Gáldiné Dr. Gál Andrea sportszociológus a sportról, az életről és a HEGYEM-ben rejlő lehetőségekről.
Nagyszerű és felemelő kapcsolat született. A HEGYEM és a Testnevelési Egyetem mostantól egymást segítve halad azon az úton, amely a hátrányos helyzetű gyermekek életesélyeinek növeléséhez vezet. Az egész azzal kezdődött, hogy Gáldiné Dr. Gál Andrea PhD., szociológus, a nevelés- és sporttudományok doktora, a Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa meghívta a szervezet alapítóját és vezetőjét, hogy mesélje el a hallgatóknak: mi fán terem a HEGYEM? Az előadás sokakat és sok mindent megmozgatott: a kezdeményezőt, Gáldiné Dr. Gál Andreát elkötelezettségéért és támogatásáért a HEGYEM nagykövetnek kérte fel, az egyetem pedig a jövőben mindent megtesz azért, hogy a mozgalom minél hatékonyabban dolgozhasson.
– A mozgalom alapító-vezetőjével, Gubacsi Attilával egy sportági képzésen találkoztunk először. Hamar kiderült, hogy ő is szociológus. Elmesélte, hogy hogyan jött létre, dolgozik és működik a HEGYEM, valamint azt is, hogy miért lépett erre a területre. Engem mindez nagyon érdekelt, és mivel nyilvánvaló volt, hogy a téma nagy érdeklődésre tarhat számot intézményünk hallgatói között, felkértem egy előadás megtartására. Ez meg is történt; rendkívül érdekes és impresszív előadást tartott a mesterkurzusunk hallgatóinak.
– Hogyan fogadta Ön, és hogyan fogadták a hallgatók az elhangzottakat?
– A sportnak és a társadalmi egyelőtlenségeknek számos kapcsolódási területe van; ez a terület a sportszociológia egyik központi eleme. Attila egy több mint húszfős, mesterkurzuson résztvevő csoportnak tartott előadást. Azt kértem tőle, hogy elsősorban a gyakorlati tapasztalatairól meséljen: hogyan működik és fejlődik egy ilyen mozgalom. Nálunk a mesterkurzus hallgatói elsősorban elméleti képzést kapnak, így nagyon szívesen veszik, ha egy olyan hiteles személy ad elő, aki a „terepről” érkezik, és el tudja mondani: miként zajlik a mindennapi munka.
– És mit szólnak a HEGYEM történetéhez?
– Amit az előadáson hallottam – a többi hallgatóhoz hasonlóan – rendkívül megérintett. A hallgatók nagy érdeklődéssel követték az előadást, és a következő órán, kérdésemre elmondták: sokszor el sem tudják képzelni, hogy a saját társadalmi környezetükön kívül milyen sorsok és életek zajlanak a hátrányos helyzetű területeken. Ekkor felvetettem az ötletemet, hogy mi is próbáljunk segíteni a HEGYEM-nek. Ebben egyet értettek velem, sőt volt olyan hallgató, aki azonnal elkérte a HEGYEM elérhetőségét, hogy csatlakozhasson a mozgalomhoz.
– Milyen formában valósulhat meg a Testnevelési Egyetem és a HEGYEM szorosabb kapcsolata?
– Egyrészt szeretnék támogatni a mozgalmat, másrészt kézzel fogható formában is eljuttatjuk a gyerekekhez azt, amit mi tudunk adni. Nagyon megdöbbentett bennünket, hogy sok gyermeknek nincs megfelelő ruházata, ezért a leggyorsabban most egy gyűjtési akciót szervezünk. Felhívunk minden segíteni akaró diákot és tanárt, hogy számára nélkülözhető ruhadarabot, sporteszközt, bármit ajánljon fel a HEGYEM számára. Ez az akció – főleg így, karácsony előtt – komoly segítséget jelenthet a rászoruló gyermekeknek.
– Sportszociológusként mit gondol: mennyit tud segíteni a sport a társadalmi különbségek csökkentésében, a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelésében?
