Kiemelt hírek

Kajtár Dániel: 'Ez most elég volt egy időre'

2005. március 1. | szerző akadmin |

Kajtár Dániel köszöni, jól van. A hétvégi "24 óra alatt 240 küzdelem" című csúcskísérlet ugyan nem teljesen sikerült, de így is méltán vívhatja ki az elismerést. Riporterünk a tapasztalatairól kérdezte a 22 éves harcművészt.

– Két nappal a küzdelmek után hogy érzed magad?

– Köszönöm szépen, jól! Magam is meglepődtem, milyen gyorsan regenerálódik a szervezetem. Még kicsit sántítok, és fáj a sok zúzódás, de ehhez valamennyire már hozzászokott a szervezetem.






Így kezdődött…
– Átestél orvosi vizsgálaton?

– Még ott a helyszínen megvizsgált a sportorvos. Írt fel nekem kenőcsöket a zúzódásokra, de egyébre nem volt szükség. Nem volt rosszullét, ami indokolt volna egy esetleges kórházi kivizsgálást. Tudok rendesen étkezni. Már vasárnap délután is ettem, így folyamatos a tápanyag-pótlás. Az orvos szerint egy-két nap alatt teljesen helyreáll az egyensúly a szervezetemben.

– Belevágnál mégegyszer?

– Jó kérdés, magam is sokat gondolkodom ezen. Mostanában biztosan nem. Ez most elég volt egy időre. Később valószínűleg ismét megpróbálnám, most azonban először fel kell dolgoznom mindezt.

– Pontosan mit? Milyen tapasztalatokat szereztél?

– Örülök, hogy belevágtam, nagyon nagy élmény volt. Magam is csodálkozom, hogy képes voltam erre a teljesítményre. Megdöbbentett, hogy mennyi tartalék lakozik az emberben. Sokat tanultam a harcok alatt, hiszen más stílusok képviselőivel is küzdhettem. Nagyon hasznos tanácsokat kaptam a mesterektől. Sok olyan dolgot is kipróbálhattam élesben, amelyre eddig nem volt lehetőségem.






…és
– Mi volt nehezebb: a fizikai vagy a mentális terhelés?


– Inkább utóbbi. Nagyon nehéz volt a holtpontokon átlendülni. Körübelül a felénél, éjfélkor és alvás után volt nagyon nehéz. Ilyenkor még támadni, de védekezni sem volt kedvem. Mindenem fájt – ilyet még eddig nem éreztem. A 10-15 harcos szettek elején azért volt nehéz, mert még nem melegedtem be, a végén pedig már a fáradtság miatt. A kettő közötti időszakot még élveztem is!






így ért véget.
– Utólag, a tapasztalatok birtokában min változtatnál a felkészülésben?


– A kitartással, erővel nem volt gondom. A speciális táplálkozás is pótolta az elveszett energiát és az ásványi anyagokat. Amire mindenképp figyelnék, az a felületkeményítés. A támadó és védekező felületek keményítésével kevesebb fájdalmat kellett volna kiállnom. Ha újra belevágok hasonló feladatba, akkor az edzésmunkát fokoznám, még többet készülnék.

– Kinek szeretnél köszönetet mondani?

– Mindenkinek, aki segített azzal hogy biztatott és harcolt velem! Külön kiemelném mesterem, Fris Ferenc sensei és Horváth Tibor sempai munkáját! Nekik nagyon sokat köszönhetek.

Comments

comments

A hozzászólás letiltva.