Mindannyian emlékszünk még arra, hogy azt tanították az iskolában, minden testnevelés órát bemelegítéssel kezdünk és minden komolyabb sporttevékenységet nyújtással fejezünk be. Mi ennek az oka? Az, hogy izomrendszerünket a lehetőségekhez mérten optimálisan terheljük. Ha a bemelegítés elmarad, akkor az izmok nem tudnak felkészülni a nagyobb munkavégzésre, amely a sporttevékenység alatt szükséges, s olyankor megnőhet a sérülések veszélye. Amikor jól elfáradunk egy-egy ilyen komolyabb edzés vagy erősebb játék után, nemcsak keringési- és anyagcsere rendszerünk fárad el, hanem izomrendszerünk is. Ilyenkor keletkezik az izomláz.
Az izomláz a klasszikus értelemben az izmokban a hirtelen megnőtt terhelés hatására, anaerob körülmények között (amikor a keringés nem tud elég oxigént szállítani az izomba a munkavégzés helyére) tejsav keletkezik. Ez a tejsav azután szép lassan a keringés útján eljut a májba és ott a megfelelő anyagcsere folyamatok (Cori-kör) lebontják. De amíg le nem bomlik, addig csípő, égető érzést okoz a megterhelt nagyobb izmokban, amely akár egy-két napig is eltarthat. Az izomlázhoz hasonló érzést okoznak az izomban a túlterhelés hatására létrejövő mikrosérülések is. Ezek úgy keletkeznek, hogy a túlterhelt, erősen igénybevett izom rostjai nem elég lazák, nem elég rugalmasak, s ilyenkor ezek a pici izomszálak és az azokat körülvevő hártyák beszakadoznak. Ezek a mikroszakadások azután az izomlázhoz hasonló módon égő-fájó érzéssel járnak. Ezeknek a gyógyulása szintén néhány napot vesz igénybe. Ez esetben külső jelek is utalnak a problémára, mert gyakori a bőr alatti bevérzés.
Itt van azonban óriási jelentősége a nyújtásnak, a komolyabb sporttevékenységek után az izom relaxáció elősegítésének. A nyújtás során egyrészt a laza, könnyed mozgással fenntartjuk a keringés folyamatosságát a nagyizmokban, amely meggyorsítja a tejsav eliminációját, másrészt mind az izomrendszer passzív elemeit, az inakat, hártyákat, izompólyákat megnyújtjuk, mind pedig az esetleges mikrosérülések helyét. Amennyiben ezt nem tesszük meg, úgy az izom az időről-időre bekövetkező mikrosérülések hatására olyan lesz, mint egy kötözött sonka. Elveszti rugalmasságát, már nem tud ugyanolyan hatékonyan dolgozni, így benne már nemcsak ún. mikroszakadások, hanem komoly izomhúzódások, izomszakadások vagy következményes ín sérülések, -szakadások, esetleg a csontrendszer sérülései (pl.: fáradásos törések) keletkezhetnek.
