Muay thai-al kezdte, az utóbbi években azonban MMA versenyeken szerepel a legtöbbet. A fejlődés töretlen, egyre többször hívják az Egyesült Államokba, ahol a sikereknek köszönhetően a respekt is egyre nagyobb lett. Sárközi Róbert – saját bevallása – szerint a csúcson van, hiszen mind mentálisan, mind fizikálisan mostanra érett be a rengeteg munka.
– Elnézve eredményeidet, nem most kezdted a “szakmát”. De hogyan csöppentél bele a küzdősportok világába?
Sárközi Róbert
|
– Tizenhárom évvel ezelőtt, 1991-ben kezdtem kick-bokszolni, majd három évvel később thai-bokszra váltottam, rá egy évre pedig elkezdődött a profi pályafutásom. Ettől kezdve a muay thai mellett, az akkor induló Utcai Harcosok bajnokságában is részt vettem. Sokat dolgoztam, de jöttek az eredmények is. Muay thai magyar bajnokságot, utcai harcos versenyeket nyertem. Különleges élmény volt, amikor egyik thaiföldi edzéstábor után egy amolyan Európa-Thaiföld muay thai bajnokságon egyedüli európaiként diadalmaskodtam. Profiként külföldön először 1999-ben versenyeztem – az USA-ban a profi sidokan világbajnokságon ezüstérmes lettem, és ettől kezdve újra és újra visszatértem az Államokba. Nyertem thai-boksz versenyt a Madison Square Garden-ben és az Északi Államok Bajnokságán is.
– Aki ilyen eredményes küzdősportokban, az előbb-utóbb MMA ajánlatot kap…– Igen, velem is így történt. 2001. augusztusában vívtam az első mérkőzésemet Atlantic City-ben UFC szabályrendszerben. Azóta visszatérő vendég vagyok az Egyesült Államokban. De emellett Európában is indulok Gladiator Challange – ez az USA-ban lévő klub -, Cage Warriors név alatt futó MMA versenyeken, és a Magyarországon megrendezésre kerülő egyetlen ketrecharcos rendezvénynek – Totalfight – is állandó résztvevő vagyok.
– Keveset tudunk az említett sportágak “magánéletéről”. Hogyan lehet felkészülni egy-egy összecsapásra?– A földharc-technikák terén még van mit fejlődnöm, ezért judo és birkózó edzésekre is járok. Már három alkalommal voltam egyhetes edzőtáborban New York-ban a Renzo és Ryan
Gracie fémjelezte jiu-jitsu dojóban. Kéthavonta, sőt megfelelő ajánlat esetén gyakrabban is versenyzek, ezért folyamatosan formában vagyok. A legjobb felkészülés az MMA-harcokra maga a küzdelem, mivel edzésen nem lehet szimulálni a versenykörülményeket, mint pl. a thai-bokszban.
Harc I.
|
– Verseny és verseny. Hogyan bírod a feszített tempót?– Az az igazság, hogy nagyon jó alapokat szereztem a muay thai karrierem során. Ugyanakkor jellegéből adódóan ezek a versenyek nem amortizálják le annyira a szervezetet, mint például a thai-boksz. Míg ott gyakran végigmennek a meccsek, és több meneten át gyötrik egymást az ellenfelek, addig az MMA-ban nagyon sok a kiütés. Ilyenkor a 3×5 perc alatt vagy kiütnek, és rövid időre elájulsz, vagy leszorítanak és fojtás, feszítés miatt vet véget a mérkőzésvezető (vagy te saját magad) a harcnak. Azt kel mondanom, hogy míg muay thai-ban versenyeztem, sokkal több sérüléssel bajlódtam, mint manapság.
– Milyen a mérleged?– Kezdetben becsúsztak a rutintalanság számlájára írható vereségek, mint például az emlékezetes első “fellépésem” alkalmával, amikor az UFC egyik elismert versenyzőjével, Phil Barrone-val küzdöttem. Sajnos nem volt földharc tapasztalatom, így akkor vesztettem. Azonban ahogy egyre több tapasztalatot szereztem, és egyre többet képeztem magam a földtechnikák terén, így mostanság már egyre nehezebb dolguk van ellenfeleimnek. Gladiator Challenge versenyein 4 meccsből 4-et nyertem és K-1 MMA-ban pedig három mérkőzés után is veretlen vagyok. Folyamatosan kapom a felkéréseket újabb és újabb rendezvényekre, és ez is jelenthet valamit…
– A profi világban nem könnyű eligazodni. Ki segíti a menedzselésed?– Az Egyesült Államokban két kint élő magyar srác menedzsel, újabban pedig az MMA körökben meghatározó
Sherdog.com weboldal is segíti pályafutásom. Sikerült a tulajdonossal, Jeff Sherdog-gal baráti kapcsolatba kerülnöm, így ez plusz lendületet adhat a karrieremnek.
– Mi lesz a következő nagy “fellépésed”?– Május végén, június elején rendezik meg a Gladiator Challenge következő fordulóját, amikoris egy, az MMA szabályrendszerben nagyon nagy névnek számító ellenféllel kerülök szembe. Az ő kiléte egyelőre még maradjon meglepetés! Másik tervem, hogy két másik tehetséges magyar versenyzőt kiviszek magammal, és egy amolyan USA-HUNGARY meccset vívunk kint.
Harc II.
|
– Hatalmas tempót diktálsz. Meddig szeretnéd még csinálni?– Idén 30 éves leszek. Tudás terén és fizikailag most vagyok a csúcson. Három edzőm van, Birkás László, Lehoczky Csaba és Nagymihály Zoltán, akiktől mindent megkapok fizikai és szellemi felkészítés terén. Ráadásul imádom ezt csinálni, és egyre jönnek az eredmények. Amióta pedig elkezdtem az MMA-t, “új tüzet kaptam”. Nagyon tetszik ez a szabályrendszer, a légkör, a stílus összetettsége, hiszen itt különböző technikákat kell magas szinten művelni. Ebben a kategóriában pedig nem ritka a 40-es évei vége felé járó versenyző sem, s mivel itt a tapasztalat, a rutin nagyon sokat számít, a meghatározó harcosok mind “érett” versenyzők.
Addig akarom csinálni, amíg örömömet lelem benne, és jó teljesítményt tudok nyújtani. A családom is támogat, hiszen tudják: a küzdősport az életem.
(Fotók: sherdog.com)
Comments
comments