Máday Norbert: “Meg kell mutatnunk a harcművészet egyetemes értékeit!”

A Békés Megyei Harcművész Szövetség klubjai között évek óta értékes tevékenységet végeznek a magyarországi Wing-Tsun Egyesület megyei csoportjai. Az egyesület vezetője, Máday Norbert kilencedik fokozatú nagymester rendszeresen oktat, vizsgáztat Békéscsabán. A  nagymesterrel egy békéscsabai, regionális vizsgán készítettünk riportot.

– Hány tanítvány és hány mester fokozatú jött el Békéscsabára?

– Teli a terem, több tucat tanítvány és tíz mester fokozatú harcművész dolgozik együtt. Mindig jó látni, hogy a fiatalabb generációban nem hunyt ki az a tűz, ami bennünk is meg volt annak idején. Érdekli Őket, tetszik nekik, tanulnak, vizsgáznak.

– Sárga szegélyű a ruhája, nem piros, mint a legutóbbi találkozáskor…- Októberben itt volt Magyarországon Leung-Ting Nagymester, s úgy ítélte meg, miután huszonnyolc éve tevékenykedem a kung-fu-ban és ebben a régióban, kiérdemeltem a nagymesteri címet, aminek borzasztóan örülök, és nagy sportdiplomáciai siker is egyben. Többen gratuláltak, köztük a magyar karate megalapítója, Polyák József Sensei is, és én is megköszöntem mindenkinek a segítséget a honlapunkon. A magyar sport sikere is egyben, és ha ráfér országunkra egy siker, akkor most ez hatványozottan igaz!

– A kilencedik mester fokozat a harcművészetben rendkívül magas rangnak számít Magyarországon. Mennyire nőttek meg feladatai ezzel nemzetközi szinten? Az irányzatban ezzel a fokozattal milyen helyet foglal el?

– Harmadik vagyok a világban a Leung-Ting Wing-Tsun-ban. Első az alapítónk, második a testvérem, és Európában ketten vagyunk ezzel a fokozattal. Lengyelországra, az északi és balti államokra most sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, erősítenünk pozícióinkat, egyre több tanítványnak megmutatni a harcművészet szépségét, egyetemes értékeit, mert attól, hogy valaki karatés, kung-fus vagy aikido-s, attól az egyetemes érékek mindig ugyanazok. Ez a fokozat egyben Magyarország sikere is, hiszen meg tudjuk mutatni mi magyarok, hogy van bennünk plusz. Amerikában például nincs nagymester, nálunk pedig van. A fiatalok felé is egy jó üzenetet hordoz, hogy ha csóró kölyök is vagy – én is így kezdtem, félárván –, de ha van benned szeretet, alázat, hit, akkor létre tudsz hozni egy ilyen szövetséget, el tudsz érni egy nagymesteri címet, át tudod ezt plántálni a tanítványokba, akiket szintén értéknek tekintesz.

– Kelet-európai instruktorként, mi a tapasztalata Oroszországgal? Óriási ország, óriási kihívás…

– Eddig Lengyelországgal és a balti államokkal foglalkoztunk, de most megpróbálunk elindulni Szentpéterváron és Moszkvában is, de Oroszországban nem egyszerű a helyzet. A harcművészet irányítása nem mindig teljesen legális, ettől függetlenül lesznek lelkes tanítványok akik megpróbálnak iskolákat nyitni. A jövő dönti majd el, milyen sikerrel…

– Nem csak Ön lépett előre fokozatban, hanem egyik leghűségesebb tanítványa, Széll Gábor Mester is, hetedik fokozatra. Milyen a munkakapcsolatuk?

– Minden héten találkozunk, és naponta beszélünk telefonon. Gábor egy egész régióért felel. Nincs nála alkalmasabb mester erre a feladatra, és ezzel mindent megmondtam. Van benne egy olyan óriási emberi tisztesség, szakmai becsület, különleges képesség, amivel szinte beleszuggerálja a tanítványokba a harcművészet becsületét. Van, amit meg tudunk tanítani egy tanítványnak, van, amit nem. Az, hogy a harcművészet szeretetét át tudod-e adni a tanítványaidnak nem tanulható, hanem hozott dolog.

– A 2013-as év milyen feladatokat hordoz a magyarországi Wing-Tsun szervezet életében?

– Idén az iskolák megtartása, a létszám és a tömegbázis megőrzése a fontos. A gyerekek és a szülők számára markánsan, karakteresen  megfogalmazni, hogy a Wing-Tsun nem olyan, mint egy labdajáték. Ha emberek több, mint az életük kétharmadát ebben töltötték el, ide hozták, tanítják, akkor ezeket az értékeket ne hagyjuk elherdálni, elfecsérelni, hanem a gyerekek felé próbáljuk ezeket az értékeket továbbítani. Ez az év tehát a nem túl látványos, de annál nehezebb és fontosabb műhelymunka éve lesz.