Legyünk bármennyire is jártasak a harcművészetekben, biztosan találkoztunk már valamilyen ősi fegyverfogatási technikai repertoárral. De vajon egy karatékának mennyire fontos, hogy értsen a fegyverekhez? Egy shotokan karatemester, Senpai Ed Mundy (3. DAN) megosztja velünk gondolatait a témában.
A legismertebb régi fegyverek: a katana (a fightermagazin.hu személyes kedvence…), a tonfa, vagy sokak legkedveltebb “játékszere”, a nunchaku.
A fegyveres edzést kobudónak hívjuk, ami nem része a hagyományos shotokanos edzéseknek, de más harcművészeti stílusokban például a tréningek szerves részét alkotja. Sokféle gondolat született már arról, hogy egy tanulónak szükséges-e, hogy tisztában legyen és gyakoroljon kobudót – és ha igen, akkor mikor, melyik fegyverrel tegye ezt.
Ed Mundy korábbi instruktorai mind azt mondták, hogy várnia kell, mert először a saját testét kell tökéletesítenie, és csak ezután gondolhat a test kiterjesztésének (fegyverek) fejlesztésére.
Amíg a tanuló nincs teljesen tisztában a törzsmozdulatok alapjaival, vagy nem képes minden állásból erőset rúgni vagy ütni, a testének (funkció nélküli) kiterjesztése értelmetlen.
Az idők azóta megváltoztak: egyre több iskola és dojo végeztet kobudo edzéseket, és már a versenyeken is egyre több fegyveres számok vannak. Ettől függetlenül a fő irányvonalak (kettővel feletti bekezdés) azért még ma is érvényesek.
Ed Mundy egyszer egy héten egy órás kobudo edzést tart, ami a dojo tagjainak számára ingyenes. Aki ezeken az edzéseken részt vesz, annak tanítják a katát és a bunkait is.
Azzal, hogy megtanulják a különböző fegyverek használatát, felnyitja a tanulók elméjét, hogy bármilyen tárgyat fel tudjanak majd használni az önvédelem során, ami körülöttük van – legyen akár szó a saját nadrágjukon lévő övükről, hiszen a tradicionális japán fegyverek régen is az emberek körül hevertek a földön.
Forrás: downloadkarate.com
Oldal hivatkozás: Joe Riggs egy töltött pisztolyt tisztogatott. Tipp??? Budomagazin.hu