Semmy Schilt imponáló teljesítménnyel nyerte meg – zsinórban már – harmadszor a K-1 világbajnokságot. Interjú a részletekről vele és döntőbeli ellenfelével, Peter Aerts-szal.
Mint ismeretes: a K-1 jelenlegi két legnagyobb fightere, Semmy Schilt és Peter Aerts – a tavalyi döntő után – ismét egymás között akarta eldönteni az K-1 World Grand Prix-elsőség sorsát.
Ám a várt nagy csata elmaradt – Aerts egy rossz mozdulat után, lábsérülés miatt kénytelen volt feladni a küzdelmet.
A történtek után álltak mikrofon elé a hollandok.
Peter Aerts: Ez az életem!
– Az utolsó ütés tett Önben kárt?
– Nem volt egy megrendítő ütés. Amikor azonban próbáltam volna előre lépni, a lábam hirtelen aláfordult, és a térdem megreccsent.
– Mi a véleménye az első mérkőzésről?
– Nagyon jó érzésekkel jöttem ki a sarokba az első menet után után. Állóképességi gondjaim voltak a 2. menetben, így olyan gyorsan akartam befejezni a 3. menetet, ahogy csak lehet. Azonban egészen másként gondoltam a gyors befejezést, de így sem voltam bosszús.
– Utólag lenne valamilyen tanácsa Sawayashiki számára?
Peter Aerts
– A taktikám az volt, hogy nyomás alá helyezem, és blokkolom a mozgását. Azért veszített, mert nem tudott újítani.
– Véleménye szerint miben kellene javulnia, hogy még jobb harcos legyen?
– Mindenek előtt több tapasztalatra van szüksége, nem pedig erőre. A K-1 stílusnak megfelelően kell építenie a fizikumát ahhoz, hogy nagy eredményeket érjen el.
– Holandiában rohamosan nő a K-1 népszerűsége. Mit jelent ez Önnek?
– A legelső torna óta küzdök a K-1-ben, tehát elmondhatom: ez az életem! Úgy gondolom, még 3-4 évig küzdhetek itt.
– Van terve a “K-1 utáni” életre?
– Tovább akarom vezetni az edzőtermemet, de mellette a többi üzleti ügyemet sem hanyagolom el. Pillanatnyilag azonban csak a K-1-re akarok koncentrálni!
– Mi történt a döntőben?
– Túl gyorsan vége lett a meccsnek – sajnos. Nem volt időm a saját “játékom” megmutatására. A legutolsó meccsünk kemény volt, és élveztem, hiszen akkor megmutathattam, mit ér az edzésmunkám.
– Hogy van a térde?
– A jobb térdem sérült. Ízületi problémák vannak, és talán be is vizesedett. A térdszalagjaim sincsenek valami jól…
Semmy Schilt: Nem gondolom, hogy könnyű lett volna…
Semmy Schilt, az újdonsült, immáron háromszoros bajnok érthetően vidáman várta a kérdéseket.
– Milyen érzés háromszoros K-1-győztesnek lenni?
– Nagyon örülök, hogy meg tudtam védeni a címem. Hogy kétszer egymás után, az már csak hab a tortán…
– Meg tudná fogalmazni mit jelent a K-1 a hollandok számára?
– Ez a stílus nagyon népszerű nálunk, és egyre többen gyakorolják. Úgy látom: egyre többen követnek mindket, fightereket. Akár otthon, akár itt, Japánban.
– Ennek mi lehet az oka?
Semmy Schilt
– Hollandiában egyetlen sportág sem fogható ehhez, és ez az érzés nem pótolható mással! Ha eljössz, és testközelből élvezed az egészet, egészen más tapasztalatokat szerzel, mint a tévé előtt.
– Hogyan értékelné a tornát? Könnyű volt a diadal?
– Úgy gondolom, hogy a döntő egy jó harc volt. És nem gondolom, hogy könnyű lett volna. Keményen kellett dolgoznom. Ha egy álommérkőzésre vágysz, akkor inkább egy Rocky-filmet ajánlok…
– Melyik meccs volt az Ön számára a legnehezebb?
– Már az első meccs is nagyon kemény volt. Egyúttal nagyon fontos is, hiszen hatással volt a további teljesítményemre is.
– És a Peter Aerts elleni?
– Nem ez volt a legnehezebb meccsem, de talán ő másként gondolja…
– Mik a tervei most, hogy ez a torna is véget ért? Mit fog most csinálni?
– Fogalmam sincs… Majd meglátjuk! 
