A hajdúsági közönségkedvenc, Zilai Sándor nagy dobásra készül: augusztus 19-én, a debreceni Főnix csarnokban megrendezésre kerülő SHIELD SECURITY K-1 Magyar Nagydíjon a WPKC muay-thai nehézsúlyú profi világbajnoki címért száll harcba.
Remek sportemberek, köztük az egykori thai-boksz-bajnok, Zilai Sándor társaságában szurkoltam végig a július 4-i debreceni ketrecharc gála küzdelmeit. Ismerve a kemény könyököseiről és térdeseiről elhíresült fighter dzsúdós előéletét, megpendítettem: nincs-e kedve beszállni a “kiskesztyűs” buliba.
“Kicsit öreg vagyok már egy új stílushoz, de ha fiatalabb volnék, mindenképpen kipróbálnám. Én már maradok a kaptafánál – mondta Zilai Sándor, majd váratlan bejelentést tett. – Augusztus 19-én, a debreceni Főnix csarnokban lesz jelenésem, arra készülök.” 
Két okból is megleptek a 33 éves sportoló szavai. Egyrészt mostanában már inkább edzőként tartják számon, legismertebb tanítványa, Balogh Norbert a legjobb 70 kilogramm körüli thai-bokszolók, és a K-1 MAX elitjébe tartozik. Másrészt Zilai legutóbbi, a 2007-es debreceni K-1 Nagydíjon, Jánosi László ellen vívott mérkőzése nem úgy sikerült, ahogyan azt önmaga és szurkolói elvárták. Ne szépítsük, formán kívül bokszolt.
“Nagyon akartam bizonyítani, 17 hetes felkészülést végeztem, de túledzettem magam. Már a meccs első percében lesavasodtam, azt éreztem, ólmosak a végtagjaim. 16 éves pályafutásom alatt nem követtem még el ekkora hibát. Úgy látszik, öreg korára megy el az ember esze” – emlékezett most már mosolyogva két évvel ezelőtti teljesítményére.
A tévedés jogát fenntartva megjegyeztem, közel sem futotta ki azt a pályát, melyre fizikai adottságai, technikája predesztinálták volna. Éveket töltött Észak-Amerikában, Thaiföldön, sorra “borította fel” a nehézsúly akkori menőit. A profi thai-boksz vb-címek mégis elmaradtak, K-1-ben sem sikerült az áttörés, megmaradt local hero-nak. 
“Elismerem, többet is kihozhattam volna magamból, de a 130 meccsből 9 vereség talán nem olyan rossz arány. Nem akarok megbántani senkit, de karrierem első szakaszában nem a megfelelő menedzserek álltak mellettem: 16 évesen már felnőtt profi meccseket vívtam. A sérülések sem kerültek el, csukló- és térdproblémák miatt éveket kellett kihagynom – mondta az Utcai harc-bajnokságokon négy alkalommal is győztes Zilai Sándor, akinek pályafutásában mégsem az ízületi sérülések okozták a legnagyobb gondot. Öt éve olyan súlyos egyensúlyzavarokkal küszködött, hogy az orvosok azonnal, örökre eltiltották a küzdősportoktól. – Borzalmas volt a közérzetem, nap, mint nap úgy keltem fel, hogy szembe kellett néznem a betegséggel, a hétköznapi élet is nehézséget okozott. Azt mondtam, soha többé nem megyek a ringbe. Pályafutásom során sok ütést védtem fejjel, azt hittem, bírom. Hát, kiderült, mégsem annyira. Most már rendben vagyok, de sokkal jobban el kell mozognom harc közben, nagyon kell figyelnem a védekezésre.”
A fanatizmus mindig jellemző volt a ma már a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón élő sportolóra, akit az orvosi vétó sem tud távol tartani a ringtől. Megvan benne az egészséges szakmai hiúság, nem szeretné, hogy két évvel ezelőtti teljesítménye maradjon meg a szurkolók emlékezetében. Augusztusi meccsén “nagyvadra” megy: a kétméteres, 115 kilogrammos angol Daniel Sam-mel csap össze egy 5×3 perces muay-thai világbajnoki címmeccs keretében. A szigetországi riválisról dióhéjban: jó ismerője a “villanyoltó” K.O.-technikáknak, különösen térdeseit rettegik ellenfelei. 
Zilai Sándor tréningjei irányítására egykori mesterét, Laczi Istvánt kérte fel. Sok szép győzelem köti őket össze, a fighter az edző irányítása alatt érte el legnagyobb thai-boksz-sikereit.
“Olyan emberre van szükségem, akinek feltétel nélkül követem a tanácsait, ilyenkor a világból is ki tudok menni. A muay-thai felkészülés teljesen más munkát igényel, mintha egy K-1szabályrendszerű találkozón lépnék ringbe. Legalább ötször olyan kemény, ezt a szakmát pedig Laczi Pistinél jobban kevesen ismerik. Kézzel szeretném megoldani az angol elleni mérkőzést, az edzéseken nagy segítségemre van az egykori ökölvívó olimpikon, Balog Vilmos is. Neki köszönhetően sokat javultam ebben a műfajban, persze a jól bevált könyökösöket és térdeseket is szeretném alkalmazni – érintette a meccstaktikát a szemmel láthatóan kitűnő fizikai állapotban lévő harcos, aki tréningjein most is igénybe veszi a Gyöngyösi Károly parancsnok által vezetett debreceni kommandósok segítségét, de nyolchetes felkészülése során romániai szpárringokat is beiktat programjába. – Igyekszem teher nélkül szorítóba lépni, egyszerűen nem kaphatok ki! Tudom, tőlem a látványos stílust várja el a közönség. Ezer százalékkal fogok küzdeni, mindent kiadok magamból, az utolsó leheletemig harcolok!”
Az augusztus 19-én, a debreceni Főnix csarnokban megrendezésre kerülő gálára valószínűleg nemcsak a Hajdúságból, de Szabolcsból is szép számmal érkeznek majd Zilai-szurkolók. A nézőtéren ott ül majd a bajnok felesége s két gyermeke: a hétéves Seron és az apjára megszólalásig hasonlító ötéves Zétény is.
“Búcsúmeccsre készülök, de bevallom, eljátszottam már a gondolattal, hogy jó lenne a februári, budapesti viadalon is a kötelek közé lépni. Vízválasztó lesz a debreceni harc. Először fogok küzdeni a gyermekeim előtt, mondanom sem kell, hogy ez hatalmas motivációt jelent számomra.”
Balogh Zoltán
