Augusztusban négynapos kyusho programsorozat várja Magyarországra a világ harcművészeit.
Az első alkalommal megrendezésre kerülő I. Kyusho kongresszus fő témája a kyusho ismereteinek és titkainak megosztása, megvitatása, valamint az emberi test és lélek kapcsolata a harcművészetekkel. Négy napon át párhuzamosan több helyszínen folyik majd az elméleti és gyakorlati képzés.
A KYUSHO jitsu lényege a test energiaáramlásának megzavarása, megállítása, az energiapályák (meridiánok), az idegpályák és azok bizonyos pontjainak, vagyis a test vitális (élet) pontjainak támadásán keresztül.
A kyusho a hagyományos kínai orvoslás elemeire épül, mint pl. az akupresszúra, akupunktúra, vagy éppen a shiatsu, de célja pont azok ellenkezője.
Alapelvek
A kyusho-t gyakorlóknak meg kell tanulniuk a hagyományos kínai orvoslás olyan alapvető elveit, mint például az “öt elem”, yin és yang, építő, gátló (kontroll), 24 órás körök.
Pontosan ismerniük kell a meridiánok futását, az azon elhelyezkedő pontok helyét, azok támadásának szögét, stb. Az európai orvosi szemlélet és gyakorlat köréből az idegpályák futása, végződése, valamint fontos anatómiai ismeretek megszerzése szintén nélkülözhetetlen.
A kyusho támadás nem feltétlenül követel erős fizikai kivitelezést, sőt, sok esetben a túlzott erejű technika nem is éri el a kívánt hatást, ily módon a rendszert a gyengébb fizikumú emberek (nők, idősek stb.) is eredményes tudják alkalmazni.
A pontos találat – ami rendszerint több vitális pont megfelelő kombinációjú összekötése – viszont azonnali energetikai összeomlást eredményez. Az ilyen találatot elszenvedő, minden átmenet nélkül veszíti el eszméletét, és azonnal összeesik. Nagyon fontos tehát, hogy a gyakorlás kizárólag megfelelő szakmai vezetéssel történjen.
Természetesen a kyusho jitsut gyakorlóknak el kell sajátítaniuk az újraélesztések módszereit is. Ezek ismerete elengedhetetlen, lényegük a megtámadott energiamezők azonnali helyreállítása.
Technikák
A kyusho technikái elrejtve valamennyi “tradícionális” harcművészetben megtalálhatóak. Legjobban azon stílusokban követhetőek nyomon, amelyek formagyakorlatokat használnak gyakorlásuk során.
A kyusho tanulmányozásával minden harcművész sokkal jobban meg fogja érteni saját stílusának, küzdőrendszerének mibenlétét. A kyushoban minden mozdulat harci értékkel bír, így az addig védekezésnek, felkészülésnek (kamae), átmeneti mozdulatnak hitt, vagy egyszerűen csak elfogadott, de nem értelmezett mozdulatok új értelmet nyernek!
Szinte bizonyos, hogy pár éven belül elképzelhetetlen lesz bármilyen tradícionális harcművészet oktatása a kyusho jitsu alapjainak ismerete nélkül!
Történet
A kyusho jitsu ősi fejlődése tulajdonképpen megegyezik valamennyi délkelet-ázsiai harcművészet történetével.
A harcművészetek fejlődése, a változások folyamán az igazi harci értékkel bíró, klasszikus, valójában katonai rendszerekből, “jitsu”-ból a testi – lelki – szellemi harmóniát előtérbe helyező tradicionális harcművészetek “do” jöttek létre. Ezekből fejlődtek ki a mai modern küzdő sportok, ahol a lényeg a meghatározott szabályok szerinti pontszerzés, miközben a szabályok mindjobban előtérbe helyezik a modern atléták testi épségének védelmét. Ily módon a valódi, megsemmisítő harci jelleg átalakult, illetve elveszett.
A “modern” kyusho jitsut George A. Dillman (9. dan) alapította, aki az amerikai harcművészeti élet egyik meghatározó egyénisége. Fiatal korában a legsikeresebb versenyző volt, több mint 300 versenyt nyert meg a legrangosabbak közül. Ezek után találkozott Hohan Soken és Seiyu Oyata okinawai mesterekkel, akik elindították őt a kyusho jitsu tanulmányozásában. Seiyu Oyata, királyi család leszármazottjaként olyan tanítóknál edzett, mint Wakinaguri, Uhugusiku, Nakamura utolsó bushi harcosok, akik az addig kizárólag családon belül továbbadott, szigorúan titkosnak számító, kifejezetten az ellenfél megsemmisítésére szolgáló, katonai, harci technikák mesterei voltak.
Dillman ezzel a segítséggel elindulva, tizenöt év intenzív tanulás, a legelismertebb mesterekkel történő gyakorlás és orvosi-anatómiai kutatás után alapította meg a modern kyusho jitsu rendszerét, amely visszahozza a harcművészetek technikáinak, mozdulatainak eredeti, valódi értelmezéseit.
A magyar ág
Magyarországra a kyusho jitsut a Kanadában élő Molnár László (egykori karate alapító tag) hozta be, aki Dillman mester elsőszámú tanítványaival edz.
A magyar szervezet
Európai Kyusho Akadémia, (EKA) magyar alapítású nemzetközi szervezet, amely a Dillman Kyusho egyedüli, hivatalos képviselője. Az EKA egyik szakmai alelnöke és vezető instruktora Szénási Zsolt, Magyarország első, Dillman diplomával rendelkező hivatalos nemzetközi instruktora.
Az EKA nemzetközi és hazai tröténetében egyaránt mérföldkő lesz az agusztusi Kyusho Kongresszus, ahol komplex tudásbázis áll rendelkezésre minden harcművész számára, legyen az kezdő, érdeklődő, vagy tapasztalt kyusho instruktor. A négynapos programsorozaton olyan, a saját harcművészeti, vagy küzdősport águkban kiemelkedő mesterekkel találkozhatunk, mint Dr. Steve Stewart, Esteban Perez, Hanshi Adámy István, Németh Nyiba Sándor, vagy Erdei Zsolt.
További info: www.kyusho-academy.com/kyusho/Convention.html
