Stílusok közt: A Jikishin Kage-ryu Kenjutsu

Reméltük, hogy így lesz, és bízunk benne, hogy egyre többen tesznek úgy, mint a most következő cikk szerzője, aki elküldte saját stílusának történetét és főbb jellemzőit. Szerkesztőségünk arra biztat: ossza meg tudását Ön is a magyar harcművész társadalommal!

Kezdetek

Egy Aizu Iko (1452-1538) nevű szamuráj 1490-ben megalapította a Kage-ryu, magyarul 'az árnyék iskolája' nevű kenjutsu stílust. Ezt követően 1525-ből van biztos adat arra, hogy Kumizume Ise no Kami Nobutsuno herceg (1508-1548) a Kage-ryu egy új stílusát oktatja, melyet 'az új árnyék' névvel illet.

Makita Shigekatsu (1849-1914)

Ezen iskola híres tanítványa volt Yamada Heizaemon, aki az 1560-as években megalakítja a Jiki Shinkage ryu-t. Ezt az alapító az 'ősi árnyék legújabb iskolája' névvel jellemezte. Utalva ezzel arra, hogy honnan, milyen gyökerekből ered ez a ryu-ha. Ennek a ryu-nak a nagymestere volt Matsumoto Bizen no Kami Naukatsu, aki előbb Kashima Shinryu-nak, később Kashima Shinden Jiki Shinkage-ryunak nevezte el iskoláját. Más elnevezésekkel is találkozunk ennél a kardvívó iskolánál, mint pl. Jikishin Kage-ryu, Seito Shinkage-ryu, stb.

Gyakorlások

Elöszőr e stílusban vezették be a Shinaijal (babuszkard) való gyakorlást, mint kötelező tréningmódszert az 1710-es években. Yamada Heizaemon először kezdett kísérletezni egy védőöltözettel, ami a fejet és az alkart fedte. Követői összekötötték ezt a védőfelszerelést a Shinai geikoval. Később e gyakorlási módszernek nagy szerepe volt a Kendo kialakításában. A Jikishin Kage-ryuban nagyon fontos a bokken használata is, amellyel a test minden részére vágunk, a fejre, törzsre, karra és a lábakra is. A bokken mellett van még egy speciális eszköze is a gyakorlásnak, ez a kard hosszának megfelelő nehéz fából készült husáng. Ezt nemcsak erőfejlesztésre, hanem néhány tradicionális kata bemutatására is használjuk. A katanát az iai gyakorlatok során, illetve a tameshigiri gyakorlatoknál vesszük elő.

Szintek

Mára nálunk is kyu és dan fokozatok jelzik a szinteket. A vizsgán elérhető legalacsonyabb fokozat a 3. kyu (fehér öv), melyet a kék öv (2. kyu), a barna öv (1. kyu) és a dan-fokozatoknál a fekete öv követ. A régi Japánban azonban még más volt a vizsgarend. Nem voltak tanulófokozatok. Ha a mester érettnek találta tanítványát, levizsgáztatta. Az elnevezések is mások voltak.
Nem dan fokozatokkal jelölték a szinteket, hanem különféle elnevezéseket használtak, mint pl. reiken, moku-reiken, vagy a legmagasabb fokozat elérésekor a menkyo kaiden-t. A diplomákat kézzel írták, és azon minden, a vizsgán történt gyakorlatot feltüntettek. Amennyiben a vizsga sikeres volt, a tanítvány viselhette a hakamát. Ez jelentette a mai értelemben a fekete övet.

Mesterek

Stílusunk 14. nagymestere a japán reformáció időszakának egyik leghíresebb kardvívója Sakakabira Kenkichi volt. Két legjobb tanítványa Yamada Jirokichi és Matsudaira Konen, aki a Jikishin Kage ryu tradicionális változatát oktatta. Konen legügyesebb tanítványa volt Makita Shigekatsu (1849-1914), aki Japán északi részén Hokkaidon élt és ott vált ennek a stílusnak az egyik legismertebb mesterévé.

Suzuki Kimiyoshi

Családjában a harcművészetek útjára, a Goju-ryu Karate és a Jikishin Kage-ryu Kenjutsu elsajátításában legkisebb unokája, mesterünk Suzuki Kimiyoshi (1934- ) lépett.
Suzuki Kimiyoshi senseit öt éves korában (1939-ben) szülei a környékükön lévő shinto templom kertjében kialakított tradicionális kendo iskolába írattak, ahol Yokokawa sensei tanítványa lett. Barátaival együtt a kendo mellett Suzuki mesterhez is járt, aki judót oktatott nekik.

Közeledünk a mához

A II. Világháború után az amerikai megszállók betiltották Japánban a budo minden ágát, ezért csak egymás között, titokban tudtak tovább gyakorolni. A budo iskolákat csak 1953-tól nyithatták ki a mesterek, ekkor kereste fel a híres Goju-ryu nagymester, Yamaguchi Gogen (1909-1989) központi dojóját és jelentkezett tanítványnak. Még ebben az évben felvették a Tokiói Művészeti Egyetem fotóművész szakára is. Az 1. danra Goju-ryuban 1955-ben vizsgázott le, jelenleg e stílusban a 6. dan fokozattal rendelkezik. Masutatsu Oyama (1923 – 1994) a Kyokushinkai Karate stílus alapítója is egy ideig az ő dojójukba járt. Amikor Oyama mester megnyitotta az első dojót Tokióban, Suzuki Kimiyoshit és néhány magasabb fokozatú társát kérte fel, hogy segítsenek neki az első lépések megtételekor. Ekkor alakult ki jó kapcsolat közöttük.

Yamaguchi Gogen megbízásából 1959-től tanított a Honbuban, és ekkor került jó barátságba a fiával Goshival (1942-), aki apja halála után az iskola nagymestere lett. 1960-tól elkezdte az aikidót is tanulni, Tada Hiroshi (1929-) senseitől. Ezekben az években Japánban a Kenjutsut nagyon kevesen gyakorolták.
A fiatalok inkább a sportszerűbb kendót választották. Az idős tanítók pedig lassan kihaltak.

Suzuki Kimiyoshi szemináriumot tart Kecskeméten (2005 február 05.) Fotó: www.kenjutsu.tk

A magyar ág

A sensei 1986-ban találkozott elöszőr magyar művészekkel, akik Japánba látogattak. Az ő meghívásukra érkezett előbb Budapestre, majd később Pécsre. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével és 1992-ben végleg letelepedtett a városban. Pécsett 1992-ben volt egy japán kultúrális rendezvényen, melyen három japán barátjával közösen tartott egy bemutatót.

Ennek hatására kezdetben néhány szomszédbeli diák kereste fel és az otthonában kezdte el tanítani őket. “Shinbukan” Goju ryu dojóját 1993-ban nyitotta meg, a Kenjutsu oktatását pedig 1998-ban kezdte el ugyancsak Pécsen.

Ma szakmai irányításával már Kecskeméten és Budapesten is folynak edzések.

További információ: www.kenjutsu.tk

Comments

comments