Sensei Németh Pál: A karate célja nem a győzelem vagy a vereség, hanem önmagunk fejlesztése

A Seiken STKE-t 2003-ban megalapító mester alatt jelenleg négy dojoban félszáz karatéka edz – közülük hét fekete öves. Az országos és nemzetközi versenyeken nyolc éve folyamatosan mind kiválóbb eredményeket elérő, IBK Magyarország szervezetébe tartozó seiken kyósok nem csak katában és kümitében jeleskednek, hanem a februárban lezajlott Karate Maratonon és más 24 órás küzdelmeken is rendszeresen nagy létszámmal részt vesznek. Ismerjük meg a közelmúltban ötvenötödik születésnapját ünneplő 4. Danos mestert!

  

– Hogyan ismerkedett meg a harcművészetekkel?  

– Az 1970-es években elsősorban filmekben lehetett látni a különböző harcművészeti irányzatokat. Sokan hittünk a csodákban: ha elkezdjük gyakorolni valamelyik stílust, akkor hamarosan nagyon jó küzdő válik belőlünk. Az igazi megismerésre akkor volt lehetőség, amikor már néhány éve benne voltam. Más stílusokat, irányzatokat is csak ezután lehetett megérteni. 
 

 

– Hogyan "kötött ki" a kyokushin karaténál?  

– Egyetemistaként nagyon vártuk, mikor lesz új tagfelvétel valamelyik karate klubban. Végül 1979. februárjában megjelent egy plakát a Műszaki Egyetemen Kyokushin karatét hirdetve. Az első edzésen százharmincan jelentünk meg.

 

– Miért a kyokushin az a stílus, ami mellett kitartott?  

– Kezdetben véletlenszerű volt a kyokushin karate kiválasztása, de a későbbiekben, amikor már sikerült megismerni a stílusjegyeket, kiderült, hogy szerencsés választás volt ide kerülni. A kyokushin karate a dolgozó európai emberek számára is gyakorolható életforma, jól felépitett oktatási és követelmény rendszerrel. Az egész életre kiterjedő folyamatos szellemi és fizikai fejlődés mellett magában foglalja a nagyon kemény test-test elleni küzdelmet.

 

– Mely mestereitől tanult a legtöbbet, kapott legjobb "útravalót"?

– Legtöbbet Hanshi Adámy Istvántól tanultam a kezdetektől mind a mai napig. Negyvenéves munkásságát, eredményeit világszerte elismerik. Korábban Senpai Kivés Gyuri személye és fantasztikus hangulatú edzései voltak rám nagy hatással. Shihan Somogyi Zsolt és Shihan Horváth János edzései szintén hozzájárultak, hogy a kyokushin karatét választottam utamul. Számos szemináriumon és edzőtáborban volt lehetőségem tanulni magyar és külföldi nagymesterektől. Kiemelném Tanaka Sensei-t, a Hiko Ryu stilus alapitóját, akinek minden megnyilvánulásában a szamuráj szellemiség tükröződik.
 

   
– Mit jelent önnek a harcművészet?

– Életformát jelent, ami nagyon sok gyakorlással jut el a szellemi fizikai és technikai tökéletesedéshez.

 

– Az önmegvalósitás lehetőségét, egészséges életmódot, küzdeni tudást, kudarcok elviselését, majd sikerre vitelét. A kyokushin karate megfelelő gyakorlása rengeteg időt és fáradtságot követel – az anyagiakról nem is beszélve. Szerintem normál esetben 5-6-szor komolyabb vizsgára vagy versenye készülve 11-szer kell edzeni. Minden reggel korán kell felkelni, az esték rendszeresen, a hétvégék alkalomszerűen foglaltak.
 

 
– Milyen a viszonya a HEGYEM mozgalomhoz? Miért tartja fontosnak a mozgalmon belüli szereplvállalást?  
– A HEGYEM mozgalommal Dr Gubacsi Attila senpai által találkoztam. Amikor van lehetőségem, megpróbálom segiteni munkáját. A Seiken dojoban több mint 8 éve biztositunk gyermekotthonos fiatalok számára edzéslehetőségeket és neveltünk ki utánpótlás-, valamint felnőtt versenyzőket, értelmes célokat adva számukra.
 

 

 – Melyek a legemlékezetesebb pillanatok, eredmények az Ön számára harcművész pályafutásában?  

– Rögtön a legelső edzés életre szóló élmény volt. Akkor három kitűnő mester azonnal megszerettette velem a kyokushin karatét. Versenyzőként az 1983-as Szolnok Kupa marad feledhetetlen. Edzőként a legfelemelőbb pillanat az volt, amikor először nyert tanítványom versenyt. Azóta is minden verseny, ahol jól szerepelünk – legyen az utánpótlás, vagy felnőtt oszágos, esetleg nemzetközi verseny – rendkívüli élmény. Bíróként a csúcs, a Japánban végzett bíráskodás volt. Az övvizsgák, Danvizsgák mindig katartikus érzést okoztak – de ezzel nem vagyok egyedül, azt hiszem.
 

 

– Mi motiválja, mit ad erőt, hogy nap, mint nap újra teljes gőzzel tegyen a harcművész társadalomért?

– Elkötelezettként megpróbáljuk nevelni a fiatalabbakat a mindennapi életre a harcművészetek útján. Példát kell mutatni és lehetőségeket kell biztositani számukra. Szertném, ha a különböző stílusszervezetek között együttműködés és barátság lenne.
 

 

– Mi az ön filozófiája kyokushin mesterként? Mit tanít a tanítványainak?

– Mindig ki kell tűzni értelmes célokat és mindent meg kell tenni azok megvalósulásáért, de a karate célja nem a győzelem vagy a vereség eldöntése hanem önmagunk fejlesztése kemény edzések útján!