Az évszázadokig haszált harci technika tökéletes ötvözete a keleti és nyugati harci mentalitásnak. Megvan benne a keletiek kecsessége és a nyugatiak ereje. Vívás, ahol az ütés- és rúgástechnikák is nagy szerepet kapnak. A Szablya Iskolája bemutatkozik.
A szablyavívás és A Szablya Iskolája
A szablya tradicionális keleti fegyver. Használták pl. a kínaiak,
arabok, perzsák, törökök, oroszok, lengyelek és mi, magyarok is. A történelem úgy hozta, hogy a nyugati világ a magyarokon keresztül ismerje meg ezt a fegyvert. Huszárjaink, kik világszerte keresett katonák voltak, vitték magukkal mind a szablyát, mint a vívástudományt.
Mi is az a szablyavívás?
Sokat gondolkoztunk, hogyan lehetne jellemezni a szablyavívást. Ugyan nagyon régi harci tevékenységről van szó, mégis újnak kell tekintenünk a “budo világában”. Besorolható a vívás kategóriába, és küzdősportként is megállja a helyét. Mégis az illik rá leginkább; “elit keleti harcművészet.” Keleti, mert keletről származik.
Harcművészet, mert önálló küzdelmi rendszer. Nem brutálisan ölni tanít, hanem erkölcsiségre, önfegyelemre, elkötelezettségre, kitartásra nevel. De miért elit? Azért, mert ezt a fegyvert csak a leggazdagabbak, a legelőkelőbbek vehették a kezükbe. Túlságosan drága volt egy kiváló szablyát és egy kiváló mestert megfizetni. Csakhogy régen a műveltség, és az ország iránti felelősség érzet egyet jelentett a vagyon birtoklásával.Aki kezébe vehette a szablyát, fel is tudta mérni, hogy mind szó szerint, mint átvitt értelemben, mit tart a kezében. 
Manapság, mikor összekeverednek az értékrendek, nem a pénz fogja eldönteni, kiből lehet szablyaforgató, hanem a lelki, mondjuk úgy, mentális rátermettség. Sokan belefognak a szablyavívásba, de csak azok jutnak valamire, akik átlag feletti kitartással és szellemi energiával rendelkeznek. Ugyanakkor a képzelőerő és a kreativitás is szerves részét képezik ennek a vívásfajtának.
A szablya sajátosságai
A szablya egykezes, ívelt fegyver. Jellegzetessége, hogy éle mellett fokél is található rajta. A fokél a honfoglaló magyarok szablyáin már jelen volt.Az éllel átellenben a penge fokának nagyjából felső egyharmadát is kiélezték. A fokél nagyszerű találmány. Pl. azt hinné ellenfelünk, pillanatnyilag megmenekült, ha kivédte vágásunkat. De, nem így van. Ugyanis egy gyors csuklómozdulattal átfordítható a penge. S így már az ellenfél teste felé görbülő fokél ejt sebet, mikor visszahúzzuk pengénket, hogy egy újabb támadást indítsunk. Minderre rátesz egy lapáttal az íveltség. Nem mindegy, hogy a szablyával eggyé vált fegyvertartó kezünk milyen szöget zár be ellenfelünk testével. Az ívelt penge és a fokél rengeteg olyan lehetőséget ad, ami más fegyverfajtáknál egyszerűen nincs. Ehhez nagyon nyitott gondolkodásmód szükséges.
A szablya átlagos mérete 1 m, átlagos tömege 1 kg. Hosszúság szempontjából a rövidebb, gyalogsági és hosszabb, lovassági szablyákat különböztetjük meg. A penge vastagsága, szélessége, markolatkiképzése változott az idők folyamán.
A szablyavívás szellemisége
Az a magyar szablyavívás, ami az 1700-as évekre kikristályosodott, s főleg, ami napjainkra megmaradt belőle, tökéletes ötvözete a keleti és nyugati harci mentalitásnak. Megvan benne a keletiek kecsessége és a nyugatiak ereje. Ez érthető is, hiszen keleti és nyugati ellenféllel szemben egyaránt hatásosan kellett forgatni. A mozdulatok roppant logikusak, hatékonyak és nem utolsó sorban látványosak.
Mivel léteznek könnyebb, 1 kg alatti szablyák és nehezebb, másfélszer ilyen nehéz szablyák, mindenki eldöntheti, hogy milyen küzdőstílus áll közel a személyiségéhez. A könnyebb szablyával fürgén körül lehet táncolni az ellenfelet. Állandóan keresni kell a rést védekezési rendszerén. 
