Miért vasdrót? A Hung Gar rendszer lényege: bármely testfelület fegyver lehet, és a harcban használni is kell minden testrészt!
Hazánkban a Hung Gar kung-fu kissé rögös utat járt be, amíg elért mai helyére.
Az utóbbi években több próbálkozás is volt a jól csengő, az egyik legkeményebb déli irányzat népszerűsítésére. Ezek legtöbbje azonban csak nevében volt egyező a hagyományos kínai vonallal. Pedig nem kell óriási kutatómunkát végeznie annak, aki meg szeretné ismerni a Dél-Kínában annyira népszerű harcművészetet.
A stílus legnagyobb alakját máig hatalmas tisztelet övezi – bőrébe már Jet Li, Jackie Chan vagy
Kwan Tak Hing is bele bújt filmjeiben. Wong Fei Hung neve talán minden, dél-kelet ázsiai harcművészettel foglalkozó embernek ismerősen cseng.
Kína máig nemzeti hősként tiszteli személyét; nemrég múzeum is létrejött a tiszteletére. Mivel nem szeretnék egy
sokszázadik legyőzhetetlen mesterről és stílusáról írni – azt már annyiszor megtették mások – inkább nézzük a tényeket.
A történet a szokásos kínai kung-fu történettel kezdődik: a
Shaolin-templom leégetésével a 17. században.
A hősökről szóló történeteket félretéve, a templom leégetése egy kis csínnyel bonyolódott, mivel a Kínát ekkor elnyomó mandzsuk nem akartak a kolostor lakóira támadni, hanem épp fordítva, a maguk oldalára akarták állítani őket.
Persze, ahogy ez lenni szokott, másnak ez nem állt érdekében, így végül a Ching
(Qing) dinasztia (1644-1911) – azaz a mandzsu hatalom – lett a felelős a porig rombolásért.
A megmenekült papok egyikét
Lam Sai Wing
 |
Gee Sin Sim See-nek (Zhi Shan Chanshi) hívták. Ezen szerzeteseket nevezték egyébként később a Shaolin Öt Öregjének, majd később ők alapították meg a Hung Társaság Öt Örege szervezetet, vagyis ők a ma triádokként emlegetett társaságok alapítói. Persze, itt még nem bűnöző szervezetekre kell gondolni, hanem olyan “hazafias mozgalomra”, melyben az elnyomott kínai nép kiutat látott az elnyomóival szemben vívott harcban.
Jelszavuk, a “A Chingek ellen, vissza a Mingeket!” fémjelzi leginkább kezdeti céljaikat.
A fentiekből következett, hogy a szerzetes csakis olyan tanítványt fogadott magáévá, aki lojális volt a Ming dinasztiához, és erős késztetést érzett a Ching dinasztia megdöntésére.
Mondjuk ki: egy olyan hazafit, aki tettekkel is kész volt szolgálni hazáját. Gee Sin Sim See szemében erre a tökéletes személy Hung Hei Goon (Hong Xiguan) vándorló teakereskedő volt, akiben a legenda szerint ráadásul Chung Chen, Ming császár vére csörgedezett.
Hung kitanulta a shaolini bokszot Gee Sin szerzetestől, aki leginkább a
tigris módszerében volt járatos. Ebben az időszakban alakult ki a Hung Gar első formája, a Gung Gee Fuk Fu Kuen (Gongzi Fuhu Quan). Ez az átalakított,
shaolini tigrisforma lett a Hung Gar alapja.
A déli kung-fu irányzatok történeteiben oly sokszor feltűnő (pl. Wing Chun) Vörös Bárka, avagy Vörös Dzsunka Operett Társulat a Hung Gar irányzat történetében is szerepet kapott. Tudni kell, hogy a társulat egy álcázott, felkelőkből álló csoport volt. Itt húzta meg magát Gee Sin és Hung Hei Goon is.
A stílusba új formagyakorlat Hung frigye után került, mikor is elvette Fong Wing Chun-t (Fang Yongchun), aki a Fukien-i daru stílus mestere volt. (
Hogy tovább ragozzuk: Fong Wing Chun annak a Fong Sai Yuk-nak volt a rokona, akit szintén láthattunk rengeteg filmben, mint kínai népi hőst…)
Hung kitanulta felesége stílusát, majd beépítette saját küzdő rendszerébe azon elemeket, amelyek kiállták próbáit. Így született meg a Hung Gar második formája, mely a tigris és a daru technikáit ötvözi és gyúrja eggyé.
Ez volt a Fu Ho Seung Yip Kuen (Huhe Shuangxing Quan).
Hung végül Kwungtung tartomány Fa városában telepedett le, és ott kezdte oktatni stílusát, amelynek a Hung Gar Kuen nevet adta. Jelentése: a “Hung család ökle”.
