A hamarosan megjelenő Zen Bu Kan Kempo könyvben a magyar harcművészet ikonikus alakja is megszólal. Interjú részlet.
A Zen Bu Kan Kempo Sportszervezet és Keresztesi Péter szerkesztésében készülő könyvben többek között a Zen Bu Kan Kempo kialakulásáról, magyarországi elterjedéséről, történetéről is lehet majd olvasni. A könyvben számos mester nyilatkozik élményeiről, kempós hitvallásáról és mindenről, ami Zen Bu Kan Kempo-hoz kapcsolható. Most a magyarországi Zen Bu Kan Kempo legendás alakjával, Hanshi Lévai Lászlóval 7. DAN készült, a könyvben szintén, teljes terjedelmében olvasható interjúból osztunk meg egy részletet.
– Ha jól tudom, Te ott voltál a kezdeteknél. Mikor is kezdtél Kempozni?
– 1980-ban kezdtem el a kempo gyakorlását.
– Fel tudod idézni, hogy akadtál rá a kempora?
– Akkoriban kerestem a lehetőséget, hol lehet fejlődni és magas szintű harci tudásra szert tenni. Egy középiskolai osztálytársammal, Lenkei Sanyival, aki Juhász Ferit ismerte, mentünk le a Sütő utcai terembe, ahol KEMPO edzések folytak.
– Ki, vagy kik voltak a mestereid?
– Juhász Feri nem sokkal ezelőtt vizsgázott Dr Harnos Imrénél,így nagyrészt tőle tanultam 1984-ig, amikor személyesen is találkoztam a nagymesterrel,innentől az Ő szakmai irányítása alatt edzhettünk!
– Próbáltál más stílust a Kempon kívül?
– Korábban lementem más edzésekre – shotokan, kyo, kungfu, judo, ökölvívás – ,de mindenhol hiányérzetem volt, hiszen az utcai szituációkban azt tapasztaltam, hogy szabályok nem léteznek, és mindenben jónak kell lenni.
A KEMPO-nál éreztem, hogy sokoldalú lehetek, tehát maradtam.
– A Kempót mindenki magára formálja, adottságai és gondolkodása alapján. Úgy hallottam, hogy híres vagy a boksz és a töréstechnikáidról. Milyen a te Kempód?
– A KEMPO ökölharcot jelent, ami sokban hasonlít ugyan a boxhoz, de mégsem ugyanaz. Itt figyelembe kell venni másféle támadásokat pl.: az ellenfél, rúgással, vagy fogással próbálkozik.
Így először az egyensúlyvesztésre törekszem és ehhez képest alakítom tovább a technikáimat. Nincs jó vagy rossz technika. Csak spontán reakció működik automatikusan a begyakorolt mozdulatokból, ami éppen akkor kell.
Ezeknek a mozdulatoknak a magas szintű demonstrációja a töréstechnika.
– Melyik részét kedveled leginkább ennek a harcművészetnek?
– A küzdelmet szeretem a legjobban, mert az egy aktív meditáció, mikor az agy teljesen ki tud kapcsolni. Ugyanakkor csiszolja a jellemet, fejleszti az akaraterőt, és keményíti a testet.
Fontosnak tartom a bázis gyakorlatokat és a formagyakorlatokat is, mert fegyelemre tanítanak. Ettől válik harcművészetté, meg attól, hogy szellemisége van, ami a szeretetről és mások segítéséről szól.
– Egyszer egy interjúban, ahol a ZBK Kempo definícióját kérték tőled frappánsan azt válaszoltad, hogy „a Kempo az, amikor a kérges ököl a véres húsba csap”. A mai világ „elpuhult embere”, hogy tud ezzel azonosulni?
– A KEMPO az, amikor a kérges ököl találkozik a véres hússal. Ez annyit jelent, hogy le kell vetkőzni a sallangokat, a dolgok mögé kell nézni, keresni az eredeti értelmet, szándékot. Így lehetsz igazán hatékony és eredményes.
– 1995-ben Ausztráliában, 96-ban pedig az Egyesült Államokban is nyílt harcművészeti világbajnok lettél. Fontosnak tartod, hogy a harcművészetek tanuljanak egymástól és összemérjék erejüket?
– A versenyek lehetőséget adnak arra, hogy felkészülj és kipróbáld magad egy a dojokörülményeknél élesebb szituációban, ezt minél többször csinálod, annál könnyebben tudsz reagálni életveszélyes helyzetekben.
Kívülről könnyűnek, vagy kevésbé értékesnek tűnik a formagyakorlat, az önvédelem versenyen történő bemutatása, pedig aki kipróbálja, megtapasztalhatja, hogy nem könnyű egy nézőkkel teli sportcsarnok közepén egyedül, pontosan végrehajtani bonyolult mozgássorozatokat.
– Végigkísérhetted a Zen Bu Kan kempo teljes fejlődését a kezdetektől egészen napjainkig. Van lényeges különbség a 30 évvel ezelőtti kempo és a mostani kempo között?
