November 17-én 18.00-tól, az ELTE BTK A-épület 336-os termében mutatják be Szabó Balázs: Test és tudat – a japán harcművészeti filozófia hajnala című könyvét, amit minden harcművésznek erősen ajánlunk.
Az ingyenesen látogatható eseményen köszöntőt mond Lajber Zoltán, a szerzővel pedig Csáky Zoltán beszélget majd.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a helyszínre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára:
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a.
A könyv célja a japán harci művészetek a 17. század első felében megjelenő elméletét megalapozó gondolatok áttekintése, ahogyan azok a korszak két fontos művében, Takuan Szóhó (1573-1645) buddhista szerzetes 1630 körül írt Értekezés a Rendíthetetlen Bölcsesség Lényegéről (Fudócsisinmjóroku) című munkájában, illetve Jagjú Munenori (1571-1646) kardvívó mester 1632-ben készült A Harcművészet Családi Hagyománykönyve (Heihó Adenso) című alkotásában megjelentek.
Takuant Jagjú Munenori kérte meg, hogy írja le gondolatait a harcművészet elméleti-filozófiai vonatkozásairól, miután megbízást kapott Iemicu sóguntól a kard tudományáról könyvet írni. A két munka ilyen módon szorosan összekapcsolódik. Munenori nem pusztán átvette Takuan gondolatait, hanem beépítette saját művébe mindazt, amit érvényesnek és a témához jól illeszkedőnek érzett, számos másik esetben azonban mellőzött vagy átalakítva vett át takuani eszméket. Takuan a buddhizmus és harcművészet kapcsolatáról ír, Munenori általánosabb, áttekintő mű megírására törekedett és minden oldalról igyekszik körüljárni témáját.
Szabó Balázs munkája hozzáférést biztosít a magyar olvasónak ezekhez a régi írásokhoz, próbálja átadni nekik mindazt, amit a forrásműveket megíró régi tanítók mondani akartak. A lényeg természetesen a szövegek teljes, eredeti nyelvből történő fordítása – ezeket elolvasva ki-ki lehetőséget kap arra, hogy megalkossa saját értelmezését, de a kísérőtanulmányokon és a szövegfordításhoz készített jegyzeteken keresztül segítséget nyújt a könyv a nehezebb részek megértésében, a szerzők által koruk műveltségéből merített, ma már rejtélyesnek ható szimbólumok, hasonlatok, idézetek közötti eligazodásban.
A kiadó (hivatalos nevén: Torii Kiadó) korábbi könyveiről itt olvashatnak.
