Nemrég fejeződött be a The Karate Dream Festival 2016 nemzetközi bajnokság, ahol az utánpótlás korú magyar karatés versenyzők parádésan szerepeltek. Kerekes Réka és Mező Lili kumite versenyszámban a legjobb 4-ben végzett, míg a fiúk kőkemény helytállásukkal bizonyították a japánokkal szemben, hogy hová tartanak.
Nyolc hónapos felkészülés és 10 edzőtábor után egy maroknyi csapat indult útnak Jászberényből Japánba, hogy megmutassák a világnak, mit tanultak a magyar mesterektől.
A magyarok (a teljesség igénye nélkül: Mező Kitti, Csibra Barnabás, Szajka Bendegúz, Gál Barnabás, Móczó Milán, Kerekes Réka, és sokan mások) július 30-án érkeztek meg Japánba, az utazás fáradalmai pedig nem pihenéssel, hanem hat napos akklimatizálódással töltötték.
Szigorú napirendjük volt, majdnem minden reggel futással kezdtek. Helyi edzőtermekben edzettek, ellátogattak a kétszeres világbajnok, Norichika Tsukamoto dojójába is, erről az alkalomról Móczó Milán írt egy hangulatos beszámolót.
“Nagyszerű volt a hangulat a kicsi párás dojóban. Az edzést rúgásokkal kezdtük, ami nem volt szerencsés ilyen helyszűkében, az előttem lévőt majdnem lerúgtam háromszor. Jött aztán a japán dojókban közkedvelt nagy kék pajzs aztán a világbajnok és tanítványai beöltöztek védőfelszerelésekbe hogy küzdelemszerűvé tegyék a munkát, végül a küzdelem utolsó tíz másodpercét gyakoroltuk amivel nagyon könnyen lehet küzdelmet nyerni Japánban. Az edzés fárasztó volt, azonban minden percét élveztem – plusz lökést adott, hogy egy világbajnok biztatott miközben csináltuk a gyakorlatokat.” – írta a fenti képen látható Milán.
A csapat ellátogatott Sosai Mas Oyama sírjához is:
Agócs Tibor, a Yakuzák SE edzője (3. DAN) . Rövid beszámolója szerint
“A mai nap rendkívül jol sikerült, Réka Kerekes és Lili Mező a legjobb 4-ben végzett, míg a fiúk helytállásukkal bizonyították, hogy hová tartunk. Ez még csak a kezdet, nem pedig végcél! Most az értékelésé és a pihenését lesz a főszerep!” – írta a mester.
A magyar csapat a verseny utáni pillanatokban
A magyar Sensei nem sokkal később a facebookon értékelte a verseny történéseit:
“Ha szakmai szemmel nézzük a Japánban történő megmérettetéseket, akkor különösebb konzekvenciákat nem lehet és nem szabad levonni kifejezetten csak a versenyeredmények alapján főleg utánpótlás korban. A folyamatmenedzselésen alapuló utánpótlás nevelés nem azonos az utánpótlás versenyeztetéssel. A kettő között hatalmas különbség van. Azok a versenyzők, akik Jászberényből utaztak most Japánba, több mint 5 éve a folyamat menedzselés útján járnak.
Az utánpótlás nevelés tehát egy folyamat részeként kezeli az ilyen versenyeket, és a lelkiismeretes és becsületes felkészülés után a tatamin nyújtott teljesítmény alapján lehet kijelölni a fejlesztés további irányait. Az utánpótlás korban hatalmas különbségek tudnak kialakulni a pillanatnyi testi fejlettségi szint és az ezzel párhuzamosan megjelenő biomechanikai változások miatt. Ezért a versenyeredmények objektivitása finoman szólva megkérdőjelezhető illetve hektikus lehet.” – írta a Sensei, majd rátért arra, hogy mi a magyar karate egyik legnagyobb problémája:
“Természetesen van szükség eredményekre, de ez inkább a motiváció fenntartása érdekében lehet fontos. A magyar karate talán legnagyobb problémája a helyes értékelés és a visszacsatolás hiánya. Egy ilyen versenyen több szakmai szempont alapján lehet értékelni egy versenyzőt a fizikai, a mentális, technikai és egyéb területeken kb. 20-30 modulban.”
“Ezek fejlődésének üteme és iránya, valamint az életkor függvényében megjelenő képességek interakciói alapján lehet egy versenyzőről elmondani, hogy valójában fejlődik, vagy sem. Ráadásul a japán és európai jelentősen eltérő versenyszabályok/bírói szemlélet miatt az edzők sokszor téves következtetéseket vonnak le a versenyzők teljesítményéről, ami szintén komolyan befolyásolhatja karrierjüket.
Az utánpótlás nevelés akkor sikeres, ha a versenyző felnőtt korban is eljut a nemzetközi versenyek különböző színtereire és ott kimagasló eredményeket ér el kontinens és világversenyeken. Az ifjúsági és a junior Eb-címek akkor nyernek értelmet, ha azok építő kockái az eredményes felnőtt EB, Világkupa, VB szereplésnek.
A most tokióban megrendezésre került versenyről úgy utazunk majd haza, hogy érdemi információink vannak versenyzőinkről a különféle szakmai modulokban történő képességek, készségek fejlesztéséről, illetve azok irányairól. Mindemellett a versenyzői személyiség kialakítása szempontjából olyan fontos impulzusok érték versenyzőinket, melyeket otthon elmondva nem lehet átadni és ezek a későbbiekben komoly töréseket okozhattak volna. Most azonban belülről motiváltan önmaguk látják az előrelépés irányait.
A most tizenéves korban lévő versenyző sportkarrier tervezésénél kijelölt főversenyek valamikor 2023-2029 között következnek be. Ezekhez a fő versenyekhez szereztünk most tapasztalatot a legérzékenyebb és legbefogadóbb korban.
Versenyzőink ebből a szempontból többségében kiválóan teljesített ezen a megmérettetésen, és van olyan közöttük, aki teljesen új arcát mutatva a szemünk előtt bújt át a tű fokán és más emberként jött le négy perc után a tatamiról. Ezt a hőfokot nem tudjuk biztosítani a magyar mezőnyben és ezért is volt fontos repülőre ülnünk. A világelithez -a japánokhoz- történő felzárkózást jól láthatóan rengeteg akadály nehezíti és az otthon megszerzett fényesen csillogó érmek tévútra tudják vinni az edzőket és a versenyzőket.
Mindamellett, hogy a klub menedzselése szempontjából felmutatott eredmények fontosak a rendszer fenntartásához, ezeket szakmailag nagyon erős határvonallal el kell választani. Az “út sokszor fontosabb, mint a cél” és ebben a tekintetben mindenképpen nagy haszonnal tesszük a dolgunkat, mert versenyzőink életkorukhoz képest rendkívül fejlett személyiségűek. Kitűnő tanulmányi eredményeiket mutatnak fel -ilyen terhelés mellett- biztosan, dicséretekkel.
Mező Lili akcióban
Véget ért egy nyolc hónapos felkészülési sorozat, amelyben több, mint 10 edzőtábor, 3 hazai és 2 nemzetközi verseny is volt. Azt gondolom, erőn felül teljesített mindenki ebben az embert próbáló felkészülésben, amely jó alapokat adhat a továbbiakhoz.
Köszönöm minden szülőnek, támogatónak és szimpatizánsnak, hogy velünk volt ezen az úton és bizakodva várom az újabb kihívásokat, melyek erősítik közösségünket és építik tanítványainkat! Osu!” – Agócs Tibor
