Pár nap múlva kezdődik Budapesten az I. Kyusho Kongresszus, amelynek apropóján hazánkba látogat az évtizedek óta Kanadában élő Molnár László. A több harcművészetben is jártas ikonikus szakembernek elélvülhetetlen érdemei vannak a különböző harcművészetek magyarországi népszerűsítésében. A kyusho közéjük tartozik, az ő közvetítésével került Magyarországra a George Dillman (9. DAN) által alapított modern kyusho. Molnár Lászlót – elutazása előtt – montreali otthonában értük utol.
„A kyusho a kulcs a zárban. Minden harcművészeti rendszerbe beillesztheted, és azok úgy kezdenek majd működni, ahogy annak idején kitalálták őket…” – mondja Sensei Molnár László, amikor a budomagazin.hu azt kérdezte: vajon mi az egyetemes jelentősége a stílusirányzatnak?
I. EKA Convention – 2013. augusztus 1-4., Budapest
Az EKA nemzetközi és hazai történetében mérföldkő lesz az augusztusi, I. EKA Convention, ahol komplex tudásbázis áll rendelkezésre minden harcművész számára, legyen az kezdő, érdeklődő, vagy tapasztalt kyusho instruktor. A programsorozaton olyan, a saját harcművészeti, vagy küzdősport águkban kiemelkedő mesterekkel találkozhatunk, mint Dr. Steve Stewart, Esteban Perez, Hanshi Adámy István, Németh Nyiba Sándor, vagy éppen Erdei Zsolt.
Olvasson még a kyushóról:
Bővebb információ:
www.kyusho-academy.com
Rejtve és mindenhol
„A kyusho elemei minden egyes harcművészeti stílusban megtalálhatóak. A mozdulatok, leginkább a formagyarkolatok rejtik magukban az életpontok elleni támadások lehetőségét, azok technikáit; azokat a mozdulatokat, amelyek segítségével az ellenfelet harcképtelenné tehetjük. Az idők során – elősorban azért, hogy a gyakorlókat megvédjék a sérülésektől, később pedig a sportjelleg dominanciája miatt – ezeket a direkt, életpontok elleni technikákat kiiktatták, az eredeti mozgásanyagot megváltoztatták. Ha azonban figyelmesen nézzük a formagyarkolatokat, látni fogjuk, hogy a katákban rejtve ugyan, de megjelennek a test energiarendszerét befolyásolni képes harci technikák.”
„Erre kiváló példa a karate. Az Okinawán élők – mivel a szigeteken be voltak tiltva a fegyverek – csak a saját testüket használhatták a küzdelemben. És hogy lehetsz a leghatékonyabb? Csak úgy tudsz győzni, ha az idegpontokat támadod… Az életpontok nyomása, megzavarása, a támadások pontos kivitelezése garancia lesz a sikerre – ezzel minden karatemester tisztában volt. Később ezek a támadási technikák átalakultak, de közben a japánok megismerkedtek a kínai orvoslással, amely újra előhívta az eredeti tudást. Rájöttek, hogy hopp, ez nekünk is megvan, és a kínai háttértudással meg is tudták fejteni a rendszereket. Ekkor született meg a kyusho – amikor a régi japán harcművészeti technikák és a kínai orvoslásból előcsalogatott tudás, valamint a ChiKung találkozott. Az ősi kyushót pár évtizede Dillman “felszabadította”, és a zárt japán-kínai ismeretanyag találkozott a modern anatómiával, orvostudománnyal.
Támogatni és kontrollálni
„A legfontosabb talán az, hogy a kyusho megtanít bennünket arra, hogy miként használjuk (befolyásoljuk) az ember természetes energetikai rendszerét. Az egészséges élet lényege abban áll, hogy a test egyensúlyban van. Az energetikai rendszer egyensúlyban tartása, ha úgy tetszik, balanszírozása tehát minden harcművészeti stílus alapvető vonása. A kyusho feladata mindig kettős: a harcművészeti gyakorlatokkal támogatni kell az energetikai rendszer működését, másrészt kontrollt is kell felette gyakorolni. Ha ez megvan, minden a helyére kerül.”
„Tudnunk kell, hogy minden egyes embernek más az energiarendszere, az „energiaképe”. Az egészség-megőrzéshez elengedhetetlen, hogy ezeket meg- és kiismerjük. A távol-keleti gyógyítási módszerek javarésze erre a tételre épül. Tisztában kell lennünk a sajátosságokkal és az eltérésekkel, valamint azzal is, hogy az energiarendszer, az életpontok és a meridiánok hogyan működnek, illetve hogyan vannak egymással kapcsolatban. Ezt már csak azért is fontos tudni, mert nem felejthetjük el, hogy az energiarendszert nemcsak szétverni kell tudni, hanem utána helyre is kell hozni. Vagyis gyógyítani éppolyan fontos, mint harcolni.
A kyusho nagykövete
„Jómagam Kanadában ismerkedtem meg a modern kyushóval. Sensei Oyata tartott egy bemutatót, ami után egymás után szereztem be a könyveket és a videókat. Később az alapító, Dillman elsőszámú tanítványától, Will Higginbotham-tól tanulhattam. Nagyon tetszett és nagyon lenyűgözött, és amit tanultam, azt Magyarországon is bemutattam. Kialakult egy kör, amely vevő volt erre. A kétezres évek második felében – már Szénási mesterrel együtt – újabb sikeres szemináriumsorozatot tartottunk. Az az ötven fős bázis nagyon szisztematikusan és lekesen tanulta a kyushót. Látva a fejlődést és látva az elkötelezettséget, javasoltam Zsoltnak, hogy intézményesítse a hazai kyushót, és találjon szervezeti felépítményt a rendszeréhez, vagyis vegye fel a kapcsolatot Dillmanékkal. Ez megtörtént, és ennél jobban nem is alakulhatott volna.”
Az EKA ereje
„Az EKA és Szénási Zsolt abban teremtett utolérhetetlenül újat, hogy a sokszínű, sokrétű kyushónak kidolgozta a tanulható, a jól rendszerezett alapját. Felállította azt a keretet, amelyben megérthetjük a kyushót, és olyan szisztémát dolgozott ki a megismerésre, amely által a kyusho, mint stílus magasabb szintre léphet. Nem szabad elfelejteni, hogy a kyushónak is sokkal nagyobb a hatása, ha mindent pontosan megértünk, ha tudjuk: mi, miért történik. Az EKA ereje a saját maga által kifejlesztett tanulási-tanítási szisztémában rejlik. A kyusho megtanulása nem gyors dolog. Muszáj, hogy az ember olyan kézikönyvet kapjon, amely segít neki az eligazodásban. Az EKA-tól ezt a könyvet kapja meg.
