A többször megsérülő, ám elszántságból és küzdőszellemből jelesre vizsgázó magyar K-1 harcos októberben főmérkőzésen tér vissza a ringbe.
Török Dániel rendkívül eredményes kyokushin pályafutása után a K-1 felé vette az irányt, sikeresen. A 2007-es K-1 Magyar Nagydíj megnyerése után profinak állt Németország legismertebb profi klubjához. A Masters Gym színeiben két éve I.K.B.O. Európa Bajnok lett, majd a világbajnokot is megverte – kiütéssel. A profi fighter élet azonban nem sétagalopp, napról napra bizonyítani kell, szenvedni az edzéseken, megküzdeni a sikerre éhes ellenfelekkel, mindent alárendelni a sportnak. A hatalmas terhelés fokozott sérülésveszéllyel jár, s minden sportoló rémálma Danit sem kerülte el. A 2011-es EB címvédésért nagy árat kellett Töröknek fizetni: súlyos térdsérülést szenvedett. A rehabilitácó időszaka egy VB címmérkőzés miatt veszélyesen lerövidült, s – sajnos – végül újabb sérülés lett az erőltetett menet eredménye. Két térdsérülés után sokan feladták volna, ám Törökben él a kyokushin spirit és visszaküzdötte magát. Dani újra a ringbe akar lépni és erre most egy nagyszerű lehetőséget kapott.
– Mikor dőlt el, hogy újra bunyózol?
– Egy hónapja dőlt el hogy bunyózok! Az Ilunga elleni meccs után szerencsére nem kellett újra felnyitni a lábam és jól sikerült rehabilitáció is, így egy idő után elkezdhettem a Masters Gym-ben újra edzegetni. Az edzésre járogatásból szépen lassan mindennapos edzés lett…. Most pedig már a tréningre is futva megyek!
– A többször sérült térded miatt nem gondoltál arra, hogy abbahagyod a versenyzést?
– Szerencsére az Ilunga elleni meccs után hamar összeszedtem magam. Nem akarok leállni! Sőt! Még mindig élvezem a versenyfelkészülést! Ez az aktivitás is csak annak köszönhető hogy "öregségemre" elkezdtem hízni és ezt "orvosolandó", önszorgalomból is mozogtam a Masters edzőteremben. Az edzőm, Klaus meg csak nézte, hogy – relatíve rövid idővel a sérülésem után – pörgök, s a súlyzós edzéseket már együtt csináltuk! Aztán az egyik nap elémtolt egy plakát-tervet, mosolyogva, jó távoli időponttal, a nevemre kihirdetett főmérkőzéssel. Erre nem tudtam nemet mondani!
– Mit lehet előzetesen tudni erről az október végi show-ról?
– Már a gála neve is "Comeback" ami ránk, Masters Fighterekre van persze építve. Érdekes hogy több résztvevőnek – Zorannak, Moritznak és nekem – is térdoperációja volt, ráadásul ugyanazon az oldalon! Ez a gála lehetőséget ad, hogy nagy nyilvánosság előtt, kellőképpen baharangozva térjünk vissza, rendesen felkészülve, nem elsietve a dolgot … mint legutóbb.
– Nem kis gesztus a klubtól, hogy nem írja le a sérült versenyzőit, hanem segíti visszatérésüket!
– Így igaz! Ráadásul a Masters sorsa is hasonlít az enyémhez az elmúlt időszakban: a klub túl van egy nagyon nehéz éven – új gym indítás, amikor érkezett egy újabb válság. Azonban most új erővel, új projektekkel tér vissza (Club 300, Glory series) mind a klub, mind a rendezvény, mind mi, versenyzők!
– Egy elhúzódó, komoly sérülés után miért futsz neki újra? Mi motivál?
– A második sérülésem után úgy volt, hogy itt a vége és ezt az egész szenvedéssel teli procedúrát "öregen" nem csinálom újra végig. De akaraterővel, szerencsével és a klub támogatásával felálltam és újra itt vagyok! Jön a főmérkőzés, hazai pályán, Duisburgban. Természetesen ebben is van kockázat – nem is kicsi -, de magamért és a klubért szívesen vállalom!
