A szombati küzdősport szupergála korántsem váltotta be a hozzá fűződő várakozásokat. És még finoman fogalmaztunk. A látottak összegzése után egyértelműen kijelenthető: valami itt nagyon el lett rontva.
Élő küzdősport legendák harca. Külföldi sztár-fighterek fellépése. MMA világbajnoki címmérkőzés – hangzatos felcímeknek nem volt híján a szombaton rendezett, Super GP fantázianévre keresztelt küzdősport gála.
Érkeztek is szép számmal a rajongók és bennfentesek – hogy aztán dühösen és csalódottan távozzanak…
Pedig jól indult… A Körcsarnokban megrendezett esemény teltház előtt kezdődött. Bár az első néhány küzdelem nem volt túl színvonalas, ám reménykedtünk: ahogyan haladunk előre az időben, egyre jobb meccseket láthatunk.
A jórészt alig, vagy egyáltalán nem ismert bunyósoktól senki sem várt kimagaslóan látványos küzdelmet – és ők hozták is az elvárásokat. A publikum egykedvűen nézte a küzdelmeket, csak az időnként találóan bekiabált szurkolói poénok emelték a hangulatot.
A focistából lett bokszoló (jogos) vereség elleni dühkitörése, lázadása élénkítette fel első ízben a – kis túlzással – unatkozó nézőket. Bozai így előbb ökölvívó tudásból, majd rögtön ezután sportszerűségből is megbukott.
A gála kedvéért reaktivált Rehák és szintén 43. életévét taposó ellenfele egy jutalomjáték gyanánt kapott három menetben mutatta meg magát a fiatalabb generációnak. A két “nagy öreg” érthető módon nem akarta bántani egymást, hiszen jóbarátok. De hát nem is nekik kellett volna (elsősorban) kőkemény harcot produkálniuk, hanem például a rendezvény húzó neveinek.
Ők azonban másképp gondolták. Karacs Attila minden bizonnyal kőkemény mérkőzésre készült Big Diesel ellen, ám az amerikai az első Hun-pofon benyelése után megsértődött. Vélhetően ő nem erre készült. Hogy itt, ebben a kis országban bántani fogják.
A mi K-1 királyunk azonban bántotta a – húsz évvel ezelőtt – sztár amerikai fightert.
Jeff Ford tehát úgy gondolta, hogy ez így nem lesz jó, és Karaccsal a hóna alatt kivetette magát a ringből. A rendkívül gyorsan reagáló mérkőzésvezető kapta el őket a landolás előtt a levegőben – a veszélyben lévő ringlányok legnagyobb megkönnyebbülésére és a nézők első igazi örömére.
A szenvedésnek végül a mi fiunk vetett véget – igaz, nem úgy, ahogyan mi, szurkolók szerettük volna… A Hun az utolsó rászámolásból eszmélő, kezet nyújtó amerikait nemes egyszerűséggel kiütötte. KO-val győz Karacs Attila…
Következett az est legnagyobb várakozással várt eseménye.
A saját bevallása szerint csúcsformában lévő Németh “Tatár” Gábor készült a – szintén az elmúlt század végén híres – Gary Goodridge ellen a King Of The Ring (KOTR) szervezet bajnoki övéért.
Bizony, többször lenyilatkozta: nagyon készül. De hogy mivel, sajnos nem derült ki.
Derült viszont a közönség a produkción.
Majd fütyült, végül tüntetett.
Jogosan.
A mi Tatink szokás szerint lerohanta ellenfelét, aki úgy gondolta, kifárasztja a szilaj magyart, ezért kettős fedezék mögött pihent.
És pihent. És pihent. Tatár pedig ütött és ütött és ütött – eredménytelenül. Mivel Németh segítői is látták az égést, új tanácsokkal bírták taktikaváltásra Gábort: és ekkor kezdődött az igazi burleszk.
Lévén az állóharc (sic!) nem hozott eredményt, Tatár földharcra “próbált rámenni”, ám Big Daddy ebben sem volt partner. A harc ekkor inkább emlékeztetett két jól lakott nyugdíjas közös dűlöngésére, mint MMA világbajnoki címmérkőzésre.
A nézőtérről hallatszó füttykoncertben ismét felhangzott a Karacs-Ford meccsen előkerült “Dolgozzatok! Dolgozzatok!” rigmus, ám ez sem hatott. A fizető nézőkön kívül vélhetően a mérkőzésvezető is a – közelről – látottak “hatása” alá került, hiszen nem reagálta le Tatár folyamatos ringkötélbe kapaszkodását.
Reagált viszont az amerikai fighter, aki a magyar lábait elkapva előbb hassal lefelé, majd hassal felfelé feszítette égnek a még mindig kitartóan kapaszkodó Tatárt.
Aztán az előadásnak hirtelen vége szakadt, lévén az egyik előadó – Goodridge – megelégelte a bohóckodást.
Big Daddy előbb széttárta a karjait jelezvén: “Itt engem nem hagynak küzdeni!” (sic), majd jópofa (?) integetés közepette kisétált a ringből.
Tatár magától értetődően elkönyvelve a győzelmet rendkívül sportszerűen megköszönte a közreműködést az ellenfél szorítósarkának, majd elkezdte ünnepeltetni magát, mint MMA-világbajnok.
Csupán egy bökkenő volt: a magát átverve érző publikum taps helyett füttyszóval fejezte ki véleményét.
(Olvassa el a fórumozóink igen-igen kemény véleményét is!!!)
A látottak összegzése után egyértelműen kijelenthető: valami itt nagyon el lett rontva.
Hogy mi lett volna, ha a hozzánk – jó pénzért – érkező amerikai hakni-fighterek tényleg akarnak küzdeni?
Ha Tatár és főleg Karacs méltó ellenfelet kap?
Valószínűleg a gálára meginvitált nagynevű külföldi promóterek jó hírünket viszik a világba.
Talán ma nem a botrányról beszél mindenki, hanem például Rácz Dénes tökéletes bunyójáról, vagy Halmi Viktor (ismét) szenzációs teljesítményéről.
Talán ma Németh Tatár Gábor őszintén tudna örülni a VB-címének.
És még sorolhatnánk.
Ám sajnos nem így történt…
A tények kedvéért, íme az eredménylista:
Rubin Olivér vs Szalai Viktor – TKO, 6. menet (profibox)
Turgonyi Bálint vs Huszka Attila – TKO, 1. menet (profibox)
Horváth Roland vs Bozai Gyula – pontozás (profibox)
Bilics Tamás vs András Péter – TKO, 2. menet (thai box)
Molnár Bálint vs Végh Attila – leléptetés, 2. menet (MMA)
Vojvoda György vs Anton Vilicic – TKO, 2. menet (thai box)
Halmi Viktor vs Ernesto Gonzalez – lekopogtatás, 1. menet (MMA)
Vörös Roland vs Michael Halada – egyhangú pontozás (thai box)
Sárközi Róbert vs Branza Loan lekopogtatás, 2. menet (MMA)
Rácz Dénes vs Petr Ondrus pontozás (thai box)
Rehák György vs Mladen Krajncec – TKO, 3. menet (thai box)
Karacs Attila vs Jeff Ford – KO, 1. menet (thai box)
Németh Gábor vs Gary Goodridge – TKO, 2. menet (MMA)
