A január 24-25-én Mareno di Piave-ban megrendezésre került Golden Gloves kick-box világkupa szervezői már a torna beharangozó-információs kiadványában is külön megemlékeztek a rettegett Király Team-ről, amely 2008-ban oly sok kupát vitt el a versenyről!
Pedig a kiadvány megfogalmazásának pillanatában a szervezők még nem is sejthették, hogy a tavalyi év eredményesség szempontjából szelíd játszadozás volt ahhoz képest, amit kerületünk csapata a hétvégén ,,művelt” az olaszországi világkupán.
Vagyis ha figyelemmel kísérték a várnai Európa bajnokságot, akkor mégiscsak megsejthették, hogy a csepeli Király Team kick-box csapata idén sem fog “aranykesztyűs” kézzel bánni az ellenfelekkel.
Ismét az olaszok remek szervezői tehetségét – és persze nemzetközi tekintélyét – dÍcsérte, hogy a világkupára hihetetlen számú versenyző gyűlt össze.
A súlycsoportonkénti 30-40-es indulói létszám betetőzéseként a férfi Grand Champion küzdelmekben közel 100 versenyző vágott neki a versenynek! Európa legjobbjai mellet jelen voltak a tengerentúli élharcosok is, így a megmérettetés ismét valódi ,”világ”kupa volt!
Király István mester jócskán szűkített kerettel, mindössze 9 versenyzővel utazott el, akik azonban pontosan ott folytatták, ahol tavaly ősszel Várnában abbahagyták!
Az első napon, szombaton, az újdonság számba menő lebonyolítási rendszerű csapatküzdelmek hozták a legizgalmasabb pillanatokat.
Az egynemű csapatokat ezúttal 2-2 fő alkotta, akik a 3 perces menetek alatt idő megkötések nélkül cserélgethették egymást, a csapattárs kezének egyszerű megérintése által. Ebben az un. ,,touch score” rendszerben nagyon látványos jelenetek alakultak ki, így a dolog igen ígéretes jövő előtt áll(hat)! A fiúknál két kategória volt, a 73 kg alatti, és a 73 kg feletti csapatok küzdelme.
A lányoknál a Minda Zsófia-Kondár Anna páros, lévén két világbajnok hölgy, nem sok esélyt adott a többieknek, magabiztosan nyerték a női csapatküzdelmeket!
A fiúknál a 73 kg alatti kategóriában Gömbös László és Veres Richárd a döntőig verekedte magát, ott azonban vereséget szenvedtek, így ezüstöt szereztek.
A ,,nehéz” fiúknál a Mórádi-Jároszkievicz duó simán bedarálta a teljes mezőnyt, így az első néhány óra termése a három kategóriában két arany és egy ezüst volt nyitányként!
Vasárnap a verseny az egyéni és a Grand Champion küzdelmekkel folytatódott!
A kissé feszült légkörben folyamatosan érezhető volt, hogy egész Európa, kiegészülve az amerikai harcosokkal revansot akar venni a Király Team versenyzőin a Várnában, illetve valójában az egész 2005 – 2006 – 2007 – 2008-as években elszenvedett sérelmekért!
Ez egy olasz szervezésű tornán igen rossz előjelnek számított, ám ismét ott volt 9 fiatal csepeli harcos, akik mindezzel egyetlen pillanatig sem foglalkoztak.
Megtanulták ők már régen, hogy a helyszín, a bírók, az eredményjelző kezelői, a szurkolók, stb., mind olyan adottság számukra, melyet befolyásolni úgysem tudnak, így nem is érdemes foglalkozni e külsőségekkel.
A férfiaknál négy Európa-bajnokunk, Veres Richárd, Gömbös László, Mórádi Zsolt és Jároszkievicz Krisztián, a 30-40-es súlycsoportonkénti versenyzői létszám mellett, az 57, a 69, 79 és a 84 kg-ban olyan természetességgel meneteltek az aranyéremig, mintha ez lenne a világ legegyszerűbb dolga!
Jól példázza a sokszoros világbajnok Gregorio di Leo esete azt, hogy milyen dominanciában is vannak a csepeli versenyzők a világversenyeken.
