'Harcban győzni eredmény, magadat legyőzi siker, békében élni a világgal maga a teljesség'

Szy György egy kiadót vezet, taiji csoportoknak tart oktatást és ő maga is edző. Hosszú ideje szíve bánata, hogy az edzéseken nem tud az elméleti háttérre kellő időt szakítani. Mivel az eszközök adottak voltak, úgy döntött: megváltja a világot.

– Hogyan találkoztál a taiji-val?

– Először tizenévesen találkoztam vele, amikor testvéremet kísértem edzésre. Később, hosszú kihagyás után, 25 évesen “tértem vissza” ehhez a sporthoz. Egy komolyabb érzelmi törés ébresztett rá, hogy

Szy György

az életnek nem lehet csak az egyik felét élni, az ember több szempontból – fizkálisan, mentálisan, érzelmileg – is a helyén kell hogy legyen. Egy olyan harcművészetet kerestem, ahol az elsődleges cél nem saját magunk harcgéppé alakítása, hanem sokkal inkább egy belső fejlődés elősegítése. A legtöbb komoly irányzat foglalkozik a belsővel, mégis, hozzám legközelebb a taiji áll. Nagy szerencsém, hogy pont a Kerepesen lévő Shaolin-templomba kerültem, ahol egy remek társaságban volt lehetőségem gyakorolni és fejlődni. Olyan vezetők keze alatt (időrendben), mint szifu Robert Lyons, sziheng Kovacsek Zoltán, Shi XingHong és Duan ZhiChao mesterek.

– Miért pont ezt az irányzatot választottad?

– Hiszem, hogy a harcművészetek között mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelőbbet. A taiji (és ezen belül is a mi vonalunk) talán azoknak érdekes, akik elsősorban az egészséges állapotra törekszenek (nem csupán fizikailag, de mentálisan is), és nem átverekedni akarják magukat az életen, hanem megérteni azt. Első hallásra furának tűnhet, hogy harcművészetről beszélek, és mégis, a célom nem a harcra való felkészülés. Ezzel kapcsolatban mindig eszembe jut a régi mondás: harcban győzni eredmény, magadat legyőzi siker, békében élni a világgal maga a teljesség.

– Már több éve oktatsz is. Miért indítottál csoportot, milyen értékeket kívánsz továbbadni?

– Mestereimnek hála egy olyan rendszert van szerencsém követni és értékeit továbbadni, amelyik meggyőződésem szerint az embereket abban segíti, hogy teljesebb és kiegyensúlyozottabb életet élhessenek. Foglalkozásainkon a fizikai szinttől indulunk (alapvető

Bemutató

energetikai gyakorlatok, alapmozdulatok, formagyakorlatok stb.). Nagy bánatom, hogy ebben a rohanó világban az edzéseken gyakran csak ezekkel a dolgokkal tudunk foglalkozni, hiszen pont az “alapok” után jön az érdekesebb rész. Sőt, sajnos elmondható, hogy a háttérrel, vagy akár a morális kérdésekkel szinte lehetetlen foglalkozni, mert egyszerűen nem marad idő. Ez is az egyik oka volt a Kelet Kapuja magazin megszületésének.

– Azért készítettél egy magazint, mert nem fért bele az edzésbe az elméleti rész?

– Ez azért egy kicsit tömör summázása volna a dolgoknak! A magazinnal valóban egy közösségépítő tevékenységet kívánok folytatni, de szó sincs róla, hogy csak a taiji-val foglalkoznánk, vagy hogy kizárólag gyakorló harcművészeknek írunk. Szeretném, ha egy olyan lapot tudnánk létrehozni, amit minden harcművészetet művelő jó szívvel ajánl tanítványainak, vagy akár családtagjainak. Reményteli próba ez egy olyan fórum megteremtésére, ahol a harcművészetet művelők számára más területekkel is foglalkozunk: érdekes emberek, mesterek, különböző irányzatok bemutatása, filozófia, kultúra, egészségügyi kapcsolatok, sőt, még a gasztronómia területén is barangolunk.

