A judo megreformálásában az elmúlt évek során óriási szerepet játszott, de újabb nagy álmokat dédelget az IJF-vezér, Marius Vizer.
„Rengetegen megkérdezik tőlem, hogyan intéztem el – mondja mosolyogva Marius Vizer. – Különleges dolog volt, hogy egy brit és egy orosz judoka is érdekelt volt a döntők során. Ez a sors és a szerencse különös együttműködése volt, a sportáguknak pedig óriási megtiszteltetés, hogy két ilyen nagy személyiség volt jelen.”
A londoni olimpia egy fontos állomása volt annak az útnak, amelyet Marius Vizer bejár, amióta öt éve átvette a dél-koreai Pak Jong Szuntól az IJF vezetését. „Számomra és a judo számára is a londoni volt az egyik legsikeresebb olimpia, a sportág valamennyi versenynapjára egytől egyig elkeltek a jegyek, ez azt jelentette, hogy minden nap harminc-negyvenezer emberrel tudtuk feltölteni a sportcsarnokot, mindenféle probléma nélkül.”
London judós sikerét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága is elismerte, a testület lausanne-i ülésén, a judo ugyanis a riói olimpiát követő alapsportágak között nem került veszélybe: ez volt az első alkalom, hogy a NOB programbizottsága nem sorolta az utolsó három közé a judót, amióta az olimpiák után megvizsgálják az egyes sportágak helyzetét.
„Jó néhány pozitív lépést tettünk már, de még mindig folytatnunk kell a reformokat. A csapatommal együtt mindig arra törekedünk, hogy javítsuk a minőséget, ez a munka pedig sohasem ér véget, mindig újabb kihívások várnak ránk” – jegyezte meg Marius Vizer.
„A legfontosabb számunkra az, hogy a judo még látványosabbá és érthetőbbé váljon a média és a nézők számára, nemcsak a judós társadalomban, hanem mindenkinek – mondja az elnök. – London után már összeültünk, rengeteg dolgot elemeztünk, jó néhány szabályt megváltoztattunk vagy korrigáltunk, de ez a folyamat éppen csak elkezdődött az év elején. Az augusztusi riói világbajnokság után döntjük majd el, hogy a változások közül melyeket alkalmazzuk a jövőben is.”
Ahogyan mindenki tudja a NOB illetékes testülete úgy döntött, hogy az időszámításunk előtt 708 óta az olimpiai programban szereplő birkózást kizárja a programból. Marius Vizer együttérzését fejezte ki a birkózók nemzetközi szövetségével (FILA).
„Minden sporttal – legyen az olimpiai vagy nem olimpiai sport – szolidárisak vagyunk, de mindenkinek megvan a felelőssége azért, hogy alkalmazkodjon, a sportágát modernizálja. Ez nem könnyű feladat a birkózóknak, de a judónak sem. Szükség lenne figyelmeztetésre, mielőtt egy sportág ilyen nehéz helyzetbe kerül.”
„Nagyon kellemetlen, amikor egy ilyen rossz üzenetű ügy a felszínre kerül, ugyanakkor a judósok voltak az elsők, akiknek volt bátorságuk hozzá, hogy előálljanak és beszámoljanak a történtekről. Az ügyet teljesen kivizsgálták, a bűnösöket megbüntették, bízom benne, hogy ilyesmi többé nem fordul elő. Amikor megkapjuk a beszámolót a japán szövetségtől, nekünk is jó döntést kell hoznunk” – fűzte hozzá Marius Vizer.
Az IJF elnökének befolyása hamarosan alaposan megnövekedhet a világ sportjában, ha sikerrel jár az új SportAccord elnöki tisztjének megpályázásával. Marius Vizer ugyanis bejelentette, hogy pályázik az elnöki posztra. A SportAccord főhadiszállása az olimpiai „fővárosban”, Lausanne-ban van, elnöke a holland Hein Verbruggen (a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség – UCI – korábbi vezetője), aki 2004 óta vezeti a szervezetet és már bejelentette visszavonulását. A SportAccord egy esernyő szervezet, amely az olimpiai és nem olimpiai sportágakat, a sporthoz kapcsolódó más szervezeteket, illetve a multisport események szervezőit foglalja magába.
