A harcművészeti morál (kínai nevén „wude”) minden nagyobb harcművészeti iskolában alapvető szerepet játszik a harcos, vagy mester képének megalkotásában.
A felkészülés erkölcsi alapját az adja, hogy az egyes alkalmazások esetén akár halálos harcművészet mélyebb ismeretei azon kiválasztott tanítványok körén belül marad, akik nem élnek vissza a tudással.
A tanítvány szándékait a felkészülés során a könyörület és bölcsesség szempontjai kell vezéreljék, nem pedig az ego kielégítése, amely a tanulás megkezdésétől magunkkal hozott rejtett negatív gondolatok és szokások fokozatos erősödésével egy gonosz személyiség kifejlődéséhez vezethet.
Valóságos alakok
A mester felelőssége, hogy gyámsága alatt engedi-e az ilyesfajta “fejlődést” a tanítványnak. Ha sikerül megszelidíteni az egót, akkor az arrogancia nem szennyezi a stílus teljes elsajátításának folyamatát. Sok vezető instruktor tanítja az erkölcsös magatartást, mint a magasabb szintű kung-fu tudáshoz vezető út alapvető ismeretét.
Az alábbiakban néhány mestertől olvashatunk idézeteket, melyekben a harcművészet erkölcsi alapjaival kapcsolatos érzéseikről beszélnek.
“A harci morál mindig is megkövetelt szabály volt a kínai harcművészetekben. Mielőtt bármilyen harci technikát tanulnánk legelőször ezt a leckét kell megérteni. A wude két szempontot foglal magába: a cselekedet erkölcse és az értelem erkölcse. A cselekedet erkölcse magába foglalja: alázat, tisztelet, becsületesség, bizalom, hűség. Az értelem erkölcse a következő aspektusokból áll: akarat, kitartás, állhatatosság, türelem, bátorság. A hagyományok szerint csak azok a tanítványok érdemesek a figyelemre, akik ezeket a sztenderdeket magukévá teszik. “
(Dr. Yang, Jwing-Ming)
“A kínai harcművész társadalomban a tanítvány sikerét nem az ő külső megjelenése, ereje, ügyessége határozza meg, hanem a gondolatai és az erkölcsi felfogás”
(Idézet az YMAA nemzetközi tréning kézikönyvből)
“A kínai harcművészetek legfontosabb területe a morális karakter kifejlesztése. Az erkölcs mély megismerése nélkül senki sem válhat nagy harcossá. Ez fogalom általában nem könnyen érthető a nyugati ember számára, de Kínában köztudott, hogy a harcművész a legerősebb erkölcsi teljességgel felvértezett egyén. A “bölcs elme” – kínaiul “vi” – be kell épüljön a tanítvány felkészülésébe, vagyis minden napjának minden percébe. “
(A harci morál fogalma (wude) Jeremiah Dougherty senior szakértő West Georgia Kínai Kung-fu Társaság)
“A wude a shaolin tanulás legsarkalatosabb része. A régi időkben a mester ezeket az erkölcsi elveket tanította meg először a tanítványnak még bármilyen fizikai foglalkozás előtt. A shaolint gyakorló nagy felelőssége, hogy fenntartsa a közösségben a legmagasabb etikai normákat. Mivel pedig a tanítványok különleges ügyességre és veszélyes technikai tudásra tesznek szert, kötelességük általánosan alkalmazni eme normákat.”
(Wai-Po Tang mester, Wing Chun Kung Fu Club)
“Találkoztam néhány nagyszerű bokszolóval és rengeteg szélhámossal. Sajnos a csalók a leghozzáférhetőbbek a külföldiek számára. A jók hátradőlnek, várnak és figyelnek. Ez azt jelenti, hogy aki meg van áldva jó barátokkal, jó modorral, pénzzel, türelemmel és szerencsével, azt elkerülik a sarlatánok és a legjobb mesterektől tanul. Én ilyen szerencsés voltam.”
(Robert W. Smith, Kínai Box – Mesterek és Metódusok)