– A HEGYEM és egy-két hasonló tevékenységű szervezet nagyon jó példa arra, hogy a sport hogyan segíthet. Azt nem mondható ki, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket kiegyenlítheti, de csökkentheti, és esélyt adhat a hátrányos helyzetből való kiszakadásra. Sajnos ma már sem az élsportban, sem a szabadidősportban nem érvényes, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmilag felzárkózhatnak. Viszont azok a gyermekek, akik egy ilyen mozgalomban pártfogóra találnak, esélyt kapnak arra, hogy magasabb szintre kerüljenek a „társadalmi hierarchiában”, de legalább is – szomorú ezt mondani… – életben maradhassanak. A tapasztalatok szerint ezek az akciók már nem pusztán arról szólnak, hogy kiemeljük a gyermekeket, és magasabb, esetenként válogatott-szinten sportoljanak. Itt már az a tét, hogy egyáltalán ételhez jussanak. Nem az átlag életszínvonal közelébe kell őket emelni, hanem meg kell menteni őket és a családjukat.
– Ön szerint mennyire fogékony ezekre a gondolatokra a társadalom?
– Szerintem nem véletlen, hogy a HEGYEM egyre nagyobb publicitást kap, és egyre többen csatlakoznak hozzá. Szerencsére a Testnevelési Egyetemen belül is találunk a problémára érzékeny, segítőkész diákokat, tanárokat. Nyilván, hogy egy fiatal diák nem képes átérezni a probléma súlyát, hiszen még kevés élettapasztalattal rendelkezik. Egy mesterkurzuson részt vevő, vagy éppen levelező, idősebb hallgató – nagyobb tapasztalata okán – azonban már nyitottabb a szociológia témáira. Közülük kerülnek ki majd azok, akik egy ilyen lehetőséggel találkozva, nemcsak munkaként, hanem misszióként is tekintenek ezekre a szervezetekre.
– Hogyan látja az egyetem és a mozgalom közös jövőjét?
– A kooperáció első lépéseként az óraadást szeretnénk gyakoribbá tenni. A mesterkurzusokon szeretnénk olyan előadókat is felkérni, akik adott területen nagy tekintélynek örvendenek. Itt feltétlen számítanék a HEGYEM mestereire is. A hallgatók részéről várhatóak a HEGYEM-mel kapcsolatos egyéb kezdeményezések is – ahogy most is vannak már jelentkezőink… A hallgatók karitatív tevékenységként, vagy tanulmányaikhoz tapasztalatgyűjtésként szeretnének részt venni a HEGYEM tevékenységében. Kutatás, terepgyakorlat, szakdolgozat – ezek mind olyan kapcsolódási pontok, ahol a hallgatók és a mozgalom kapcsolatba kerülhet. És talán a HEGYEM-gyerekek közt találunk olyanokat is, akiket szívesen látna az egyetem a hallgatói körében. Olyanokat, akik az egyetemet elvégezve, diplomásként térhetnének haza, és javíthatnának a saját közegük hátrányos helyzetű gyermekek életvitelén.
Gáldiné Dr. Gál Andrea PhD.
Oktatói tevékenysége:
szociológia, sportszociológia, egészségszociológia, rekreációszociológia tantárgyak nappali és levelező testnevelő tanári szakokon, egészségtan tanári szakon, sportmenedzser szakon, önálló rekreáció, rekreáció-sportmenedzser szakon, illetve a BSC-szakokon.
Befejezett kutatási témái:
A magyar nők egészségi állapota és szabadidő-sportolási szokásai (2001-2004).
A sportoló nők és férfiak sportmédia általi reprezentációjának vizsgálata (2004-2007).
A magyar lakosság egészségmagatartása és szabadidő-sportolási szokásai (2007-2008).
Folyamatban lévő kutatásai:
A női labdarúgó-játékvezetők társadalmi presztízse.
A magyar lakosság szabadidő-sportolási szokásai.
A sportolók migrációja.
Tudományos társasági tagsága:
a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének tagja
az MSTT Sportszociológiai és Szakbizottságának elnöke
az MSZT Sportszociológiai Szakosztályának elnöke
a Nemzetközi Sportszociológiai Társaság tagja
Comments
comments
