Július közepén egy hétre Győr lett a hazai kick-box élet központja. Az Unicentrál Bulls Kick-box SE Küzdősport Centrumában a középfokú kick-box edzők gyakorlati táborát tartották.
A Csányi János mester vezette csapat nemrégiben készítette el új, igényes edzőtermét, ahol két ringben és tatamis küzdőtereken, kultúrált körülmények között edzhetnek a klub versenyzői.
Itt tartották hét közben a középfokú kick-box edzők gyakorlati táborát Zrínyi Miklós mesteredző vezetésével, és a hét végén a mind a bírói kar, mind az edzők összegyűltek az ország minden részéből kötelező továbbképzésre. 
A Szabálykönyv aktuális módosulásait az edzői kar és a bírói kar közösen tekintette át, majd külön foglalkozások keretében folyt a továbbképzés.
A bírók továbbképzését Galambos Péter, a WAKO egyik legtapasztaltabb bírója, a magyar szövetség alelnöke, s egyben a Bírói Bizottság elnöke tartotta.
Nemcsak a különböző szabályrendszerek sajátosságait nézték meg, hanem a pontozólapok helyes kitöltését is gyakorolták a bírák.
Másnap az új, harmadosztályú bírók elméleti és gyakorlati vizsgájára került sor.
Az edzők szakmai munkáját a különböző szabályrendszerek szövetségi edzői vezették, így Zrínyi Miklós (light-contact), Király István (semi-contact), Rehák György (K-1). 
Vasárnap a III. osztályú bírók vizsgáztak, először elméleti tesztet töltöttek ki, majd a válaszok értékelése és a vizsga szóbeli része következett. A vizsgát gyakorlati bíráskodás zárta semi-contact és light-contact szabályrendszerben.
A két naposvizsga alatt a következő jelöltek szereztek harmadosztályú bírói minősítést: Nagy Lajos, Mayer István, Balogh Károly, Cseke Anikó, Turi Mónika, Tőrincsi Krisztián, Pallagi Zsófia, Koczica András, Kis Balázs, Kiss Beatrix, Hárságyi Roland, Buchberger Petra, Kiss Gábor.
A bírói vizsga és a továbbképzés eseményeit Galambos Péter így látta: 
Galambos Péter
– Az újonc harmadosztályú bírók hogyan állták meg a helyüket?
– A felkészültségük megfelelő volt, persze, akadt, aki magasabb, s akadt, aki alacsonyabb szintet hozott. Folyamatosan
szüksége van a bírói karnak a vérfrissítésre, minél több új arcot tudunk integrálni, annál jobb. Mindig felbukkannak tehetségek, s másrészt a bírók között is jelentős a fluktuáció. A gyakorlati vizsgán még látszott a tapasztalatlanság.
– Az elméleti vizsgakövetelményeket hogyan teljesítették?
– Tudni kell, hogy körülbelül 35-40 kérdésre kell tudniuk a választ. Abból a szempontból szerencséjük volt, hogy közben a már korábban végzett bírók továbbképzésén is részt vehettek, s így minden lehetőséget megkaptak arra, hogy mindent áttekintsenek, s a többség élt is ezzel a lehetőséggel.
– Mennyire van megelégedve a bírói kar részvételével a bírói továbbképzésen?
– Nem mondhatom, hogy örültem, hiszen 25 bíróval találkozhattam, nagyobb létszámot vártam. Tudni kell, paradox helyzet, hogy csak ilyenkor, holtidőben, nyáron tudunk ilyen továbbképzést szervezni, de ilyenkor szabadság kivétele, családi elfoglaltságok miatt kevesebben tudtak eljönni, s remélhetőleg nem az érdektelenség miatt. Akik eljöttek, azok együttműködően dolgoztak, s külön örömöt jelentett, hogy az itt lévő, tapasztaltabb bírók is segítették a továbbképzést tapasztalataik átadásával, más szempontok felvetésével, s ez a munkát előbbre vitte.
– A bírói továbbképzés fontos részét képezte az aktuális szabályváltozások ismertetése, értelmezése. Mint a magyar bírói kar messze legtapasztaltabb vezetője hogyan látod, mikor lesz végre teljesen kész a kik-boksz Szabálykönyve?
– A mi sportágunkban mostanában sokat emlegetik az esetleges olimpiai részvétel lehetőségét, és valóban látható erre bizonyos középtávú esély, ami akkor élő, ha ez a probléma megoldódik.
Én nagyon remélem, hogy egy, maximum két éven belül le kell rendeződnie a Szabálykönyv még most is meglévő vitás kérdéseinek. Abba is bízom, hogy elnökünk, Dr. Leyrer Richárd, aki a WAKO egyik meghatározó alelnöke is, tud olyan lobbytevékenységet kifejteni, hogy ez a munka gyorsan és hatékonyan befejeződjön.