– Harminc évvel ezelőtt leginkább a verekedéssel azonosították a harcművészeteket, ma már, mint életforma elfogadottá vált. Azáltal, hogy szervezetünk végrehajtja az éves oktatási tervet, a bajnoki és vizsgáztatási rendszert, a közösségi élet intenzíven hat az egyéni fejlődésre. Évről évre felnő egy új feketeöves generáció, akik 8-10 évi munka után válnak mesterré és adják tovább a tudást saját dojojukban. Teszik ezt az egész szövetség elismerésével. Ennél jobb megerősítés nem kell. Harminc év alatt kb. 60 kempokát sikerült a fekete övig segítenem, akik közül kb. 40 saját dojojában tanít.
– Közel 30 év kemény munkája áll mögötted. Mi adta és adja ma is a motivációt, hogy a hétköznapok nehézségi mellett is egy ilyen "kemény" harcművészettel foglalkozz?
– Legjobb motiváció, hogy még sok harcost segíthessek ezen az úton járni,és ez által szilárd erkölcsi normákat biztosítani számukra.
– Nehéz a mindennapokban harcművészként élni?
– A mindennapok küzdelmeit csak harcművészként tudom megélni, ami nagyon egyszerű. Teszem a dolgom. Ez olykor nem könnyű, sokszor viszont felemelő!
– Látszik vagy érződik valakin, hogy harcművész?
– Az igazi harcost cselekedetei alapján lehet felismerni! Neki nem a dicsőség számít inkább az eredmény!
Növényi Norbert és Lévai László
– Élnek az emlékeidben olyan Kempohoz köthető események, amik megváltoztatták az életedet?
– Az elején rádöbbentem, hogy milyen sok mindent kell megtanulnom ahhoz, hogy magas szintű harcművész lehessek, de ez nem tántorított el. Később rájöttem az ÚT a fontos nem a cél! A danvizsgákra vagy versenyekre való felkészülés megváltoztatta a szokásimat, napirendemet, hiszen ilyen szintű megméretésre csak százszázalékosan érdemes megjelenni!
– 1996-ban két részre szakadt a Kempo Magyarországon. Erről és ennek okairól elég keveset hallunk. A Magyar Kempo Szövetség a következőket írja honlapjukon: Számtalan hazai, európai- és világversenyen elért dobogós helyezések igazolják a Mestereink jó döntését, az Ő általuk képviselt felkészítés eredményességét. De ez a Zen Bu Kan Kempora is igaz. Akkor miért történt a szakadás?
– A KEMPO-t Magyarországon Dr Harnos Imre kezdte el oktatni 1966-ban. A MAGYAR ZEN BU KAN KEMPO SPORTSZERVEZET ma is az Ő tanításai szerint, a jóváhagyásával végzi a munkáját! Akik erről az útról letértek azoknak kell számot adni róla miért tették, és miért hiszik, hogy amit megtanultak a kempóból, az az egészet jelenti?
Akik elhagyják a forrást, elzárkóznak a folyamatos tanulás lehetőségétől, amire a legnagyobb szükség van.
– Sok egyéb harcművészeti stílust csináltam már, de sehol nem tapasztaltam a Mesterek és tanítványok ilyen szintű közvetlenségét és baráti viszonyát egymással szemben. Miért van ez így a Kempoban?
– Egymás tisztelete, segítése csak ilyen oldott, közvetlen hangulatban lehetséges.
– Mesterként mit tartasz a legfontosabbnak, a tanításaid során?
– Nyitott elmével, hajlékony testtel, békés lélekkel, harcos szellemmel kell élni és végezni a dolgunkat!
Lévai Hanshi az egyik legtehetségesebb ifjú harcossal, Hegedűs Bendegúzzal
– A fiad nemrég szerezte meg az 1. DAN-t és saját klubbot is indított. Nehéz volt szülőként harcossá edzeni a fiadat? Voltak bonyodalmak, vagy nehézségek?
– Laci fiam nagyszerű vizsgával lett feketeöves, nagyon büszke vagyok rá!
Ebben nem csak az én munkám eredménye mutatkozik, hanem az egész szervezeté, és legfőképp Voicsek Viktor érdeme, aki kisgyerek kora óta tanította. A feketeöves vizsga előtt pedig Barabás Béci dojójában tanult.
Természetesen voltak nehézségek, de Ő eléggé elszánt volt ahhoz, hogy ne adja fel.
– Jelenleg nem csak edzőként, hanem a Zen Bu Kan Kempo sportszervezet szakmai fővédnökeként és szellemi vezetőjeként tevékenykedsz. Mik a Kempo legfontosabb szellemi értékei?
– Becsületesség, igazságosság, bátorság, állhatatosság, de mind ez semmit sem ér szeretet nélkül!
A feleségem nagyszerű asszony, az Ő támogatásával juthattam el idáig, azt kívánom minden ZEN BU KAN KEMPO tagnak, hogy ilyen támasza legyen!
– Mik a távlati céljaid a Kempoval kapcsolatban?
– A további célom, hogy eljuttassam a KEMPO tanításait azokhoz, akik még nem ismerik.
További info: www.zenbukankempo.com
Comments
comments
Oldal hivatkozás: Átszúrt alkarral felemelt betonlap, remek verseny és rengeteg kitüntetett mester a XIX. Hanshi Kupán Budomagazin.hu