Iwami Toshio Soke, Miyamoto Musashi kétkardos iskolájának XI. Nagymestere, a Hyoho Niten Ichy Ryu vezető instruktora az iskola központjában, a Kyushu szigetén található Kokurában adott exkluzív interjút.
Október közepén a Kokura kastélyban, az 52. Kokura Kastély Fesztiválhoz csatlakozó eseményen ünnepelték Iwami Toshio sensei iskolavezető nagymesteri (Soke) címe átvételének évfordulóját.
A Soden-Shiki a Hyoho Niten Ichi Ryu legnagyobb presztízsű ceremóniája, amelyen Musashi kétkardos technikáiból is bemutatókat tartanak a média nyilvánossága előtt is.
Idén a Honbu tanítványain kívül két európai meghívott résztvevője volt az eseménynek: Philippe Nguyen-Thanh Tien a franciországi Niten Ichi Ryu képviselője és Dr. Sófi Gyula, aki a magyarországi Niten Ichi Ryu képviseletét ellátó címet (shibucho) éppen ezen alkalommal kapta meg.
A Soden-Shiki után egy héten át napi 7 órás privát oktatást biztosított a magyar mester számára Iwami Soke a saját dojójában, majd Musashi életéről, a Hyoho Niten Ichi Ryu-ról adott át értékes gondolatokat a nagymester.
Ezt az interjút Nguyen Thanh Thien és Dr. Sófi Gyula jóvoltábol most megosztjuk önökkel.
Iwami Toshio Soke, Dr. Sófi Gyula és Philippe Nguyen-Thanh Tien
2010. október 17, Kokura, Kitakyusu, Japán
– Iwami Soke, tisztelettel köszönöm a kérdésekre adott válaszait, amely a világ valamennyi harcművésze számára érdekesek lehetnek. A kétkardos iskolát Miyamoto Musashi alapította, akit azon túl, hogy sokan a japán történelem leghíresebb kardforgatójának tartanak, a harcművészet stratégiájáról alkotott elméleteinek összefoglalása, a „Gorin no-sho” (Az öt elem) című könyve miatt a mai napig az egyik legolvasottabb harcművész-filozófusként is tisztelnek. Összekapcsolódik-e a kardforgatás, mint technika és a harcművészet, mint stratégia?
– A Musashi által a „Gorin no sho”-ban megfogalmazott gondolatok mindannyiunkra érvényesek, nemcsak a japánokra, de valemennyi emberre a világon. Azt is mondhatjuk, hogy Musashi elméletei valamennyiünk elméjében ott élnek.
– Mit jelent az, hogy mindannyian a Nagymester (Soke) tanítványai vagyunk? (Mit jelentett ez az Ön és elődje – Imai Soke – viszonylatában és mit jelent az Ön és a tanítványok kapcsolatában?)
– Soke az a személy, akinek a legteljesebben sikerült a stílus szellemi és technikai tudását elsajátítania. Ezeket a képességeket úgy kell elsajátítani a tanulóknak a Sokétól, mintha tükörből tanulnának. Még szemléletesebben úgy is kifejezhetjük a Soke-deshi (nagymester-tanítvány) kapcsolatot, hogy a Soke a tű, a tanítvány pedig a tűbe fűzött cérna, és a Soke úgy vezeti a tanítványt a harcművészetekben, mint a tű a cérnát varrás közben.
– Minden koryu (ősi, hagyományos stílusú) iskolára jellemző az, hogy generációkról generációkra száll át a nagymesteri cím?
– A mi harcművészetünkben a legkiválóbb tanuló nyeri el a Soke címet. Az ő feladata, hogy bemutassa és megtanítsa a követőinek a Niten Ichi Ryu szellemiségét és technikáit.
– Miért fából készült kardot, boken-t használnak a Niten-ben a fém katana helyett?
– A Niten Ichi Ryu technikáit mindig párban gyakoroljuk. Ha valódi vágókardot használnánk az ember-ember elleni kardtechnikák gyakorlása során, akkor a sérülés veszélye miatt azt nem tudnánk életszerűen, teljes átéléssel tenni. Ezért használunk a közös gyakorlások során fából készült kardokat.
– A Niten gyakorlását a hosszúkard, a katana használatának gyakorlásával, az Itto seiho-val kezdjük. A későbbiekben ismerik meg a tanulók a rövid kard technikákat, a Kodachi seiho-kat, majd a későbbiekben a rövid- és hosszúkard együttes alkalmazásának technikáit, a Nito seiho-kat. Össze tudná foglalni nekünk az Itto és a Nito technikák jelentőségét?
– Musashi hitt abban, hogy mindkét karunkat külön-külön is edzenünk kell. Úgy gondolta, ha már könnyedén le tud valaki győzni egy támadót a bármelyik kezében tartott kardjával, akkor áll készen arra, hogy két kézzel forgassa a kardot, úgy mint ahogyan manapság a
Kendo-ban is gyakorolják. Ez egy nagyon racionális gondolat azt hiszem.
– Manapság „divat” a harcművészetek gyakorlása, a tanulók a fokozatok minél gyorsabb megszerzésére törekszenek. Mi a véleménye az ilyen hozzáállásról a koryu és különösen a Hyoho Niten Ichi Ryu szellemében?