– Miért fontos például egy karatéka számára mondjuk a kínai szakácsművészet?

– Az ember nem élhet egy befőttesüvegben. Az, hogy valaki harcművészként él, számomra azt jelenti, hogy elkötelezi magát a folyamatos fejlődés mellett. És talán még ennél is fontosabb, hogy

Edzésen

számomra az igazi harcművészet “átvihető” az életbe. Komoly gondot gyanítok, ha valaki remekül küzd, de képtelen megállni a helyét a munkahelyén, vagy képtelen értelmesen beszélgetni egy másik embertársával. Bárhová is nézünk, a nagymesterek a világ minden pontján komoly hangsúlyt fektetnek a lélek és a szellem ápolásának is: van, aki a vallással, van, aki a kultúrával, történelemmel, akad, aki a szépérzék fejlesztésével egészíti ki oktatásait. Talán egy ilyen “kiegészítés” szeretne lenni a Kelet Kapuja magazin is: ötletadó azoknak, akik tovább szeretnék pallérozni elméjüket.

– Saját tanítványaidnak is javaslod, hogy “tovább képezzék” magukat?

– Igen, sőt! Volt arra is példa, hogy más irányzat képviselőjét, vagy például csontkovácsot hívtunk meg az edzésünkre, hogy így a foglalkozáson belül nyíljon alkalma a tanítványnak az adott területtel egy picit jobban megismerkedni. Sajnos erre is igaz, hogy az amúgy is rendkívül rövid edzésidőből vajmi kevés jut, így nagyon szűken kell mérnünk a vendégek idejét is. Sajnos még a bemelegítést is gyakran le kell rövidíteni, pedig szerintem a testnevelés egyik legkomolyabb hibája, hogy a bemelegítésen spórolnak. Gyakori eset, hogy legjobb szándéka ellenére az edző vagy testnevelő saját maga okozza tanítványai ízületi bántalmait.


– Szerinted az edzéseken hiba, ha nincs alapos bemelegítés?

– Ahogy mondtam: ahány ember, annyiféle igény, ahány irányzat, annyiféle cél. Sok irányzat úgy áll hozzá: itt nem elég kemény, ott nem elég hajlékony, kicsit keményítjük, kicsit nyújtjuk. Közben pedig nem mindig veszi figyelembe a test adottságait. De a másik oldal is igaz: vannak olyan emberek, akiknek egy alapos “bemelegítés” többet ér, mint egy kiadós erősítő edzés, másoknak pedig nem a bemelegítés a lényeg, hanem hogy folyamatosan izzadjanak egy órán keresztül. Nem lehet egy “mindenki számára tökéletes” edzéstervet kitalálni. De fontos, hogy az ember figyeljen: lehet, hogy neki nincs szüksége bemelegítésre, de ha oktató lesz, vigyázzon a tanítványaira, mert figyelmetlenségből egy életre tönkretehet egy másmilyen beállítottságú gyakorlót. Mert a végcél nem az, hogy keményebb legyen a könyökünk, hanem hogy teljesebb és kiegyensúlyozottabb életet élhessünk ebben az őrült, magából kifordult világban.

– Mégis hogyan kapcsolódhatnak be az érdeklődők ebbe a közösségi kezdeményezésbe, amit a Kelet Kapuja magazin jelent?

– Mindenki számára elérhetőek vagyunk, több formában is: a www.keletkapuja.hu honlapon található fórumoldalunk, fotógalériánk és klubajánlónk, amelyekre bárki írhat és küldhet anyagokat, továbbá webboltunkban tallózhat, de ha kedve van, megnézheti a magazin on-line változatát is.
Ezen kívül természetesen figyelemmel követheti tevékenységünket a Magazin oldalain, mely megtalálható a legtöbb Relay üzletben és a harcművészeti boltokban, de megrendelhető a szerkesztőségben is (VIII.ker., Népszínház u.31.).

Comments

comments