Chiukao |
Hung örökségét Lu Ah Choy vitte tovább, akit Wong Tai (Huang Tai) követett. Ő alattuk került be a rendszerbe a Hung Gar negyedik formája, amiről később esik majd szó.
Innentől a rendszer apáról fiúra szállt. Wong Tai fia, Wong Kei Ying (Huang Qinying) kapta meg a stílust, illetve a családi Dit Da gyógymódszert.
(Ahogy a stílus családfájánál már megszokhattuk, Wong Kei Ying
-et is többször vászonra vitték: Donnie Yen nagysikerű mozija, az Iron Monkey a legékesebb példa.)Wong Kei Ying kung-fu és orvosi tudását fia, Wong Fei Hung (Huang Feihong) örökölte. A stílus számára épp oly fontos az ő személye, mint a kínai népnek. Feihung volt az, aki a stílushoz hozzáadta a harmadik formagyakorlatot, a Sip Ying Kuen-t (Shixing Quan). Ez a forma magába foglalja az 5 elem és az 5 állat stílusát.
Ebben a formában kibontakozik az egyén, mindenki megtalálja a maga küzdőszellemét és módszerét az 5 állat képében (tigris, daru, sárkány, leopárd, kígyó), illetve a hozzá tartozó 5 elemben (fém, fa, víz, tűz, föld).
Feihung alakította mesteri szintre a Hung Gar negyedik formagyakorlatát, a Tid Sin Kuen-t (Tie Xie Quan). Ez a forma a Hung Gar mesteri szintje, a tanulás legmagasabb foka.
Az irányzat “belső erős gyakorlatait”, az 5 légzést és az 5 hang kiadásának hagyományát tartalmazza. Ez a stílus egyetlen un. belső erős gyakorlata. Ez a forma tartalmazza a Hung Gar 12 Híd Kéz technikáit, amelyek minden forma és mozdulat alapjai.
Chiuwai |
Feihung mestert már életében is legenda övezte, melyet főként, mint a kwuntungi sereg kiképzője, és mint a civil milícia parancsnoka érdemelt ki. Harcművészeti akadémiája – amely egyben orvosi klinikája is volt -, a Po Chi Lam sok lázadónak kikiáltott hazafinak adott menedéket, ill. azoknak a szegényeknek is segítséget nyújtott, akik nem tudtak volna fizetni az orvosi kezelésért.
Feihung első számú tanítványa – egyben a Hung Gar örököse – Lam Sai Wing (Lin Shiying) volt. A Mészáros Wing. Ő volt az, aki az addigra már a legkeményebb déli stílusnak titulált Hung Gar-t még ismertebbé tette. Egy bemutató során Sun Yat Sen elnök is felfigyelt képességeire és hatásos harcművészetére. E találkozás eredményezte, hogy Lam Sai Wing lett a Kínai Köztársaság kantoni seregének kiképzője.
Katonai szolgálata után csak a tanításnak élt, és az ő első számú diákja vezeti ma a Hung Gar Kuen stílust. Ő Lam Cho (Lin Zu) mester, aki múlt hónapban (március) volt 97 éves.
A Hung Gar rendszer lényege, hogy bármely testfelület fegyver lehet, és a harcban használni is kell minden testrészt (sokan akkor buknak ki az iskolákból mai napig, mikor a különböző testfelületek keményítése folyik, pl. váll, alkar; egyszerűen nem bírják a fájdalmat).
A támadó felet szó szerint lefelé kell kényszeríteni, folyamatos támadásokkal kényszerítve őt az állandó védekezésre. Ráadásul a Hung Gar leginkább a lágy részeket, életfontosságú szerveket és a testüregeket támadja. Legendás a tanulók ujjainak és így fogásaiknak keménysége. Viszont a híresztelésekkel ellentétben nem alkalmaz tépéseket és karmolásokat.
A Hung Gar hagyomány úgy tartja, hogy a stílust “3 drágaság” és “4 oszlop” alkotja. Az
oszlopok a 4 formára utalnak, míg a
drágaságok az első, második és negyedik sorozatra.
Fegyvereket nem említenék, hisz mint majdnem minden irányzat, használja a 18 hagyományos kínai fegyvert.
Egyébként a Hung Gar-t nevezik a karate stílusok szülőatyjának is. A japán harcművészet, a kung-fu ezen ágából nőtte ki magát, bár ma már nem sok hasonlóságot mutatnak egymással.
Magyarországra a stílust eredeti, hagyományos formájában Prutkay Csaba hozta el. Ő az egyetlen magyar, akit a
Traditional Hung Gar Association, Hong Kong szervezet örökös tagjának ismer el.
Csaba perfekt kínai tolmácsként első kézből tanulja a mai napig a hagyományos Hung Gar-t Hong Kongban.
>>> Ismerkedjen a Hung Gar mozdulataival – VIDEO!!Összeállította: Korompay Krisztián
Comments
comments
