Kassai Lajos, a XXI. század egyik legdinamikusabban fejlődő lovassportjának atyja cáfolja, hogy a lovasíjászat drága sport lenne. Sőt, a lovassportok között a legolcsóbb. De mit csinálnak, ha a tél beköszönt? Nem kell aggódni, a lovardába nem esik be a hó…
– A hideg és a mostoha időjárás nem kedvez a szabadtéri sportoknak. A lovasíjászok ilyenkor téli álmot alszanak?
– Szó sincs róla. Az idei tél szerencsére eddig enyhébb arcát mutatta, ráadásul mi két éve fedett lovardával is rendelkezünk, ahol tartós rossz idő esetén tudunk gyakorolni. Igazából csak a nulla fok alatti hőmérséklet gátolhat bennünket, ugyanis ilyenkor már elgémberednek az íjász ujjai. Az igazi lovasíjász szezon tavasztól őszig tart, ám a téli hónapokban ugyanúgy készülünk, mint más sportágak gyakorlói. Nagyon hasznos a konditermi edzés, de a futás ad igazán jó erőnlétet.
– Lovarda, lovak, íjak. Mindez nem lehet olcsó mulatság…
Nyeregben vannak
– Ezt megint meg kell cáfolnom, ugyanis a lovasíjászat a legolcsóbb lovassport. A hagyományos lovassportokban használt fajtatiszta állatok – az európai középmezőny képviselői – árai 30 millió forintnál kezdődnek. Mi félvér magyar lovakkal versenyzünk, amelyek jóval alacsonyabb árkategóriába tartoznak, de ehhez a sporthoz ideális tulajdonsággal rendelkeznek. Az ilyen állatokat három éves kortól lehet tanítani, és néhány hónap alatt kiderül: alkalmas-e a feladatra vagy sem. Ha jó az alapanyag, akkor az állat intelligenciájától függ, hogy mennyi ideig tart a kinevelése.
– Ha valaki szeretne belekóstolni a lovasíjászatba, akkor előnyben van, ha tud akár lovagolni, akár az íjjal bánni?
– Ez a sport speciális tudást követel meg művelőjétől. Olyannyira különbözik a statikus, álló íjászat és a lóról történő nyilazás, hogy szinte egyszerűbb megtanítani azt, aki nálam fog először íjat és nyilat a kezébe. Így nem kell megküzdeni az eltérő beidegződések átalakításával. Ugyanez igaz a lovaglótechnikára is, azzal a különbséggel, hogy itt azért már nem árt, ha az illető látott már közelről lovat…
– Hányan űzik ezt a sportot itthon és mennyire népszerű külföldön?
– Sokan kipróbálják ezt az ősi tevékenységet, ezért értelemszerűen van egy “jövő-menő” réteg. Jelenleg 160 főre tehető a regisztrált tagok száma – ők aktívan edzenek és versenyeznek. Sokan jönnek külföldről is, hogy kipróbálják magukat, és elvigyék országukba a sportot. Jómagam rendszeresen tartok bemutatókat határainkon túli meghívásoknak eleget téve. USA, Kanada, Nagy Britannia, Németország – csak néhány hely azok közül, ahol követőkre találtam.
– Kaposmérőn van a lovasíjászat központja. Hol lehet még lóról nyilazókkal találkozni?
– “A Völgyön” kívül még három helyen lehet az országban speciális lovasíjász pályán gyakorolni. Kisújszálláson, Nagyudvarnokon és Kisrozvágyon Horváth György, Bíró Gábor és Petraskó Tamás kánok rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával.
– Kánok!?
Kán
– Igen. A lovasíjász közösség sajátos szervezeti felépítéssel rendelkezik, amely ősi minta alapján szerveződik. Központi támogatás híján önfenntartásra rendelkeztünk be. A kánok, a kaganátus a lovasíjászat legfelső szervezeti egysége. Szervezetünk tagjai erejükhöz mérten anyagilag és fizikailag támogatják kagánjukat, kánjukat, aki ezekből és saját forrásaiból biztosítja a lovasíjászat feltételeit. Örömmel mondhatom, hogy az immár határokon átívelő lovasíjász szervezet jól működik, a tábor gyarapodik.
– Milyen tervekkel vágnak neki az idei évnek?
– Minden hónap első szombatján nyílt napot tartunk a Völgyben, amikor bárki kipróbálhatja az ősi hagyomány mai változatát. Azt reméljük, hogy idén tovább gyarapodik közösségünk idehaza és külföldön egyaránt. Lovasaink idén is összemérhetik tudásukat a hagyományos Világkupa-sorozaton. Jómagam pedig az idei évet egy új világcsúcs felállítására való felkészülésnek szentelem. Két 12 órás csúcs (non-stop lóról nyilazás) felállítása után egy 24 órás rekordra készülök…