– Mi hiszünk abban, hogy a kardot a lelkünkből kell használni, ami azt jelenti, hogy nem lehet megfelelő technikai szintre jutni addíg, amíg nem rendelkezünk megfelelő szellemi felkészültséggel. Ezért a Hyoho Niten Ichi Ryu-ban elsődleges a megfelelő lelki hozzállás és gondolkodás elsajátítása, ami csak kitartó gyakorlás révén érhető el.
– A ma embere számára nehéz megérteni, elfogadni, hogy egy koryu harcművészetet az egész életen át gyakorolni kell, hogy minél inkább elmélyedhessünk benne. Hogyan értelmezhetjük a „gyors” és a „lassú” tanulási folyamat fogalmait?
– Musashi vezette be a harcművészetek tanulásába a „Tanren” kifejezést. A „Tan” jelentése szerint ezer napig tartó tanulás szükséges a kezdő szint teljesítéséhez, további 10.000 nap – „Ren” – gyakorlás után válik valaki haladóvá. A mesterré váláshoz egész élettartamon keresztüli gyakorlás szükséges.
– Mester, Ön 2004 óta rendszeresen tart szemináriumokat Európában. Mi a véleménye az európai tanítványok fejlődéséről?
– Előszőr valamennyiünknek az udvariasságot kell elsajátítanunk. Azt tanítom, hogy egyre mélyebb tiszteletet kell kifejeznünk egymás felé és a mestereink felé, ahogyan a kardforgatási készségünk fejlődik.
– A tanítványok számos harcművészeti iskolából érkeznek. Néhányuk magasan képzett, mások teljesen kezdők. Hogyan lehet ilyen eltérő felkészültségű, különböző országokból érkező tanítványokat tanítani?
– Ahogy már mondtam, a mesternek olyannak kell lennie, mint a tűnek, így a tanítványok mint a fonál a tűt, könnyedén tudják követni a tanítást.
–
Ön rendszerint arra inti a tanítványokat, hogy tanulmányozzák Miyamoto Musashit. Ugyanakkor az edzésekre sokan azért érkeznek, hogy hatékony technikákat tanulhassanak. Van-e különbség a két cél között?
– A technikai képességek másodlagosak a harciszellem fejlődése után. Megfelelő hozzáállás nélkül nem tudjuk legyőzni sem a támadónkat, sem önmagunk korlátait. A szellemiségünk edzése az elsődleges.
– Mi a Mester véleménye arról, hogy számos harcművészetben találunk utalást Miyamoto Musashira? Miért olyan fontos Ő a mai napig a Japán szellemiségnek, és a tanítványoknak?
– Amikor Musashi fiatal ember volt, az volt a célja, hogy az egyik leghíresebb kardforgatóvá válljon. 28-29 éves korára több mint 60 párbajon volt túl. Ezt követően végiggondolta az életét, és azt mondta: „Ahogy visszatekintek az életemre, azt kell mondjam, nem a kardforgatási képességeim révén győztem le az ellenfeleimet.” Úgy tűnt, mintha megtagadta volna a sikereit. Arra is gondolt, hogy esetleg gyengék voltak a kihívói, vagy egyszerűen csak nagyobb volt a szerencséje. Ezt követően a harciszellemét kezdte intenzíven fejleszteni. 40 vagy 50 éves korára mélyült el igazán a harcművészete, ekkorra ért el tökéletesedés szintjére.
– Iwami soke, mi először a párizsi Champs Elysees Színházban találkoztunk 1998-ban, majd a Hannoveri Világkiállításon 2000-ben. Akkoriban Ön az egyik résztvevője a koryu harcművészetek (Hyoho Niten Ichi Ryu, Itto Ryu, Kurama Ryu, Suio Ryu) bemutatójának. De Japánban is rendszeresen tartanak koryu bemutatókat. Mi a jelentősége a mai Japánban a koryunak?
– Számos új, modern irányzat, mint például a Kendo is a kenjutsu-ból ered, ami koryu, azaz régi, hagyományos harcművészeti irányzat. A Japán gondolkodást a kenjutsu vagy koryu formálta. Szinte minden harcművészeti stílus ezeken az alapokon fejlődött.
– A legtöbb ember csak a szamuráj filmekben találkozik a kenjutsu-val, de közben nem is gondol arra, hogy a karaktereket és a technikákat a kenjutsu inspirálta. Azt mondják, Musashi-ról mintázta Kyuzo karakterét Kurosawa Akira a „Hét szamuráj” című filmjében. Az egyik jelenetben, amikor Kyuzo párbajt vív, a Tora Buri-ra emlékeztető technikát láthatunk, ami összefügghet azzal is, hogy a film harcművészeti koreográfiájáért Yoshio sensei, a Katori Shinto Ryu mestere volt a felelős. A technikai hasonlóságon kívűl felfedezhető-e más hasonlóság is a filmbeli jelenet és Musashi Sasaki Kojiro-val vívott híres párbaja között?
– A különböző iskolák technikái hasonlíthatnak egymásra. Musashi azt tanította, hogy a küzdelem során ne végezzünk ugrásokat, csavaró mozdulatokat a testünkkel. Meg kell várni, hogy a támadó hibázzon, törekedni kell arra, hogy felismerjük a gyenge pontjait, majd azokat kell támadni. Úgy gondolom, az ilyen látványos jelenetek a filmvászonra valók csak.
Riporter: Philippe Nguyen-Thanh Tien, a franciországi Niten Ichi Ryu képviselője
A japán-angol fordítást sensei Kajiya Takanori készítette (Hombu Dojo, Kokura, Kitakyushu)
Comments
comments