Mivel az olasz sztárnak a közelmúltban nem sok babér termett a 74 kg-ban a mi Imre Tamásunk jóvoltából, úgy határozott – nem tudván, milyen okosan tette volna, ha a 74 kg-ban marad, mivel Tomi ezt a versenyt tanulmányi okokból kihagyta – hogy ,,elkalandozik” a 69 kg-ba, hátha ott akad egy kósza aranyérem.
Az eredményesség ilyetén hajhászása azonban merőben elhibázott dolog volt részéről, mivel ebben a súlycsoportban a Király Team-es Gömbös Lászlóval találta szembe magát, akinek személyében hajszálnyival sem talált könnyebb ellenfélre! Mondanunk sem kell ugye, hogy kettejük párharcát, illetve az aranyérmet ki nyerte?!
Ha viszont Gregorio di Leo úgy döntött volna, hogy erőteljes hízásba kezd, és a 79, vagy a 84 kg-ban próbál szerencsét, ott Mórádi Zsolt vagy Jároszkievicz Krisztián várt volna rá Király Team-es színekben, így könnyen belátható, hogy nem egyszerű az élet olasz szemmel, csepeli kick-boxosokkal körülvéve……..
Hasonló magabiztossággal győzött Veres Ricsi az 57 kg-ban, ő azzal a Robbie Hughes-zal játszott döntőt, akivel Várnában finálézott. A különbség csak annyi volt, hogy Ricsi most még jobban elverte a britet!
Mórádi Zsolt a 79 kg-ban mondhatni meg sem izzadt! Akik látták, egybehangzóan állítják, Zsolti olyan fölényben volt súlycsoportjában, hogy az már-már arcátlanság! A döntő kivételével minden meccsét TKO-val nyerte, a norvég Morten Spissoy-t például 12-2-re iskolázta le. A döntőben az akkorra már komoly sérüléssel bajlodó Nikos Memmos-szal hozta össze a sors, Zsolti sportszerűen-láthatóan visszavett a tempóból, és csak néhány pontos előnnyel, de magabiztosan nyerte a finálét!
A “pakraci” győző, Jároszkievicz Krisztián pedig ismét éremeesőt produkált!
A 84 kg-ban elért aranyérme után szerencsét próbált a 89 kg-ban is, ám ekkor a döntő előtt olyan mértékben kezdett el fájni a lába, hogy kényszerűségből visszalépett a 89-os döntőtől, így ott “csak” ezüstöt nyert. Rövid idő alatt azonban – ki tudja hogyan – rendbe hozta magát, és versenyre jelentkezett a 94 kg-ban, sőt a +94 kg-ban is. Mit tesz Isten, mindkettőt megnyerte, egészen kivételes állóképességről tanúbizonyságot téve és persze egy kalap pénzt bezsebelve ezzel!
Mészáros György pedig a kéköv alatti kategóriában a 65 kg alattiak és a 65 kg felettiek súlycsoportjában is elindult. Előbbiben ezüst, utóbbiban bronzérmet szerzett!
A lányoknál Szendrei Barbara sajnos sérüléssel bajlódik. Egyik mérkőzésén egy rúgásba belebicsaklott a lába és a további küzdelmeket így fel is kellett adnia! Főleg azért nem erőltette a dolgot Király István tovább, mert így még lát némi esélyt arra, hogy Baba az Athens Challenge-re rendbe jöjjön.
Jelenleg a Sportkórházban kezelik, még nem lehet tudni, hogy utazhat e a hétvégén Athénba, vagy sem.
Jóni Andrea most ugyan nem szerzett érmet, ám edzője szerint mozgása, mozdulatai biztatóak voltak. Stratégia és technika terén építeni kell még Andit, ez az előtte álló időszak feladata lesz még.
A +65 kg-ban két indulónk is volt, Minda Zsófia és Kondár Anna személyében.
Zsófi bronzérmet szerzett, nála a tökéletes technikai és fizikai felkészültség mellé még taktikailag kell hozzátenni a teljesítményhez. Király István mester szerint Zsófinak hagyományosan időre van szüksége, hogy ráhangolódjon egy-egy verseny évadra, úgyhogy nála remélhetőleg most fog majd beindulni igazán a szezon.
Kondár Anna is “csak” ezüstérmes lett a súlycsoportban, az ő esetében azonban teljesen más a helyzet, hiszen január 23-án pénteken még úgy volt, hogy Panni el sem indul a versenyen. Hányással és szörnyű hasfájással is küszködött. Végül a csapat elutazott nélküle, ám a csepeli lány annyira elszántan részt akart venni a versenyen, hogy amint picit jobban lett, másnap reggel a családot mobilizálva elstartolt a csapat után.
