K-1 World Max 2010: Petrosyan történelmet írt…

A K-1 World Max idei nagydöntőjében a tavalyi bajnok megvédte címét, miután a hazai kedvenc Yoshishiro Sato-t verte pontozással. A Doktor becenévre hallgató örmény-olasz fighter végig dominált a tornán. Rendkívüli technikáján túl, kiemelkedő motiváltsága és keménysége tartotta továbbra is a 70 kilogrammos harcosok trónján.

A verseny egy felvezető MMA-mérkőzéssel indult, amelyen a brazil Andre Dida és a japán Hinata feszült egymásnak. Az agilis brazillal szemben végül érvényesült Hinata kivárásos taktikája – szisztematikusan dolgozta meg combrúgásaival ellenfelét.
A nagy fájdalmakkal küzdő brazil két leütést is túlélt, míg a rengeteget rúgó Hinata lába megsínlette a nagy igénybevételt. A végeredmény a 3. menetben vált egyértelművé, amikor is a japán "kibokszolta" az életéért küzdő brazilt, akit óriási szíve vitt el a pontozásos vereségig a japán ellenében.

A K-1 torna első összecsapása a mini-Tyson Mike Zambidis és a hazai pályán bizonyítani vágyó Nagashima között zajlott. 
A japán bajnokságon három ellenfelét is kiütő Nagashima az alacsonyabb Zambidis ellen térdtechnikákkal nyitott, ám az első felvonásban a "sebesség-tényező" tisztán a villámgyors görög oldalán állt.
A második menetben a test- és lábtámadások miatt látványosan lelassult Mike, ám a harmadik menetben új erőre kapott, és leütötte a japánt. Nagashima még valahogy lábra állt a kiszámolás előtt, de csak azért, hogy egy óriási Zambidis roham után a bíró beszüntethesse a küzdelmet. 
Nagashima a nagy pofonok ellenére és jól érzékelte a lényeget: "A tapasztalat döntött.."

Egy nagy visszavágó következett a folytatásban.
Kraus a Petrosyantól elszenvedett veresége óta nem kapott ki, míg az olasz színekben versenyző örmény harcos sosem kapott ki kétszer egymás után. 
A holland kezdetben a belharcot erőltette, és általában sokkal kisebb volt a küzdőtávolság most, mint az előző mérkőzésen. Petrosyan nem volt türelmetlen. Rúgta a low-kickeket, és várt a megfelelő alkalomra.
A második menetet Kraus erősen megnyomta, és ismétlődő test találatokkal és egy hatalmas pofonnal jelezte: ő bizony nyerni akar. Míg ellenfele gyakrabban talált, addig Petrosyan tisztábban.
A harmadik menetben Kraus mindent egy lapra feltéve támadott, és még egy fejrúgást is el tudott helyezni a híresen jól védekező olaszon.
Az aggresszív hollandot azonban jól tartotta a nyugodt Petrosyan, és stabil védekezés után pusztító ellentámadásokat tudott vezetni.
A bírák is így gondolták és 2-1 arányban a Doktort hozták ki győztesnek. A csalódott Kraus nem rejtette véka alá véleményét a meccs után: "Az a minimum, hogy egy hosszabbítást megérdemeltem volna. Egyáltalán nem fogadom el a végeredményt"

 
A következő összecsapásra szokása szerint betáncoló Drago számára a torna legfiatalabb versenyzője, az újonc Mohamed Khamal volt a megoldandó feladat.
A marokkói nagy meglepetésre a tavalyi döntős Artur Kyshenko testén át jutott be a nagydöntőbe, míg Drago a koreai Su Hwan Lee-t pofozta ki kis híján a ringből Szöulban.
Drago jó szokása szerint erőből bunyózott, míg Khamal támadás-kombinációiban bízott.
Drago támadásaiban akkora erő volt, hogy még ha védte is Khamal, beleremegett azokba, s nem meglepő módon ez igen elfárasztotta, lelassította. A második menetben a fiatal debütáns padlóra is került, ám felállt belőle, és jöhetett az utolsó menet. A harmadik menetben Khamal aggresszív támadása meglepte Drago-t, akire számolni is kellett.
A holland szupersztár a gyors felépülés után újra támadásba lendült, ám rövidesen ismét padlón találta magát. Gago feltápászkodva, mint egy részeges kung-fu-harcos, tántorogva mégis tovább támadott elkeseredetten.
A jelek szerint ezt értékelték a bírák, hisezn a két leütése ellenére Drago megnyerte a mérkőzést.

