A Nyári Napforduló megünneplésével a Napnak, az éltető energiák örökös megújulásának, az élet újjászületésének, Öregistennek, Teremtő Urunknak s Termékenyülő Anyánknak mondunk köszönetet. Baranta-találkozó az Aranyos Szegletben június 17-21. között
A Napünnep – Hadak Országgyűlése
“A magyar kultúra sorsa annak kezében van, aki a magáénak vallja… “
A Napünnepet azért rendezik meg évente, hogy a Magyarországon hagyományőrzéssel, a hagyományok továbbörökítésével foglalkozó közösségek, a nemzeti kulturális értékek iránt elkötelezett családok nemzetépítő találkozójaként érdemben hozzájáruljon a magyar hagyományok újjáteremtődési folyamatához – vallják a szervezők.
Az utódoknak is tudniuk kell
 |
Ezeken a napokon a magyar emberek és értékek egy helyen találkozhatnak egymással, megismerhetik egymás munkáját, céljait, tanulhatnak és taníthatnak, erőt és valódi programot mutathatnak fel útkereső társainknak.
A baranta közösség támogat minden olyan kezdeményezést, amit az ország különböző részeiben hasonló szándékkal indítanak útnak.
A Napünnep a baranta legnagyobb eseménye. A többnapos rendezvény keretében kerül sor a hagyományos Sudár István emlékversenyre. is
IV. NYÍLT SUDÁR ISTVÁN BARANTA EMLÉKVERSENY
Tahitótfalu-Tordafalva
2005.06.19.
A rendezvény a VI.- XX. század közötti történelmi magyar harci testkultúra, a nemzeti katonai értékek, mozgásos tudásanyag megőrzését, gyakorlati jellegű továbbfejlesztését célozza meg szakmai találkozó és verseny formájában, ahol az adott korosztályokban eldöntésre kerül gyalogos (thug) szakágban a bajnoki cím. A baranta-versenyek alkalmazott szabályai szerint a valódi harc minél pontosabb modellezésével fel kívánja felmérni.
A rendezők feladata, hogy a Magyarországon, Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben a baranta tradicionális magyar harcművészettel (baranta stílussal) foglalkozó
sportegyesületek, egyesületek, szakosztályok, csapatok a rendszerezett tradicionális magyar harcművészet (baranta) speciálisan magyar harci képességeit (fegyver- és
puszta kéz alkalmazásának színvonalát) egymás között felmérjék.
Botvívás
|
A verseny lehetőséget biztosít arra, hogy a versenyzők baranta mozgásanyagát megismertessék a nagyközönséggel, bemutassák, további kutatás tárgyává tegyék azokat a történelmi katonai értékeket, amelyek révén a mindenkori magyar harci testkultúra biztosította államunk több ezer éves fennmaradását, valamint hogy hagyományt őrző és építő versengéseink a nagy történelmi múlttal rendelkező településeink fényét is emelje.
A verseny nyílt jelleggel kerül lebonyolításra. A baranta stílus képviselői mellett lehetőséget biztosítunk azon más harcművészeti ágak képviselőinek, akik a megfelelő előkészületek mellett (előzetes versenyvizsga) a verseny mozgásanyagában meg kívánják magukat mérni (s ezáltal hozzájárulni az önálló magyar stílus további fejlődéséhez) és elfogadják a Baranta versenyszabályait.
A találkozó különleges eseménye a KÖK TENGRI SZER, vagy MAGYAR NAPTÁNC. Ezt az ősi hagyományt Sólyomfi Nagy Zoltán mutatja be:
Tánc az Életfa körül
Minden év június havának végén, a Nyári Napforduló idején több napos Szert tartunk hazánkban, Kök Tengri Szer – Magyar Naptánc néven.
Tudjuk, hogy őseink a régi időkben igen fontosnak tekintették a Nyári Napforduló megünneplését. Négy legnagyobb, évről évre ismétlődő szertartásunk egyike volt ez. Június végén éri el Öregisten Ragyogó Csillaga, a Nap legnagyobb erejét, akkor küldi éltető fényét, megtermékenyítő sugarait leghosszabban Földanyánkra. Meleget ád növénynek, állatnak, embernek, biztosítva életünk egyik legfontosabb feltételét. Nap nélkül nem sarjadna ki vetés, nem növekednének levelek, nem érlelődne termés, gyümölcs. Az állatok és mi, emberek is megfagynánk, éhen vesznénk. Június végén leghosszabbak a nappalok, s legrövidebbek az éjszakák. Mindez természetes számunkra, azonban fordulópont az évkörben. A nyár nagyobb része még előttünk van, de a fénnyel áldott idő egyre rövidebb.