Számtalan cselvágás létezik az ellenfél kijátszására, pengéjének megkerülésére. Egy-két jól irányzott szúrás egy létfontosságú szervbe vagy elvéreztetés néhány fontosabb ér elmetszésével, hatékony szablyaforgatóvá teheti a 45 kg-os, vékony csontú harcművészt is. Aki viszont a nehezebb szablyát választja, könnyedén elsodorhatja ellenfele fegyverét az útból, s ha szimpatikus számára a pusztakezes kontakt, pengetávolságon belülre kerülhet, ahol már értelmetlen használni a pengét. Ekkor válik fontossá az ütés és rúgástechnikák, keresztvas, markolatgomb, kézlefogások, pengekötések használatának ismerete.
Források
Fennmaradt néhány vívó kódex, mind magyar, mind idegen nyelven, amiből tanulhatunk. Napjainkban is él néhány nagyon idős volt huszár, akik emlékezhetnek technikákra. De ez már nem sokáig lesz így. Ezen kívül, miután az ember elsajátította alapszinten a szablyaforgatást, a fegyver adottságaiból logikusan következnek a további lehetőségek. Kicsit “csenhetünk” az olimpiai vívásból is. Nagyban támaszkodunk azonban más harcművészeti ágak hagyományaira, technikáira. A fizika és az anatómia törvényei a szablyavívásnál is ugyanúgy uralkodnak, mint a többi harcművészetnél. És állandóan gyakorolni, kísérletezni kell! Újabb és újabb mércéket felállítani.
Ezekre a forrásokra támaszkodva, és persze az edzők 10 éves gyakorlati tapasztalatára alapozva nyitotta meg kapuit A Szablya Iskolája 2010. elején, Budapesten és Nagykőrösön. Reményeink szerintem nemsokára Kecskeméten is.
A Szablya Iskolája
A Szablya Iskolájának budapesti alapító tagjai 4-10 éve
foglalkoznak szablyavívással. Többen közülünk a szablyavívást megelőzően vagy azzal párhuzamosan tanultak, tanulnak valamilyen más harcművészetet is. A vezető edző természetesen választódott ki közülünk: a legrégebb ideje vívó, legtapasztaltabb személy. A Nagykőrösön oktató edzőnk nemsokára diplomázik a Nemzetközi Testépítő és Fittness Szövetség edzőképző iskolájában. Abban a megtiszteltetésben is részesül, hogy a hét csillag sáska stílus egyik hazai mestere külön oktatja a kínai szablya használatára.
Mindnyájan megfordultunk már több “hagyományőrző” csapatnál, de sehol sem éreztünk otthon magukat. Arra vágyunk, hogy a szablyavívás emelkedjen fel a vásári mulatság szintjéről. Fontos számunkra a tisztességesen felépített, biztonságos edzés, és hogy bizalommal, nyitottan álljunk egymás felé. Senki ne érezze kívülállónak magát csak azért, mert más motivációval érkezik az edzésre, mint mondjuk az edző. Harcművészet, kihívás, hagyománytisztelet, szórakozás, hobbi, mozgás…. Egyre megy, ha az illető ott van, betartja a szabályokat és csinálja.
Rendszereztük tudásunkat és tapasztalatinkat. Sikerült felállítani egy egymásra épülő szintekből álló rendszert. A végét nem látjuk még pontosan. Az viszont bíztató, hogy az elméleti tudásunk pár lépéssel mindig a gyakorlatai előtt jár. Így mindig tudjuk a következő “tananyagot.”
Elérkezettnek látjuk az időt, hogy a széleskörű nyilvánosságot is bevonjuk edzéseinkbe. Edzéstervünk jó pár évre készen áll.
Az edzések menete
Edzéseink nagyban hasonlítanak más stílusok edzéseihez. A bemelegítés a cardio-rendszer fejlesztését is célozza. Minden edzésen erősítünk. Nagykőrösön pl. lovaglóállás közben zajlik az elméleti oktatás, pl. így ismerték meg a csapattagok a szablya részeit. A bázis gyakorlatok a vágások, védések, ütések, rúgások, dobások, esések megtanulásáról szólnak. Lehet egyénien, párosan is gyakorolni.