Japán utolsó reménysége, Yoshihiro Sato kezdte el bombázni low-kickkel az inkább kéztechnikákat erőltető Michal Glogowskit a következő összecsapáson. A második menetben hiába dobálta fejét vehemensen jobbra-balra Sato, bekapott pár kemény horgot a lengyel fightertől, aki azért erősen megsínylette a combrúgásokat.
A lassuló, bicegő Golowskit már kézzel is bátran támadta a japán a harmadik menetben, és a szűnni nem akaró lábtámadásai teljesen megbénították ellenfelét az előre mozgásban. 
A végén már csak kifordulásra képes lengyel ellen Sato megérdemelt győzelmet aratott. 
Golowski elismerte a vereségét, ám azért még odamondott egyet: "Jó és nyílt meccs volt. Sato nagyon jó harcos, és Japánban egy japán fighter ellen nagyon nehéz…"

Az első elődöntő az est legjobb összecsapásának bizonyult a későbbiekben. A Petrosyan – Mike Zambidis elődöntő a címvédő bajnok eddigi legkeményebb tesztje volt a K-1-ben. Az első meccseiket különösebb sérülés nélkül abszolváló felek kőkemény zúzást rendeztek. Zambidis próbált irányítani, de a küzdőtávolság a félelmetes térdtechnikát bevető bajnok számára volt ideális. a második menetben Mike már sikeresebben támadott, de Petrosyan doktori módon siklott ki a félelmetes támadások nagy része elől, ám ami betalált a neki is fájt. Az olasz azonban jobb volt, és néhol kifejezetten látványos is. A harmadik menetben Zambidis még rátett egy lapáttal, de a rendkívül gyors Giorgo ellen ez nem volt elég a győzelemhez.

A második elődöntő forgatókönyve kísértetiesen hasonlított az elsőéhez. Drago rohamozta Sato-t a mérkőzés alatt végig, a sokszor sarokba szorított japán azonban jól támadott vissza – főleg lábbal. Low-kickek és térdtechnikák – ezekben bízott Sato, joggal. sokatmondó statisztika, hogy Sato közel ötven térdrúgást helyezett el a holland-örmény ellenfelén az első menetben.. 

Ahogy várható volt, Drago a második menetben még magasabb fokozatba kapcsolt – keményen és aggresszíven rohamozott, ennek folytán brutális ököl- és térdcsaták alakultak ki a ringben. A harmadik menetben Drago minden eddiginél nagyobb elánnal támadott , és 6-7 tiszta ütést elhelyezett a japán állán.
Sato azonban ezeket is túlélte, mi több, ellentámadásba ment át. Gago és Sato felváltva amortizálta egymást – teljesen nyíltsisakos küzdelem alakult ki a végére. A bírák döntése végül a hazai fighternek kedvezett, így Sato bosszút állt a selejtező tornán Drago-tól elszenvedett megsemmisítő vereségért.

Végül elérkezett a várva-várt végső döntő, amelyért oly sokan vágtak bele a márciusban elkezdődött megerőltető menetelésbe. Yoshihiro Sato és Giorgio Petrosyan is a bajnoki övért érkezett, és mindketten nagyon akarták. Sato a jó öreg low-kickekkel nyitott, és Petrosyannak nem sikerült minden japán ütést sem elkerülni – bár azok sok kárt nem okoztak az olasznak.
Sato kissé még keményebben lépett fel a második menetben, ám kezdtek kiülni rajta a fáradtság jelei.
 

 

Petrosyan összeszedettebbnek, tisztábbnak tűnt, míg a japán már a low-kickeket sem tudta hatékonyan végrehajtani a menet végére. Végső megoldásként a japán bevetette az elődöntőt nyerő trédtechnikákat, ám azok ezúttal nem hozták meg a várt eredményt.
Petrosyan a görcsösen erőlködő japánt könnyedén megkontrázgatta, ám egyértelmű volt: az utolsó menet dönt. Sato itt már bevetette minden tartalékát, de "A Doktor" tökéletesen tartotta a távolságot, onnan be-be ugorva pedig szorgalmasan gyűjtögette a pontokat.
A záró gongszó pillanatában szinte a pontozólapokra sem volt szükség: Sato arca elárulta a végeredményt.

 

Comments

comments