Kétszeres szabadfogású Európa-bajnokunk számára nem alakul jól a szeptember végi budapesti világbajnokságra való felkészülés. A második vlagyikavkazi edzőtáborozás során kézközépcsonttörést szenvedett - írja a birkozas.info.
Ritter Árpád a birkozas.info internetes lap hasábjain így vall a sérüléséről:
– Az edzőtábor negyedik napján történt. Az orosz Csagurovval mérkőztem, egy lenti helyzet során én felfelé kaptam, ő lefelé zuhant, és tiszta erővel belekönyökölt a kézfejembe. Éreztem, hogy nagyon fáj, de Gulyás Pista azt mondta, nem szokott így eltörni, levegőben érte az ütés, nem préselődött a szőnyeghez, úgyhogy jegeljem, elmúlik.
– Úgy sejtem, nem múlt el…
– Én éreztem, hogy rég fájt már ennyire valami. Délutánra már nagyon bedagadt, megkértük az orosz edzőt, hogy röntgenezzük meg. A kórházban a felvétel kimutatta, hogy eltörött és elmozdult a kézközépcsontom. Helyrerakták. Nem kívánom senkinek. Aztán begipszelték, és hazajöttem. Itthon a Sportkórházban azt mondták, hogy teljesen jó munkát végeztek az orosz orvosok, a csont a helyén van, de mindenképp meg kellene műteni, és beiktatni egy csavarrögzítést, hogy előbb tudjam terhelni.
– Nyakunkon a világbajnokság. Kevesebb mint ötven nap van a rajtig.
– Sajnos tisztában vagyok vele. Két hete műtöttek, a múlt héten kezdtem mozogni, kis kerékpározás, láberősítés szerepelt a programban, csütörtök óta futok, lépcsőzök. Igyekszem legalább az erőnlétemet szinten tartani.
– Miért próbálták ezt a több hete történt sérülést eltitkolni?
– Nem titkoltuk, csak nem vertük nagydobra. Úgy gondoltuk az edzőmmel, jobb, ha a vetélytársak sem tudják, meg tegyünk mi is úgy, mintha mi sem történt volna. Épp azért sem adom fel, és taktikai, meg pszichológiai okokból szuggerálom magamnak a hazai rendezésű vébé előtt, hogy nem is tört el a kezem…
– Mivel foglalja el magát, hogy ne gondoljon a sérülésre?
– Munkával. Délelőtt edzek, erősítek, ebédidőben gyógytornára járok, délután ismét edzek, este másfél órán át egy speciális, csontosodást elősegítő lámpával napoztatom a törött kézfejemet. Nem unatkozom.
– Mikor tervezheti a szőnyegre lépést?
– Két hét múlva, nagyon óvatos, fokozatos terhelés mellett. Az igazi, kemény munkát azonban csak szeptember elején kezdhetem meg. Mit mondjak? Nagyon szeretnék már birkózni, mert azt imádom, de egyelőre csak futkoshatok, amit viszont kifejezetten utálok.
