Hirdetésekben, bemutatókon igyekszik a francia bokszot népszerűsíteni a hazai savate-csapat. tavaly már bajnokságot is rendeztek. Ez jön az idén is, de előtte még egy fontos feladat vár rájuk…
– Mióta van jelen a francia boksz Magyarországon?
– Az első edzés 1988. februárjában volt. Ezen jómagam is jelen voltam, miután egy újságban ráakadtam egy Franciaországból érkezett instruktor hirdetésére. Jean Francois Loudcher hozta el hazánkba ezt a stílust.
– Ön több küzdősportot is kipróbált a savate előtt. Miért kötött ki mégis ennél?
Balról: Tarpai Flórián és Gerhard Schmitt, a Nemzetközi Francia Box Szövetség főtitkára
– A francia bokszban találtam meg azt a mozgáskultúrát, szemléletet, ami a legközelebb áll hozzám. Az edzések nagyon pörgősek, kemények, ugyanakkor lazább, kötetlenebb a hangulat, mint például egy karate gyakorláson. Itt nem szigorú “etikett” szerint zajlik az élet, bár nálunk is van szervezeti hierarchia. Pozitívumként említhető az is, hogy viszonylag gyorsan lehet fejlődni, előre jutni. Ez talán azért is van így, mert minden edzésen van küzdelem, és ugye, ekkor tanul legtöbbet az ember. Én például fél év kemény edzés után vizsgáztam, ráadásul egyből a 2. szintre.
– Mit adhat a savate ebben az igen kaotikus korban?
– Az európai ember számára a mindennapi életben is használható tudást. Bár nyugati harcmodor, kialakulásában fontos szerepet játszott a francia matrózok által “importált” délkelet-ázsiai lábtechnika is. A savate kezdetben az utcán bizonyított, amikor az “apacsok” nevű banda alkalmazta sikeresen. Később a kéztechnika is fejlődésnek indult, miután az egyik savate mester vereséget szenvedett egy brit bokszolótól, és komolyabban kezdett foglalkozni ökölvívó elemekkel. Míg kezdetben a lumpen elemek műfaja volt, a későbbiekben egyre több polgár és arisztokrata is gyakorolni kezdte. 1924-ben a párizsi olimpiai játékokon már bemutató sportágként szerepelt a programban.
– Milyen fokozatokat lehet végigjárni a tanulás során?
– Sorrendben a lépcsőfokok: kék, zöld, piros, fehér, sárga a tanuló szintek, majd ezután az 1., 2. és 3. ezüstkesztyű tűzhető a ruhára jelvény formájában. A francia boksz egy több modulból álló küzdőstílus. A pusztakezes, kéz és lábtechnikákra épülő küzdelem mellett, rövid- és hosszúbotos harc, valamint savate-form elnevezésű kondicionáló mozgásforma is beletartozik. Ez utóbbi a tae-bo-hoz hasonlítható leginkább. Mindezeken kívül önvédelmi oktatást is tartunk.
– Rendeznek versenyeket?
Ringben
– Bár még idehaza elég kevesen vagyunk – két budapesti és egy pécsi klubban mintegy 150-enedzenek – tavaly rendeztünk országos bajnokságot.
– Idén is lesz bajnokság?
– Reményeink szerint igen, de ezt megelőzően fontos feladat vár ránk. Újra meg kell alapítanunk a hazai savate szövetséget, ugyanis a korábbi vezető visszatért Franciaországba, és megszakadt a kapcsolat. Tavaly azonban hazánkban járt és oktatást tartott a nemzetközi főtitkár. Vele sikerült egyeztetnünk az ujjáalakulás feltételeiről. Úgy gondolom, az augusztusi párizsi Európa-bajnokságon már 3-4 versenyzőt indíthatunk. Szeretnénk, ha idén tovább gyarapodna a savate közösség mind létszámban, mind a klubok tekintetében.
– Hogyan népszerűsítik ezt a műfajt?
– Hirdetésekben, bemutatókon igyekszünk ezt a még kevesek által ismert stílust promotálni. Legközelebb egyébként a február 12-i BM-gálán fogunk bemutatózni, ami azért is lesz különleges alkalom, mivel először itt lesz látható a savate canme, azaz a botvívás.
