi féle „huszárvágás”?
Bízom benne, hogy a magyar light-contact visszaszerzi azt a hegemóniát, ami korábban a erre a szabályrendszerre jellemző volt, hiszen a kapitányságom huszonhat évét túlnyomó rész ez jellemezte. Meg fogjuk találni ezeket a módszereket, de ez már inkább Dancsó Zoltán és Olasz Attila feladata lesz. Azért érdekes, hogy kicsit más dolgokkal szerettem volna most foglalkozni, de az újdonság varázsa most engem is megfogott, mozgat.
