Thai bokszban volt ukrán bajnok és kupagyőztes, a thai "Herceg Kupán" pedig mindössze egy versenyző volt jobb nála. Magyar színekben egészen a világbajnoki címig vitte, négy és fél éve viszont abbahagyta az aktív sportpályafutást. Jelenleg személyi edzőként dolgozik egy fitnesz teremben.
– Nagyon sokan ismernek téged küzdősport berkein belül. Mit kellene tudnia annak, aki mégsem ismeri még Lelekács Csabát?
– Ukrajnában születtem és ott is kezdtem pályafutásomat. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen rengeteg jó edzővel dolgozhattam együtt és a világ legjobb harcosai közül jó néhánnyal megküzdhettem. Másrészt viszont – sajnos – nem kerültek el a sérülések – emiatt is lett aránylag rövid a pályafutásom.
-Milyen eredményeket értél el, mint fighter?
– Szerencsére elég sok jó eredményt értem el. Voltam thai bokszban ukrán bajnok, ukrán kupagyőztes, ukrán válogatottként lettem Thaiföldön világkupa második. A thai “Herceg Kupán szerzett második helyezésem talán az az eredmény, amelyre leginkább büszke vagyok.
Magyar színekben voltam többszörös magyar bajnok, világbajnok, kétszeres EB 3. és profiként is nyertem jó néhány mérkőzést. 
– Mikor vonultál vissza?
– 2003. január 26-án meccseltem utoljára. Tudtam, hogy ez lesz a legutolsó mérkőzésem, hiszen már a felkészülést is sérülésekkel csináltam végig. Sajnos, mint mondtam, hosszabb is lehetett volna a meccslistám. Ukrajnában a korombeli harcosok 200 meccs körül álltak már, ám a sérülések miatt én mindössze a százhoz közelítettem 29 évesen – ez elszomorít.
– A hihetetlen kemény ukrán iskolát megtanulva mentél ki Thaiföldre. Mi a különbség a két nemzet harcosainak felkészítésében?
– Általában véve a posztszovjet országok iskolái nagyban hasonlóak. A thai iskolában is egy lényeges dologban térnek el: sokkal jobb a kezük, mint az ázsiaiaknak. A klasszikus alapokat viszont kelet Európában teljesen átvették. Ez is az oka annak, hogy egyre több versenyző van, aki helyt áll Thaiföldön és a klasszikus szabályrendszerben képes győzni a helyiek ellen.
– A harcos felkészítése azonban nem csak ütések és rúgások tökéletesítéséből áll…
– Az ukrán felkészülés rendkívül aprólékos és precíz. A technikai és fizikai felkészítés mellett nagyon odafigyelnek a pszichológiai, dietetikai és egyéb, mellékesnek tűnő, ám annál fontosabb szempontokra is. A harcos felkészülését fokozatosan lebontva tűnik ki, mennyire odafigyelnek Kelet-Európában mindenre. Egy sportolóval – míg a ringbe jut – rendkívül képzett szakemberek, mondhatnám, hogy zsenik foglalkoznak.
– Az elit küzdőszervezetek tornáira csak a legjobbak juthatnak el. A sok kiváló harcos közül mégis azok útja könnyebb, akik nemcsak tudásuk, hanem “hátországuk” révén is erősek. Nálunk Karacs Attila a K-1 No1, mégis nagyon kell küzdenie az előrejutásért. Hogy látod ezt?
– Nagyon sok mérkőzés és ezzel együtt sok siker kell még Attilának. A nemzetközi rutin éppoly elengedhetetlen, mint a biztos anyagi háttér. Az alapdolog kellene, hogy legyen, hogy a harcosnak semmi másra ne kelljen gondolnia, csak a felkészülésre. Bármilyen más gondolat már kizökkentheti és a csúcs-szinten ez is kárt okozhat.
Ha Attila mögött biztosított lenne az, hogy csak a felkészülésre koncentrálhasson és ebből meg is tudna élni, akkor helye lehet az elitben. Természetesen a tehetség és az anyagiak mellett táplálkozási szakértő, sportorvosok, csontkovácsok és még sorolhatnám ki és mi minden kell a csúcsra járatáshoz.
Bízom benne, hogy egyik tanítványom, Török Dániel is odaérhet az elit szintjére idővel. Ő egyértelmű tehetségnek számít – ezt korábbi eredményei is alátámasztják -, ám kell néhány meccs, ami bizonyítja, hogy az is marad.
– Jelenleg egy fitnesz teremben dolgozol, mint személyi edző. Megengedheti magának a magyar küzdősport, hogy hagyjon parlagon heverni egy ekkora tapasztalattal rendelkező edzőt, vagy várod a felkéréseket?
– Természetesen várom az esetleges felkéréseket, hiszen amellett, hogy a Dani felkészülését segítem, nincs igazán komoly küzdősportos elfoglaltságom. Azonban úgy látom, hogy jelen pillanatban Magyarországon nincs meg az az anyagi háttér, amely edzőket és az őket kiegészítő szakmai stábot profi módon megfizetné.
