Légy tigris!

Egy edzőtábor mindig egy rövid fejezetet ad át az oktató gondolkodásmódjából, illetve a művészetének aktuális állapotáról, arról, hogy most hol tart a fejlődésben és milyen irányba halad. Ám vannak dolgok, amelyek örök résztvevőként ugyanúgy vannak jelen, mint a változás ténye. Matti Joensuu senseinél ez a nyugalom, az egyensúly és a kontroll fogalma. Nagyon meglepett, amikor a kiegyensúlyozottnak, bölcsnek és kedvesnek tűnő mester azt mondta, hogy ő maga is folyton keresi a nyugalmat. Ez számára az aikido gyakorlásán keresztül történik. Ezen a hétvégén többek között ezt volt képes átadni. És valóban, hosszú idő óta éreztem azt, hogy megtaláltam a nyugalmat. Másfél órán át tartott és szokatlan volt. Rohanó világunk felvértezett a képességgel, hogy megküzdjünk a feszültségekkel és a fáradtsággal, de vajon felkészít-e arra, hogy észrevegyük és elfogadjuk azt az állapotot, amikor nyugodtak vagyunk?

A jó oktató definíciója szerteágazó. Rendelkeznie kell tudással, meg kell értenie, milyen volt kezdőnek lenni valamiben és képesnek kell lennie végigjárni az utat a tanítványaival. Emellett általában azt tekintjük jó oktatónak aki valamiért kiemelkedik a többi közül. Talán stílusa, karizmája, egyedi látásmódja teszi azzá.  Kedves olvasó, képzelj el egy középkorú, középmagas férfit, aki a fél lábán áll, magyaráz. Kezeivel gesztikulál, ám ez olyan természetesnek hat, hogy ezzel az erővel a következő pillanatban szinte el is repülhetne.Azt állítja, hogy tigrisnek kell lennem. Méghozzá bátor tigrisnek. Ám ezt a gondolatmenetet most ne a szokásos értelemben fűzzük össze. Nem a túléléshez kell a bátorság, hanem ahhoz, hogy érezzünk. A technikát, a partnert, a saját testünket és Matti sensei szerint annak a korlátlanságát. Az erő nem a merevségben mutatkozik meg és nem is abban, hogy képesek vagyunk-e a másik felet bántani, hanem abban, hogy képesek vagyunk-e kontrollálni önmagunkat. Az önkontroll képes tigrissé változtatni, ehhez pedig szükséges, hogy minden pillanatban a saját testünkre reagáljunk.

A klasszikus harcművészetek nagy része az optimális harci stratégia megválasztására épül. Ám a XXI. században ennek nincsen funkcionális értéke, hiszen az emberek háborús helyzetbe is ritkán kerülnek, más eszközöket használnak a harcok folyamán (lőfegyver) illetve az utcai harcok átalakultak.  Küzdősportokat pedig általában az választ, aki meg akar tanulni támadni. Hogy visszaüthessen, ha megtámadják. Így amikor egy mester azt mondja, hogy ne harcolj, sem a saját testeddel, sem azzal, akivel a technikát csinálod, az furcsán hat.  Számomra ekkor vált tisztává, hogy Matti senseitől nem fogok megtanulni harcolni. Ám ha jól odafigyelek, akkor megismerhetem a testem korlátait, az erőm határait, idővel ellazulok majd, felismerem, hogy hol találom az egyensúlyomat, illetve Newton több mint 300 éves gravitációs törvénye is értelmet nyerhet. Ha meg akarjuk érteni Matti sensei aikidoját, akkor meg kell értenünk azt, hogy miért hangsúlyozza mindig, hogy az aikidot hagyni kell érvényesülni önmagában, nem szabad csinálni. Az aktív cselekvés irányt ad a mozgásnak, előre eldöntött technikákat feltételez, és ez az amit ebben a táborban igyekeztünk mellőzni. A technikai apparátus elsajátítása fontos, hiszen ez adja meg a lehetőségeket ám ez egyben a gyakorlásnak korlátot is szab.

Mint azt a cikk elején írtam, minden évben valami emlékezetes hasonlatot kapunk a senseitől. Idén tigrissé váltunk. A folyamatos visszatámadás (reagálás az technikát végrehajtó (nage) félre)célja most az volt, hogy minden pillanatban rugalmasak legyünk, az egyensúlyunk megtartására törekedjünk.  Ez persze egyszerűnek tűnik, hiszen mondjuk ha ütök és a másik fél reakciója az ütésemre egy egyszerű hátralépés, arra az én következő reakcióm egy újabb ütés lehet. Itt a nage már választhat egy újabb taktikát, az egyik kezével kontrollálja a könyökömet. Itt kell tigrisé alakulnom. Keresni és főként találni egy gyenge pontot a nage technikáján és egy újabb támadással újabb alaphelyzetet előteremteni. A tigrist nem csak a fizikai ereje tesz tigrissé. A tigris rugalmas, gyors, minden pillanatban robbanásra képes.

Kedves olvasó. Kérlek, figyeld meg magad most, olvasás közben. Képes lennél most tigrisként felugrani a székből? Én, az író, most tudom, hogy lassú lennék. Nem csak, mert este van, hanem mert feszültek a vállaim. Ha a vállaim feszültek, akkor a könyököm, a csuklóm és így az egész karom is az. Így a testem kapacitásából sokat veszítek. Többek között erre hívta fel a figyelmet a sensei, illetve rámutatott egy nagyon érdekes dologra, arra ezt a lazaságot, rugalmasságot nem lehet megjátszani. Megszerezni és megtartani sem könnyű, de nem lehet eljátszani. Gyökeresebb, elemibb, természetesebb részének kell, hogy legyen a mindennapi cselekvéseknek, mint egy hazugság, amit elsajátítunk.

Ha aikidos körökben Matti sensei szóba kerül, a lágyság, rugalmasság, egyensúly gyakorlatilag rokon fogalmak vele. Ezek mind emberileg és fizikailag is megtalálhatóak benne. Idén számomra a szótárba a nyugalom is bekerült. Biztos vagyok benne, hogy minden Matti tábor alkalmával egy egy újabb kifejezéssel bővül majd ez a szótár.A cikkben szereplő edzőtábor Egerben zajlott.
Szerző: Lugosi Zsuzsa