Így az utazástól, betegségtől, illetve az előző napi csapatküzdelmek megpróbáltatásaitól kissé legyengülve a döntőben kikapott az Európa válogatott ír Elaine Small-tól, akinél pedig – meggyőződésem szerint – Panni nagyobb játékerőt képvisel. Ezt igazolja a tény is, hogy nem sokkal később, kissé rápihenve az egyéni küzdelmekre, a Grand Champion elődöntőben már magabiztosan verte az ír lányt 7-1 arányban.
Mindenesetre Panni hozzáállása, eltökéltsége, mindenáron való versenyzési vágya tehetsége ismeretében egyrészről sokat sejtető motívum karrierjét illetően, másfelől viszont ékes bizonyítéka annak, hogy Panni jól beilleszkedett a Király Team csapatba, gondolkodásmódja mára tökéletesen csepeli…
Végül jöttek a Grand Champion küzdelmek, melyet óriási várakozás és érdeklődés kísért.
Nemcsak azért mert itt súlycsoportok nem lévén a legnagyobb létszámú mezőny állt rajthoz, hanem azért is, mert az egyes résztvevők láttán mindenki érezte, a sors most úgy hozta, hogy a legnagyobbak szinte mind itt vannak, így a küzdelemsorozat nagyon komoly presztízzsel bír.
A lányoknál fantasztikus menetelés után Kondár Anna és Minda Zsófia egyaránt bejutottak az elődöntőbe, azaz a legjobb négy közé. A döntőbejutásért vívott mérkőzésen aztán Zsófi sajnos búcsúzott olasz ellenfelével (Luisa Gulotti) szemben, Panni viszont győzedelmeskedett az előbbiekben említett ír lánnyal, Elaine Small-lal szemben, majd a végső lendületbe jött ,,magyar beteg” hölgy a finálét is megnyerte, így ő lett a hölgyeknél a bajnokok bajnoka!
A férfiaknál egészen egyszerűen döbbenetes menetelésbe kezdett a Király Team különítmény! A közel 100 versenyző hat tatamin kezdte meg a küzdelmeket, ám néhány órával később már csak 4 harcos maradt állva, köztük 3!!! csepeli résztvevővel + a már említett 3x világbajnok Gregorio Di leot. Ez nem az Ő napja volt, ugyanis most Mórádi Zsolttal hozta össze a sor a döntőbe jutásért. Szegény olasz fiú, minden elképzelhetőt megtett a győzelemért, de esélye sem volt Zsoltival szemben.A másik ágon a két csepeli vívta az elődöntőt: Gömbös László és Jároszkievicz Krisztián révén.
Végül az elődöntők után Gömbös Lacink bronzéremmel zárta a küzdelemsorozatot, míg a 2009-es Golden Glove Open döntőjét Mórádi Zsolt és Törpe vívta.
A házi döntőt ezúttal Törpe nyerte, megismételve a tavalyi Grand Champion győzelmét, így a legrangosabb sorozatban mindhárom éremfajta Csepelre szállt!
Így a kilenc a csepeli versenyző tíz aranyérmet szerzett a két napos tornán.
Király István mester, akit egy gyors telefonos interjú erejéig értem utol a verseny után, a következőket mondta:
– Nagyon elégedett vagyok a szerepléssel és az egyéni teljesítményekkel egyaránt! Magam sem hittem volna, hogy az új verseny szezonban már az első tornán ilyen sikeresen fogunk szerepelni. Látványos volt, hogy versenyzőim állóképességben mennyire felülmúlták az ellenfeleket. Ezzel egyrészt igazolva látom a decemberben és januárban közösen elvégzett rendkívül kemény munkát, ám ennél még talán fontosabb az, hogy az edzéseken tapasztalt igazi presztízs harcok, melyeket versenyzőim a szorgos hétköznapokon teljes erőbedobással megvívtak egymással, a nemzetközi mezőnyben megmérettetve feltűnően eredményesnek bizonyultak. Ezek a versenyzők mára olyan profikká váltak, akik az edzéseken is képesek egymástól tanulni, és ennek eredményeképpen tudnak együtt fejlődni, továbblépni! Ez rendkívül biztató a jövőre tekintve.
