Az Európai Kyusho Akadémia – nyílt, stílusfüggetlen szeminárium apropóján Szénási Zsolt közép-kelet-európai vezetőinstruktor avat be bennünket a kyusho kulisszatitkaiba.
A kyusho egy komplett rendszer, amely a test vitális (élet) pontjainak támadását foglalja magában, és egyben minden klasszikus harcművészet alapjául szolgál.
A harcművészetek fejlődését
három nagy korszakra oszthatjuk, miszerint: klasszikus, tradicionális és modern időszakra.
Az utóbbiban teljes mértékben a sport-attitűd kerül előtérbe. A cél kiváló atléták kinevelése, modern módszerekkel. A képzés egyik elsődleges szempontja a versenyszabályok alakulása, és az azokhoz történő leghatékonyabb alkalmazkodás.
A szabályok pedig mindjobban törekednek a sportolók épségének védelmére.
A tradicionális korszakban,
amely a XIX. sz. második felétől kezdődik, a harcművészetet gyakorló személy testi-lelki-szellemi-mentális fejlődése és ezek összhangba hozása a legfőbb célkitűzés.
A “DO”, ami maga az “út” -amelyet a harcművészeteket gyakorlók a tanulmányaik során járnak végig és annak erkölcsi alapjait, mentális előnyeit beépítik mindennapi életükbe – felváltotta a “jutsut”, vagyis az igazi harci értékkel, értelmezésselbíró küzdőművészet gyakorlását.
A legősibb, “klasszikus”
korszak – amely a XIX. század második fele előtt zárul le – fő jellemzője, az igazi harci “spirit” és a tényleges megsemmisítő harci technikák fejlődése, amelyeket elsősorban a harcos kasztok képviselői alkalmaznak.
A kyusho tehát erre a “klasszikus” időszakra nyúlik vissza, így érthető, hogy a tényleges “katonai” rendszer harcművészetté, majd küzdősporttá történő átalakulása közben effektív harci értékei is átalakultak, mi több, részint el is vesztek.
Ezt a ködbeveszett tudást szeretnénk most visszavezetni a tradicionálisnak mondott harcművészetekbe, stílusoktól és szervezetektől függetlenül.
Természetesen minden
küzdősportot gyakorló ember ismer több-kevesebb életpontot, speciális helyeket a testen, és biztosan van a technikai repertoárban olyan ütés, rúgás, nyomás, csavarás, feszítés, ami ezen pontokat alkalmazza.
Azonban ezt még nem nevezhetjük kyushonak, nem mondhatjuk, hogy jártasak vagyunk a jutsuban.
A kyushojutsu egy komplex rendszer, melynek lényege a test enrgiaáramlásának megzavarása, megállítása, az energiapályák (meridiánok) és azok bizonyos pontjainak támadásán keresztül.
Mondhatjuk tehát, hogy a kyusho a hagyományos kínai orvoslás elemeire épül, mint pl. az akupresszúra, akupunktúra, vagy éppen a shiatsu, de célja, ezek ellenkezője.
A kyushot gyakorlók tehát meg kell, hogy tanulják az olyan alapvető elveket, mint az “öt elem”, yin és yang, építő, gátló (uralkodó), 24 órás körök. Pontosan ismerni kell a meridiánok futását, az azon elhelyezkedő pontok helyét, azok támadásának irányát, stb.
A kyusho támadás
nem feltétlenül követel erős fizikai kivitelezést, sőt, sok esetben a túlzott erejű technika nem is éri el a kívánt hatást. A pontos találat – ami rendszerint több vitális pont megfelelő kombinációjú összekötése – viszont azonnali energetikai összeomlást eredményez.
Az ilyen találatot elszenvedő ellenfél minden átmenet nélkül veszíti el eszméletét, és azonnal összeesik.
Nagyon fontos tehát, hogy a gyakorlás kizárólag megfelelő szakmai vezetéssel történjen.
Természetesen a kyushojutsut gyakorlóknak el kell sajátítaniuk az újraélesztések módszereit is. Ezek ismerete elengedhetetlen; lényegük a megtámadott energiamezők azonnali helyreállítása.
A kyusho elsajátításához nem kell végzett orvosnak lennünk, de tanulásával természetesen fontos anatómiai ismereteket is szerzünk.
Aki elkezdi
a kyushot tanulmányozni, az biztosan sokkal jobban meg fogja érteni saját stílusának, küzdőrendszerének mibenlétét. A kyushoban minden mozdulat harci értékkel bír, így az addig védekezésnek, felkészülésnek (kamae), átmeneti mozdulatnak hitt, vagy egyszerűen csak elfogadott és nem értelmezett mozdulatok új értelmet fognak nyerni!
Akinek felkeltettük érdeklődését, azt örömmel látjuk az Európai Kyusho Akadémia következő edzőtáborán!
További információ:
Szénási Zsolt
e-mail: shito@shito.hu
mobil: 20913 4747
