Hatalmas megtiszteltetés érte a hazai kendo közösséget: Ota Masataka (8. DAN) kendomester és kísérő delegációja egy hetet Magyarországon töltött. A magyar kendókák magasan képzett harcosoktól a budo szellemiségének alaptételeit és a mozdulatok helyességét egyaránt megtanulhatták. Nem mindennapi élményeket kaptunk, nem mindennapi oktatóktól.
Izgatottan várták a tokiói Kokushikan Egyetem delegációjának februári látogatását a hazai kendókák. Nem véletlenül, hiszen Ota Masataka professzor (kendo 8. DAN) és Takei Sensei (kendo, 7. DAN), illetve fiatal tanítványaik óriási tudás- és ismeretanyaggal rendelkeznek, amit egy hétig erejéig a magyar harcművészek is megtapasztalhattak. A Kokushikan Egyetemen világhíres budooktatás folyik; a kendo szakirányon hallgató diákok négy évig fejleszthetik tudásukat.
A budomagazin.hu arra a szemináriumra látogatott el, amelynek a Terézvárosi Iskola (MJKK Dojo) adott otthont; a dojóban Sensei Abe Tetsushi, a Magyar-Japán Kendo Klub alapítója és több magyar mester látta vendégül a küldöttséget, amely a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség szervezésében érkezett hazánkba.
Abe mester Ota mesterrel konzultál
Az edzés Ota Sensei szavaival kezdődött; a nagymester a technikák helyes végrehajtásáról szóló elmélkedés mellett a budo eszmeiségről és a motivációról is beszélt.
Ota Masataka professzor (kendo 8. DAN)
„Ahhoz, hogy valaki kendózni kezdjen, nincs szüksége különleges képességre vagy tulajdonságra. A kendót bárki elkezdheti, és bárki tud benne fejlődni – csak szív és akarat kell hozzá. A kendón keresztül barátokat szerezhetünk, de általa megismerkedhetünk a japán kultúrával, de a versenyzés öröme és izgalma is lehet mozgatórugó. Lehet hobbiként is űzni, de akkor is mindenképpen helyesen és jól kell gyakorolni” – hangsúlyozta lapunknak Ota Masataka.
Ota Sensei és csapata látogatása során részt vett a Magyar-Japán Kendo Klub, a Budapest Főnix Kendo és Iaido Klub és több vidéki bázis edzésein, továbbá a Testnevelési Egyetemen a magyar válogatottal is gyakorolt.
Az elméleti oktatás után a nagymester gyönyörű, energikus formagyakorlata következett, majd velőtrázó csatakiáltásokkal elindult a vívás.
A japán kendókák egymás után fogadták a magyar vívópartnereket. Pillanatok alatt felmérték az ellenfél erőnlét-, illetve tudásszintjét, és annak megfelelően gyakoroltak vele. Úgymond „leereszkedtek” az ellenfelek szintjére, de tették ezt oly módon, hogy ebben a „lenézés” leghalványabb jele sem nyilvánult meg, csupán a könnyed elegancia és a kiváló alkalmazkodó képesség. A japán mesterek szavak nélkül is hangsúlyozták, hogy a tisztelet és a szellemi felkészültség elengedhetetlen a tökéletes víváshoz. A vendégek láthatóan szívvel-lélekkel edzettek, és még az avatatlan szemnek is feltűnt az egyszerű és mégis fenséges aprólékosság, amely minden egyes mozdulatban megnyilvánult.
A japán nagymester az edzés alatt fáradhatatlanul jegyzetelt és konzultált a vendéglátó Abe mesterrel, hogy a szeminárium végén egyenként adhasson tanácsot a kendokáknak. Ota sensei rávilágított a hibákra és jó tanácsokkal látott el mindenkit, mivel lehet eredményesebb fejlődést elérni a kendo művészetében.
Ígérete szerint, visszajön, és személyesen tapasztalja majd meg a változást.
A kendo, vagyis a „kard útja”, a vívás japán harcművészete. A stílus a kenjutsuként ismert japán kardforgatás hagyományos technikáiból fejlődött ki. A kendót hagyományos öltözetben és védőpáncélban gyakorolják, egy vagy két bambuszkardot forgatva. A kendo vágásokat, illetve szúrásokat alkalmaz a bambuszkard meghatározott élével és csúcsával. A kendo fejleszti a döntőképességet és a kitartást. Becslések szerint a kendót jelenleg közel nyolcmillió ember gyakorolja. Az International Kendo Federation (IKF) 1970-ben alakult – 41 ország a tagja. Három évente a szervezet világbajnokságot rendez.
Comments
comments
