Csábi Bettina egyhangú pontozással védte meg a WIBF-GBU harmatsúlyú világbajnoki övét a kenyai Zarrika Fatuma ellen Debrecenben. A Boxhercegnő pillanatnyi esélyt sem adott ellenfelének, végig magabiztosan irányítva a találkozót.
– Pár nappal a meccs után, mi a véleményed Fatumáról?
– Talán jobb, hogy a véletlen úgy hozta, hogy nem tavaly novemberben kerültünk össze egymással. A várakozásaimnak megfelelő teljesítményt nyújtott, végig veszélyes ellenfél volt, aki nem habozott kihasználni a lehetőségeket.
– A kommentátorok szerint túlságosan egyértelmű volt a mérkőzés összképe viszonylag kevés találattal.
– Sok ütést indítottunk mindketten, azt azonban el kell fogadni, hogy a színesbőrű bokszolóknak általában kiváló ritmus-és távolságérzékük van. Így én hiába indítottam jó távolságról az ütéseket, ha ő azokat azonnal lereagálta. A magam részéről a szakértő Növényi Norbert véleményével értek egyet, aki azonnal felmérte, hogy ez nagy taktikai harc volt, és ez volt a megfelelő küzdőstílus erre a mérkőzésre. Fatuma óriási ütőerővel rendelkezik, gyors, magasabb nálam, és nagyobb súlyú, eleve butaság lett volna vele belemenni egy adok-kapokba.
– Azt nyilatkoztad, hogy a nyolcadik menetben beleléptél egy nagyobb ütésbe.
– Valóban így volt, éppen azon örvendeztem magamban, hogy elmaradt a hetedik menetben szokásos holtpont, amikor is két ütést bekaptam a menet elején, amiktől pár másodpercig “se kép, se hang” nem volt. Ezt az ellenfelem azonnal észrevette, és próbált is hajrázni, de szerencsére azzal, hogy lefogtam, illetve, hogy közelről is sokat ütöttem, átvészeltem a nehéz pillanatokat. Ez fordítva is lejátszódott: nekem is volt a meccs során három olyan ütésem, amitől viszont ő tántorodott meg. Ezt pedig sajnos én nem tudtam kihasználni. Ha két ennyire hasonló stílusú és képességű ellenfél kerül össze, akkor véleményem szerint kétféle módon lehet megoldani a feladatot: vagy úgy, hogy nyílt sisakkal nekiállok verekedni, mint ahogy az Ivanova ellen tettem tavaly tavasszal, vagy pedig megpróbálok taktikus boksszal győzni, mint most.
– Mi volt a szakma véleménye a mérkőzésről?
– Minden jelenlevő szakember gratulált a győzelemhez, és hozzátették, hogy profi munka volt egy nagyon nehéz ellenfél ellen. Egyetlen hiányosságként azonban mindenki megemlítette, hogy nem a kenyai lány hátsó keze felé kellett volna mozognom. Ezt persze én is tudtam, csak épp megvalósítani képtelen voltam, noha ez idáig ilyen hibát még nem követtem el. De ezen mindenképp változtatni fogok a jövőben. Abban is mindenki egyetértett, hogy ez a lány világbajnoki képességekkel rendelkezik, csak nem volt szerencséje, hogy épp tőlem akarta azt megszerezni.
– Valóban Fatuma volt az eddigi legnehezebb ellenfeled? A mérkőzés összképe alapján ez nem volt egyértelmű…
– Ha nem így lenne, nem mondanám. Nagyon elégedett vagyok magammal, hogy ilyen pontkülönbséggel tudtam győzni, és végig be tudtam tartani az előre megbeszélt taktikát. Azt hiszem, egy ilyen képességű ellenfél ellen ez tényleg nagy dolog volt. A mérkőzés nem is fizikálisan, hanem idegileg volt nagyon kimerítő. Soha nem veszem félvállról az ellenfeleimet, és most nagyon jól jött, hogy a rengeteg edzésnek hála végig oda tudtam figyelni mind a 10 menet alatt.
(Fotók: profibox.hu)