Természetesen legtöbbet párban gyakorlunk. Elsajátítunk különböző technikákat, vágáskombinációkat, cselvágásokat, stb. hangsúlyt fektetünk a koordináció, erő, gyorsaság fejlesztésére is. Pl. remek egyensúlygyakorlat, ha padokból, zsámolyokból vagy biciklitároló vasakból pályát építünk, és ezen gyakoroljuk a szabad vívást. Ez nem csak nehéz, de jó hangulatot is teremt. Megtanuljuk használni jobb és bal kezünket külön-külön, de egyszerre is. Sokféle játékot, csapatharc variációkat találunk ki. Tudni kell egyszerre több ellenféllel, mindkét kézzel, egy vagy két szablyával küzdeni. Sőt, fel kell rá készülnünk, hogy elveszítjük fegyverünket, és valaki másét kell megszerezzük.
Az edzések részét képezi még az ún. mentális képzés. Ezt elég nehéz röviden meghatározni. Ide tartozik a lelki állóképesség fejlesztése, vagy, hogy bármilyen nem várt helyzetben képesek legyünk hatékonyan küzdeni. Mondjuk egy félhomályos teremben. Végül, a nyújtásról sem feledkezünk meg.
Az egyéni gyakorlás az alapgyakorlatok külön ismétlésével lehetséges. Ez főként az alaptudás elmélyítésére és a kontroll gyakorlására jó, hogy éles küzdelemben reflex-szerűen lehessen őket alkalmazni, amikor szükséges. Játszhatunk árnyékharcot is, amikor elképzeljük, honnan, miként támad ellenfelünk, és kivédjük ténylegesen. Ha nincs elég hely gyakorolni, akkor sokat segít, ha szimplán felidézzük nap mint nap az edzésen tanultakat. Ez bután hangzik, de fejben vívunk. Hagyjuk, hogy a képzeletünk legyen szellemi ellenfelünk.
1-2 év fafegyverrel való gyakorlóidőszak után korabeli, eredeti -azaz nem utángyártott, másolatot- használunk. Azt a kiváló kovácsolás technikát, amit még 100 éve is ismertek, mára senki nem tudja utánozni. Egy eredeti fegyver súlyozását, húzását, adottságait semmi sem pótolhatja. A fegyvereket egyébként a vívó egyéni testi adottságaihoz és vívóstílusához kell méretezni. Gyakorlófegyverek 7-8000 Ft-os áron beszerezhetők, a kiegészítők sem drágák. Egy használható fémszablyát alsó határon már 30 000 Ft-ért kaphatunk. Persze, felső határ nincs. A pengék markolat és keresztvas nélkül még olcsóbbak. Ha ismerünk egy jó asztalost vagy fémművest, megéri egy meztelen pengére is befektetni.
Azonnal felmerül a biztonság kérdése. Az elképzelés ellenére nincsen pl. a kendó harcosokhoz hasonló teljes páncélzatunk. Védőszemüveg, védőkesztyű, térd -és könyökvédő használata kötelező. Ezen felül, ki minek érzi szükségét. Edzéseink mégis kiemelkedően kontrolláltak és biztonságosak amiatt a mentalitás miatt, mely uralja az edzést. Sok időt és energiát fordítunk az önkontroll kifejlesztésére.
Mivel minden edzésen vívunk szabadon, megtanuljuk érzékelni azt a határt, amíg határozottan végighúzhatjuk pengénket az ellenfelünkön anélkül, hogy komolyabb fájdalmat vagy sérülést idéznénk elő. Így mindenki érezheti, hogy nem csak véletlenül “megpöckölték”. A sok gyakorlás hatására megtanuljuk érzékelni, hogy pl. a penge lapjával vagy élével ért-e bennünket a találat, vagy mi hogy vittük be találatunkat. 
Mivel megtanulunk bízni egymásban, egyre nagyobb lelki nyugalommal és biztos kézzel vívhatunk. Egyszerűen megszokjuk a körülöttünk kígyózó pengét, az összecsattanó fegyverek robaját. A szinte nevetségesen lassú, technikai alapú párbajoktól eljutunk a gyors, erő és technika alapú víváshoz, melyet az avatatlan szem már nem tud követni. Mi “belülről” mégis uraljuk és lassabbnak látjuk mozdulatainkat.
Be kell lássuk, hogy sosem fogjuk pontosan ismerni azt a tudást, mellyel valaha, valakik valóban az életüket védték meg. Ráadásul számunkra már nemcsak egy-egy korszak vívóstílusa létezik, hanem ömlesztve az elmúlt századok hiányos ismeretanyaga. Mi már a XXI. százas szablyavívói vagyunk. De legalább vagyunk, és nem hagyjuk elveszni ezt a nemes harcművészetet!
Ne feledd! Szablyavívásban Mi voltunk a bajnokok! És azok is maradunk. De még nem vagyunk elegen. Belevágsz?
www.szablyaiskolaja.hu
