Dávid és Góliát ókori, bibliai harcát mindenki ismeri. Már az iskolában megtanították nekünk, de még manapság is felelevenítjük, amikor egy kisebb, esélytelenebb fél csodával határos módon legyőzi ellenfelét. Az Index kiderítette, hogy a történetet évszázadokon át félreértettük.
A legenda szerint a filiszteusok megtámadják Izraelt, de a csata patthelyzetbe fullad, így mindkét sereg kijelöl egy bajnokot, akik megverekszenek egymással, és aki győz, annak a serege is győz. A filiszteusok a talpig felfegyverzett, hatalmas Góliátot, a legyőzhetetlenség szimbólumát állítják elő, az izraelieknél pedig egy önként jelentkező fogadja el a kihívást, aki nem más, mint Dávid, egy árva parittyával a kezében.
A parittyáról eddig azt gondoltuk, hogy egy pici csúzli, de mint kiderült, egy elég félelmetes fegyver volt:
“Egy bot végére rögzített bőrszíj, amibe beletettek egy követ, és a botot megpörgetve, majd a bőrszív másik végét elengedve óriási sebességgel lőtték ki” – írta az Index. A hadtörténészek számításai szerint a lövedéket nagyjából 120-130 km/órás sebességgel lehetett kilőni a parittyából, ami így olyan volt, mint egy mai, .45-ös kaliberű pisztolyból kilőtt golyó, ami 180 méterre is elvitt.
Góliát az elmesélés szerint lőtávolságon belül, mozdulatlanul várta Dávidot, aki egy lövéssel leterítette őt. Valahogy így lehet elképzelni a dolgot:
Ha még ez nem volna elég, továbbmegyünk. Góliát hatalmas termetű volt, erre pedig egy magyarázat lehet: hogy
gigantizmusban szenvedett, amit az agyalapi mirigy jóindulatú daganata eredményez.
Robert Wadlow, a valaha élt legmagasabb ember a világon (2,72 méter volt a halála előtt pár nappal, 22 évesen halt meg, gigantizmusban)
A betegség velejárója az ügyetlen, lassú mozgás, és a homályos látás. Góliát tehát nem volt semmiben sem bajnok, csak egy beteg, valószínűleg agyoncsúfolt, de a kinézete miatt rettegett “álkatona”. Aki könnyű célpont, és ezáltal könnyű ellenfél volt Dávidnak, akiből hős vált eme “hősies cselekedet” után.
Comments
comments