– S végezetül, mint a Magyar Kick-boksz Szakszövetség alelnökének mi a benyomása erről a hétvégéről? Itt megismerkedhetett a vendéglátó Unicentrál Bulls Küzdősport Centrum életével is. Bíróképzés, vizsga, bírói továbbképzés, edzőképzés, edzők gyakorlati tábora – elég jelentős hétvége ez a szövetség életében.
– Így van, jelentős esemény és örülök annak, hogy sikerült megvalósítani. Itt van idő és hely arra, hogy végre nyugodtan tudjunk dolgozni, beszélni. S ha nyugodtak a munkafeltételek, tisztázni tudjuk a félreértéseket, új dolgokat tanulhatnak meg azok, akik a versenyévad alatt nem jutnak hozzá az ismeretekhez. Azok az emberek, akik kevésbé ismerik egymást, most tudtak tárgyalni, beszélgetni, s ez csak javítja szövetségünk közéletét. 
Az edzők közben az edzőteremben konzultáltak Zrínyi Miklós mesteredző, szövetségi kapitány vezetésével. Számos olyan kérdés merült fel, ami a mindennapi edzői munka során is probléma lehet, de az élsportolók táplálkozásának kulisszatitkai is tértekre kerültek. Ami nagyon fontos, hogy az edzők “mertek” kérdezni, véleményt alkotni, ami a kreativitás egyik jele.
Zrínyi Miklós mesteredző itt Győrben egy hétig tanította az edzőjelölteket, s két napig vezette az edzői továbbképzést. 
Zrínyi Miklós
– Mi jellemezte a leendő edzők táborát?
– Jó kis társaság jött össze, tizenketten. Nagyon érdeklődőek voltak, szinte minden témát érintettünk. Most újfajta vizsgarendszerben vizsgáznak, igyekeztünk mind a nyolcvan tételt átvenni. Az a jó benne, hogy nagy része a tételeknek sportág specifikus, csak a módszer még ismeretlen.
– Mennyire ismerős ez az újfajta vizsgarendszer? Lehet, hogy a vizsgáztatónak is tanulnia kell?
– Így van, most ismerkedünk vele. Például valószínűleg a szóbeli vizsgát is nekem kell majd tartani. Ez jóval nagyobb előzetes felkészülést igényel a vizsgáztatótól is.
– Van viszont egy óriási előnye, hogy azt az anyagot kérheti számon tőlük, amit leadott.
– Jóval átfogóbb képet ad majd a sporttudományról ez a módszer. Négyszer 20 téma lesz, az egyikben általános részét találjuk a sportnak, s ebben van néhány tőlünk távol álló ismeret is. Az edzéselmélet és módszertani rész talán a legfontosabb, alaposan kitárgyaltuk. A taktika, stratégia rész is jó, a sportági technikák pedig a technikák leírását, a hibajavítástól kezdve az
ütemezésig, a fokozatosságot kéri majd a vizsgán számon.
– Mikor lesz ez a vizsga?
– Július 20 után kerül sor a modulzáróra, s majd augusztusban várhetű a szóbeli vizsga. Először kerül sor erre a képzési formára, az egyéves oktatásra. Olyan hallgatónk is tanult, aki már főiskolát végzett, s neki a régi rendszer szerint kell majd vizsgázni.
– Az edzői továbbképzés milyen érdeklődést vonzott?
– Örömmel láttam, s beszéltük is Király Pistával és Rehák Gyurival,hogy lényegesen többen jöttek el, mint az elmúlt évben. Talán ez a kezdeményezés újabb lökést ad a szakmai munkának.
– Az is elhangzott, hogy hasznos információkat kaptak, de olyan jó volt együtt lenni.
– Ez igaz, és ezért sajnálom, hogy nem még többen jöttek el. Hiányolok néhány edző kollégát, s az is érdekes, hogy akadt néhány kolléga, aki a bíróira jött, de edzők is, és nem láttam az edzői részen Őket.
– Melyek azok a kérdések, amelyek az edzőket leginkább érdeklik?
– Egyrészt a táplálkozási ismeretek, másrészt a kondícionális és koordinációs ismeretek, képességek fejlesztése… Elég sok területet érintettünk. Azok jöttek el, akik nyitottak az újra, meg akarnak újulni, hozzá kell nyúlni, ha kell, más sportágak mozgásanyagához, s használjuk más sportágak kutatási eredményeit. Mi nem vagyunk abban a helyzetben, mint azok az olimpiai sportágak, amelyek komoly orvosi háttér mellett kutatásokat végeznek. S azokat az eredményeket butaság lenne nem hasznosítani. Hiszen más dolog, ha valaki tapasztalatairól beszél, és megint más, ha komoly kutató team munkáját hasznosíthatja.
– Egy teljesen más kérdés. Szerepelt a 21 szamuráj című, neves harcművészekkel készült riportkönyvben. Kapott-e már visszajelzést?
– Többnyire, akik itt vannak, jelezték, hogy elolvasták a rólam szóló részt. Én azt is megtiszteltetésnek tartom, hogy bekerültem ebbe a könyvbe.
