A Magyarországi Harcművészetek Össz-Szövetsége felkérte a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetséget (továbbiakban MKSZ), hogy készítsen egy szakvéleményt, illetve foglaljon állást a Szabó András által kitalált és elnevezett, jelenleg Kobudo-Iaido-nak ismert harcművészeti stílusról. Megtették.
>>> A Magyarországi Harcművészetek Össz-Szövetségének állásfoglalása a SZABÓ-ügyben
Az MKSZ-ről
Az MKSZ a Nemzeti Sport Szövetség egyik alapító tagja. Az MKSZ a kendo, iaido, és jodo harcművészeti szakágak elismert szakszövetségi feladatokat ellátó szervezete. 1989-től tagja az Európai Kendo Szövetségnek, és 1992-ben vette fel tagjai közé a Nemzetközi Kendo Szövetség (IKF).
Az MKSZ szakszövetségként gondoskodik a kendo, iaido és jodo szakágak vizsgarendszereinek egységességéről és a szakemberképzésről. Az MKSZ sportoktatói anyagát az Nemzeti Sporthivatal hivatalosan elfogadta, és ez alapján folyik a sportoktatók képzése és vizsgáztatása. Akinek ezeken a kereteken belül nincsen érvényes sportoktatói és fokozati vizsgája, az nem jogosult iaido edzések tartására, és természetesen a vizsgáztatásra sem.
Az MKSZ szakmai igazgatója Abe Tetsushi, aki testnevelési egyetemet végzett Japánban, kendo tanári végzettséggel rendelkezik, nemzetközileg elismert kendo szaktekintély.
Abe Tetsushi posztgarduális egyetemi tanulmányai alapján budo kutatással, budo történelemmel foglalkozik, elsősorban az edo kori kenjutsu iskolák kialakulását kutatja.
1985 óta létezik Iaido hazánkban hiteles Japán személytől. 1984-ben érkezett Magyarországra – a Japán Nagykövetség Első Titkáraként – Tsushima Kanji úr, (3 dan kendo, 2 dan iaido) aki elkezdte oktatni az Iaidot az akkori kendokáknak, a VSZM Művelődési házban, Budapesten. A 2000. évtől Mihalik Hunor (Iaido 5. dan, Kendo 4. dan) végzi el a szakmai és szervezeti feladatokat a szakmai igazgató ellenőrzése alatt.
Állásfoglalásunkat a fent lelírt szakmai háttérrel és múlttal tesszük meg.
A Kobudo Iaidót elnevezése és közismert főbb jellemzői miatt az iaidóval vetettük össze. Arra a kérdésre igyekeztünk választ találni, iaidónak minősül-e, illetve értékelhető-e japán kardvívásként a Kobudo Iaido?
Az állásfoglalás tárgyát képező un. Kobudo-Iaido elemzése során felhasználtuk az elmúlt évek alatt történt Kobudo-Iaidos bemutatók, TV-szereplések, és edzések anyagát valamint a személyesen látottakat.
Állásfoglalás
I) Mi az az Iaido?
Állásfoglalásunk első részében röviden összefoglaljuk az iaido jellemző sajátosságait.
A kardforgatással kapcsolatos harcművészetek kb. a 13. századtól ismerünk iskolákat, ezeket az iskolákat Kenjutsu vagy Heiho néven szokták hívni, és az Iaiezen gyakorlási módszerek egyike.
A 16. században Hayashizuke Shigenobu volt az első, aki az Iai-ból külön iskolát alapított. Azóta több fajta Iai iskola is megjelent. Az Iai elsősorban az orvtámadásokat megelőző vívás módszer.
Az Iai jellegzetességei:
- Az iaido Japánban az Edo kor befejezése előtt (1867) kialakult kard technikákkal foglalkozó kenjutsu, vagy heiho ryuha (iskola).
- Nihonto-val (Katanával), Mogito-val vagy fakarddal gyakorolják.
- A régi korban használt ülő – seiza, tatehiza-, álló, sétáló helyzetből kiindulva védekező és ellentámadó gyakorlatokat tartalmaz.
- A technikák elsajátítása formagyakorlatok vagy katák gyakorlásán keresztül történik, melyek az akkoriban jellemző helyszín (pl. ajtó mellől, épület sarok, ösvény), esemény (pl. előkelőségek fogadása), ellenfelek létszáma, azok támadási iránya, sőt napszak értelmezései szerint történtek.
- A katáknak az előbb említett helyzetekre, vagy egy adott technika elsajátítására jellemző nevük van. Az egyes technikák is rendelkeznek elnevezéssel, általában minden egyes technikának pontosan körülírt definíciója van.
- Mivel életszerű helyzetekből lettek kialakítva ezen “árnyékvívási gyakorlatok”, így tartalmazzák az időzítés, a távolság, és a ritmus felhasználásának ésszerű követelményeit is.
- A technikák egy és két kezes technikákra épülnek, és léteznek szúrások is.
- Minden egyes mozdulatnak megmagyarázható oka, és célja, értelme van, ezért nincs fölösleges mozgás benne.
- A kardot a baloldalon hordják, mert a szamuráj kultúrában a társadalmi szabály szerint az volt kötelező, és a technikák is ebből indultak ki! Pl. egyáltalán nincs, és nem is volt jobb oldali technikák használata.