A Nyári Napforduló megünneplésével a Napnak, az éltető energiák örökös megújulásának, az élet újjászületésének, Öregistennek, Teremtő Urunknak s Termékenyülő Anyánknak mondunk köszönetet.
Fontos szerepet kap a szertartásban az Életfa, melyet elődeink szent jelképként tiszteltek. Népmeséink Tetejetlen Fája, Égigérő Fája többek között a különböző, mégis szerves egységet alkotó világok (alsó világ, középső világ, felső világ) közötti összeköttetést, a tudás megszerzésének, Teremtő Urunkkal való kapcsolat felvételének
útját (is) képviseli.
A szertartás két napos felkészüléssel indul, mely során felépítjük az ünnepi teret. Ez egy körülbelül huszonnégy méter átmérőjű Tánctérből, a közepére felállított, mintegy tíz-tizenkét méter magas Szent Fából, a táncteret körülvevő, két méter széles és magas Árnyékvetőből, a táncoló nők és férfiak szállásául szolgáló Jurtából, az Izzasztó Kunyhóból, Tűzgödörből, s még néhány más szerből áll.
A
felkészülés után következnek az ünnep legfontosabb napjai. A résztvevő nők és férfiak minden nap napkelte előtt kelnek, és egy izzasztó kunyhó szertartás után bevonulnak a tánctérbe, ahol napnyugtáig rövidebb pihenőkkel táncolnak az Életfa körül. A táncot a dobosok-énekesek dalai és hangszerei (
első sorban dob) kísérik.
Gyalogos harc
|
Napnyugtakor a résztvevők kivonulnak a tánctérből, hogy pihenni térjenek. A Naptánc ideje alatt nem esznek és nem isznak (ha valamilyen okból, például az éhezés, szomjazás, vagy kimerültség miatt nem tudják folytatni a táncot, abbahagyhatják azt), és nem beszélnek azokkal, akik nem résztvevői a táncnak. Szertartásos öltözetet viselnek. A női öltözetet hagyományos magyar díszítő elemek ékesítik, egyéni motívumokkal átszőve, s ugyanez vonatkozik a férfiak öltözetére is. A táncosok fejükön,
csuklójukon és bokájukon növényekből font koszorút viselnek, kezükben sólyom-, vagy sastollat, esetleg teljes szárnyat, vagy más eszközöket tartanak, nyakukban Nap-motívummal ékített nyaklánc lóg. A tánc felajánlás: családért, barátokért, nemzetért, a világ békéjéért és túléléséért, minden élőért. A táncos önmagáért nem
imádkozik. A szertartás elkerített területén belső segítők is vannak, akik nem vesznek részt a táncban, így a Szent Körbe sem léphetnek be, de táplálják a tüzet, beadogatják a köveket az izzasztó kunyhóba, növényeket füstölnek és beszélhetnek a táncosokkal. Elhagyhatják az elkerített területet, kimehetnek a nézők közé, ehetnek, ihatnak.
Valószínű, hogy őseinknek pontosan ilyen szertartása nem volt, de a májusfa állítás, májusfa kitáncolás, a pünkösdi ünnepkör archaikus elemei, illetve a Nyári Napforduló – Szent Iván napi, éji szokásai mind azt mutatják, hogy hasonló lehetett. Nem célunk, az eltelt hosszú idő miatt nem is válhatott azzá, hogy egy régi,
évezredekre visszanyúló hagyományt apró részletekre kiterjedő hitelességgel élesszünk újjá. De a megmaradt tudásra építve olyan szertartást keltünk életre, melyben minden résztvevő megélheti őseink iránti tiszteletét, a világ teremtése és működése iránti csodálatát, megtapasztalhatja saját erejét, a hétköznapin túli képességeit, Teremtő Urunk: Öregisten s Termékeny Anyánk: Boldogasszony fogyhatatlan áldását. S nem utolsó sorban olyan erős közösségi élményben, az összetartozás, egymás önzetlen segítésének felemelő érzésében lehet része, melyet sosem felejt el.
Az év során több alkalommal összejövetelt tartunk, melyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. Van feladat bőven, de a fáradság sokszorosan megtérül. Támogató segítségre, felajánlásra, javaslatra számítunk. További részleteket megtudhatók levélben, vagy telefonon, a lenti címen és számon, illetve a későbbi összejöveteleken.
Aktív részvétel
Aki ellátogat az Aranyos Szegletbe június 17-21. között a Napünnep rendezvénysorozatára, az nem csak hogy találkozhat az ősi magyar kultúrával, életmóddal és szokásokkal, hanem az említett programok mellett az eseményhez kapcsolódó előadásokat hallhat, lovasíjász kupán, napvágtán, táborállításon vehet – akár aktívan – részt.
Comments
comments
