Egy rendkívül eredményes sportolói pályafutás lezárásának lehetnek szemtanúi, akik január 17-én délután kilátogatnak az ICE Center Budapestbe (volt káposztásmegyeri Jég és Rendezvénycsarnok). Növényi Norbert, a moszkvai olimpia kötöttfogású birkózóbajnoka MMA-ban, Viadal szabályrendszerben a WFCA nehézsúlyú világbajnoki címéért száll harcba a több stílusban is világ- és Európa-bajnoki címet szerző, nála 20 évvel fiatalabb román Marius Tatarral.
Növényi Norberten nem fog az idő.
51 esztendő ide vagy oda, a kick-bokszban is világ- és Európa-bajnoki címmel, valamint Világkupa győzelemmel büszkélkedő népszerű sportember ma is remek formában van.
A folyamatosan kihívásokat kereső sportoló 2007 májusában kóstolt bele az MMA-ba, ahol a 26 esztendős, 120 kilós horvát Sasa Mucnjak elleni sikerével bizonyította klasszisát. Akkor úgy nyilatkozott, hogy pályafutása utolsó harcát vívta, ám az élet átírta a forgatókönyvet.
– Valóban azt mondtam, ennyi volt, de hozzátettem: Isten útjai kifürkészhetetlenek – mondja nevetve Növényi Norbert.
– Most már ilyet sem jelentek ki, tudom az utat, tényleg ez lesz az utolsó mérkőzésem! Sok minden más is van az életemben, többek között egy új párkapcsolat, melyhez nagyon ragaszkodom, nem akarom tönkretenni. Többet szeretnék a családdal együtt lenni, lenyugodni.
A küzdelmet azért vállaltam el, hogy az eddig elvégzett munka ne vesszen kárba – a tervek szerint ugyanis már októberben ringbe léptem volna, de ez elmaradt. Külön motivációt jelent – amiért hálás vagyok a szervezőknek -, hogy egy világbajnoki címmérkőzést hoztak össze számomra, így zárhatom le sportpályafutásomat.
Persze, a sporttól továbbra sem szakadok el, ugyanúgy járok majd edzésre mint eddig, elképzelhetetlennek tartanám az életemet, ha nem kapnám meg rendszeresen a nekem jóleső fizikai terhelést.
Ebben most sincs hiány: Növényi Norbert felkészülése középső szakaszának végét tapossa, jelenleg az erő és az állóképesség fejlesztésén van a hangsúly.
Földharc-edzéseit a Budapesti Spartacusban a régi cimborával, az egykori szabadfogású birkózóválogatott szövetségi kapitánnyal, Németh “Nyiba” Sándorral végzi, ökölvívásban Kiss Sándor “Alex” segíti, de a brazil jitsusokhoz is lejár az egykori olimpiai aranyérmes. Mivel eddig is folyamatos edzésben volt, nem jelentenek számára problémát a kőkemény tréningek. Azt azonban nem tagadja, néha érzi az évek súlyát.
– Míg fiatalabb koromban napi három edzés után is egy nap alatt elmúlt az izomlázam, addig ma már minimum öt nap kell a sebek nyalogatásához, a szervezet regenerálódásához. A fiziológiai adottságokkal nem lehet mit kezdeni, 51 év az csak 51 év! De ez nem okoz problémát, tudom, mi kell a szervezetemnek, mit bírok el! – jelenti ki a többek között birkózó szakedzői diplomával is rendelkező sportember.
Szakmázás
Megjegyzem, nagyon sok birkózó szerepel sikeresen az MMA-ban, így nála, aki a kick-boksznak köszönhetően az ütésekben és rúgásokban is jártas, nem jelenthetett nagy problémát az átállás a “kiskesztyűs” matekra.
– Csodálatos az MMA sokrétűsége – csak az, hogy én birkóztam, nagyon kevés lenne. Az MMA és a birkózás is egyaránt hatalmas fizikai erőnlétet igényel, de a mozgásformák ellentétesek. Míg a birkózás lényege, hogy ne fektessenek hanyatt, addig itt, ha a hasamra kerülök, nagy lehet a baj, ki leszek szolgáltatva az ütéseknek, a hátulról jövő földharc technikáknak.
Nem könnyű megváltoztatni az évtizedek alatt belém rögzült mozdulatokat, de úgy hiszem, sokat fejlődtem. Meg kellett tanulnom azokat a technikákat is, melyekkel ártalmatlanná tehetem az ellenfelet. A birkózásban nem lehet támadni az ízületeket, így ez újabb elsajátítandó feladat volt számomra. Tudomásul kell venni a behatárolt képességeket. Van, ami szorgalommal elsajátítható, de van, amit már nem lehet olyan mélységben megtanulni, hogy ösztönből jöjjön. Kijelenthetem, fizikailag, pszichikailag, taktikailag rendben vagyok, nem hiszem, hogy bárkinek nagyobb rutinja lenne nálam – utal a szőnyegen és a ringben lehúzott évekre. 
Időutazás
Idézzük fel Norbi a moszkvai olimpiai döntője után bemutatott győzelmi táncát, ahol örömében még a szakállas mérkőzésvezetőt is arcon csókolta! Egy csapásra az ország kedvencévé vált, s hiába telt el 28 esztendő, a szurkolók ma is győzelmet várnak tőle, bármiben is tegye próbára képességeit. Nincs ez másként most sem, pedig a román Marius Tatar nem a “futottak még” kategóriába tartozik: karate világ- és Európa-bajnoki cím, kempo vb-elsőség és kick-bokszban szerzett román bajnoki aranyérem fűződik a nevéhez.
– Persze, felelősség, de ha elvállaltam, nincs mese, meg kell csinálni – válaszol a “hogyan kezeli a vele szemben támasztott győzelmi kényszert” kérdésre. – A vereség lehetősége minden mérkőzésben benne van, ám ha így állnék hozzá, akkor ringbe sem szabadna lépnem.
Maximálisan tisztelem az ellenfelet, de mindig a saját felkészülésemet igyekszem minél jobban elvégezni, nem azzal foglalkozom, hogy vetélytársam miként készül. Azt hiszem, minden sportágban így kellene hozzáállni, mert aki nem így fogja fel, abban nincs alázat, tisztelet a másik iránt, s sportága felé.
Az ötven feletti korom nem jelent hátrányt, sőt bizonyos szinten előny. A román fiúnak is egy feje, két keze, két lába van, ha csak nem egy ufó, ugyanolyan sanszokkal indulunk mindketten!
/Balogh Zoltán/