- A gyakorló rangját nem jelzi sem övszín, sem egyéb külsőség.
- A reiho (üdvözlési ceremónia) a szamuráj kultúrából fejlődött ki, és az Iai lényeges részét képezi. Nem csak technikák gyakorlásról van tehát szó, hanem egy felfogásmódról is, ami többek közt a reihon keresztül mutatkozik ki.
II) Mi a Kobudo-Iaido?
Ilyen összetételű szóhasználat nem létezik a japán vívás szaknyelvében. A Kobudo jelentése Ko, mint régi, Bu mint harc valamint a Do, ami Utat jelent a japán életfilozófiában. Tehát Szabó András szó szerint elnevezett iskolája Régi Harci Iaido-t jelent.
A kobudo Japánban az Edo kor befejezése előtt (1867) kialakult Ken jutsu, Ju jutsu, So Jutsu, (Lándzsa) Kyu jutsu (Ijászat) , Jo jutsu (bot-kard ellen), Naginata jutsu, Torinawa jutsu (kötözés), Juttejutsu,(rövid vas eszköz kardellen), Sui jutsu (úszás), Ho jutsu (puska), Ba jutsu (lovaglás), Kusarigama jutsu iskolák összefoglaló neve.
A Kobudo Iaido jellegzetességei:
1. Katana (elsősorban hazai készítésűek), Ütőfa (fa dorong szivaccsal betekerve), Nunchaku, Sai, Tonfa, és a kard saya (kardtok, amelyre szivacs-szerű anyagot húznak) használata.
2. Álló gyakorlatok katanával egy helyben körbe 4 irányban 8 alapvágás és ezek kombinációjai. (Pl. “függőleges vágás fentről le”;”vízszintes vágás balról jobbra, és vissza”; “függőleges vágás lentről fel”; “tokkal ellentétes oldali harántvágás fentről le és vissza”; “tokkal azonos oldali harántvágás fentről le és vissza”). Értelmezhető távolság, időzítés, ritmus nem tapasztalható a technikák gyakorlása során.
3. Különböző egyéni és páros gyakorlatok, amelyek védőfelszerelés nélkül történnek többnyire érintéses alapon az 1. pontban említett Ütőfával, és kardsayára -val.
· Egyéni párbaj egy-egy személy egymás ellen- érintéssel fej kivételével.
· Egyéni csata-mindenki mindenki ellen. Program szerinti csapatos járkálás közben egyénileg spontán, vagy előre meghatározott vágások.
· Puszta pengés csata, jelzésszerű támadásokkal és jelzés értékű védésekkel
4. Vár-csaták: különböző harci feladatok vannak, és érintéssel lehet győzni a másik ellen.
5. Reiho-t tartalmaz, de nem a japán hagyományok értelmezése alapján.
6. A kardot tetszés szerint bal és jobb oldalon hordják.
7. A kardot a ruházaton kívülre felkötött, a gyakorló rangját jelző vékony övbe helyezik, amely kardfelkötési-mód instabilitása következtében a sayát az egyik kézzel gyakorlás közben megtartják.
8. A kard technikáknak csak magyar nevei vannak, pontos definíciójúk nincsen, csak az irányuk van meghatározva.
9. Túlnyomó többségben egykezes technikákat használnak.
10. Mindenki a saját stílusához képest alakítja ki mozgását, a kard markolat fogásától kezdve a technikák elsajátításig, a kard használatakor a gyorsaság a legfőbb szempont.
11. Esetenként Kik-boksz szabályok szerinti full-kontakt küzdelmek, védőfelszerelés használatával
Összefoglaló:
A fent leírt gyakorlatok a kobu jutsuban (kobudo-ban) nem léteznek. Illetve, ha Japánban a kobudo szót használják, mindig konkrét ryuha (iskola) név kapcsolódik hozzá. A fent felsorolt gyakorlatok, edzésmódszerek nem léteznek egyetlen iaido stílusban, iskolában sem.
Az általunk megismert Kobudo Iaido technikák nem értékelhetőek japán kardvívásként.
Az Iai több száz év alatt kiforrt technikák módszere, és kritikával kell illetnünk minden olyan újonnan kitalált, eszközös stílust, amit már lehetetlen valós körülmények között kipróbálni. Még a kendoban sincsenek új technikák, mert a védőfelszerelésben, vagy könnyített eszközökkel való gyakorlás sem minősíthető valós körülménynek a technikák kipróbálása szempontjából.
Az Iaiban az egyes iskolák úgy jöttek létre, hogy az alapító mester egy-vagy több másik iskola tudását teljeskörűen elsajátította (erről papírtekercse is volt -menkyo kaiden), és a megtanult technikákhoz hozzárakott, vagy módosította azokat a saját egyéniségének, tapasztalatának megfelelően. Szabó András iskolája nem kapcsolódik semmilyen eredeti japán kobudo, vagy iaido iskolához.
Az elmondott érvek alapján nem tartjuk indokoltnak sem az Iaido/Iaijutsu sem a Kendo/Kendjutsu név használatát.
MKSZ
Budapest, 2005. július 2.
Comments
comments