„Nem volt könnyű döntés számomra. Nagyon szeretem a sportágamat, és folytatni akarom a megkezdett munkát, de a judóban tapasztaltakat hasznosítani tudnám a SportAccordban is.
A SportAccord eredete egészen 1921-ig vezethető vissza, akkor Paul Rousseau, az UCI főtitkára akkor indítványozta, hogy legyen egy olyan sportszövetségi szervezet, amely kedvezőbb pozícióból folytathat párbeszédet az olimpiai bizottsággal. 1967-ben huszonhat sportági szakszövetség gyűlt össze Lausanne-ban és napirendre tűzte a „sportszövetségek szövetségének” (GAISF) megalakítását, amelyre kilenc évvel később került sor. A GAISF Monacóban jelölte ki székhelyét, az évek során szoros együttműködést alakított ki a nyári (ASOIF) és a téli (AIOWF) olimpiai sportágak szövetségével. 2009-ben a GAISF felvette a SportAccord nevet és székhelyét áthelyezte az olimpiai fővárosba, Lausanne-ba.
A világbajnoki koncepcióval együtt más elképzeléseket is bemutatna, ilyen többek között a Nemzetközi Sportbank, a Nemzetközi Sportbiztosító és a Nemzetközi Sportfogadás, olyan nagy cégekkel együttműködve, akik komoly tapasztalatokkal rendelkeznek ezeken a területeken.
„Olyan szervezetté szeretném formálni a SportAccordot, amely a nemzetközi, kontinentális és nemzeti sportszövetségek érdekeit képviselve működne együtt az olimpiai mozgalommal. Sok nemzetközi szövetség vezetőjével beszélgettem, s a legtöbbjük komoly lehetőségeket lát az elképzelésekben. A rendszer pénzt termelne a képzésre, a játékokra való felkészülésre, mert ismernünk kell a lehetőségeket a világ egyes országaiban, Afrikában, az ázsiai és kelet-európai országokban, vagy Amerika egyes részein.”
Marius Vizer nagy segítséget kap a tervek kidolgozásához a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségétől (ANOC). A nemzeti olimpiai bizottságok és a nemzetközi szövetségek között mindig volt egy érezhető mögöttes feszültség, amit elsősorban azon összegek elosztásából fakadtak, amelyeket az olimpia termelt ki. Az ANOC nagy segítséget nyújthat Marius Vizer terveinek elővezetéséhez, ezek ugyanis várhatóan sok kritikát kapnak majd, mondván: az egyesített világbajnokság az olimpia rivális rendezvénye lenne.
„Nem hiszem, hogy konfliktusokat okozna a munkám a SportAccord és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság között. Az ANOC partnereként szeretnénk megvalósítani ezt a projektet, a sport érdekében. Megoldást kell találnunk a sport, a nemzeti szövetségek finanszírozására. Ha körülnézünk a világban, minden szinten uralkodik a globalizáció, nekünk is erre az útra kell lépnünk. Biztos vagyok benne, hogy az egyesített világbajnokság nagyon sok piaci szereplő érdeklődését felkeltené. Minden tiszteletem az olimpiai eszméé. Az olimpiai játékok az olimpiai eszme, a sport értékeinek legfőbb megjelenítője. Az az esemény, amit én szeretnék létrehozni, nem az olimpia ellen jönne létre, hanem azért, hogy támogassa a nemzeti szövetségeket, a gyerekek és fiatalok sportját, ami az olimpiai játékok érdekeit is szolgálja.”
„A sport rengeteget adott nekem. Felkészített az életre, formálta a személyiségem. A sport tanított meg arra is, hogy irányítani tudjam a sporton kívüli karrieremet. Jól ismerem a sport minden szintjét, s a megtett lépések során gyűjtött tapasztalatomat és tudásomat a sport javára akarom fordítani.”
(A szerző Duncan Mackay az insidethegames díjnyerte újságírója, az Egyesült Királyság korábbi Év sportújságírója, Év internetes sportújságírója, korábban a Guardian és az Observer munkatársa. A 2012-es londoni olimpia volt a tizenegyedik ötkarikás esemény, amelyről tudósított.)
Forrás: Judoinfo.hu
