Kézsérülése ellenére remekül szerepelt Lisszabonban a világ- és Európa-bajnok Braun Ákos, aki négy győzelemmel és egy vereséggel bronzérmet szerzett a cselgáncs Eb-n. A kvalifikációs rendszer igazságtalansága, hogy ez sem elég a pekingi olimpiai részvételhez…
Braun Ákosnak rendkívül nehéz dolga volt: úgy lépett tatamira, hogy tudta: kizárólag a döntő jelenthet számára olimpiai indulási jogot. Hiába nyert 2005-ben a világbajnokságon és az Európa-bajnokságon is – és lett Magyarországon az Év sportolója -, azóta sok víz lefolyt Paksnál a Dunán.
Változott a bírói szemlélet is, de ami sokkal nagyobb baj: Ákos bal csuklóján egy csontkinövés szinte használhatatlanná tette a fél karját.
Minderről ráadásul riválisai is tudomást szereztek, hiába igyekezett a magyar sportoló egy-egy versenyen a másik csuklóját bekötni, hátha félre tudja vezetni őket.
A sorsolást sem nevezhetjük túlzottan kedvezőnek, bár az igaz, hogy legalább az első mérkőzésen olyan ellenfél jött, akit könnyen meg lehetett verni.
A szerb Jovicsics nem tudott mit kezdeni Braunnal, aki ipponnal nyert.
A második körben a cseh Jezek következett, aki az elmúlt időszakban nagyon nagyot lépett előre, az európai rangsorban a harmadik helyre ugrott, megnyerte a tavalyi birminghami és az idei bécsi tornát, ráadásul az osztrák fővárosban éppen Ákost verte el az első fordulóban, egy nagyon kemény, hosszabbításos mérkőzésen. Aranypont döntött közöttük Lisszabonban is, csakhogy ezúttal a paksi sportoló javára!
Következett a “fekete ló”, a moldovai Toma, aki az idén letett egyet s mást az asztalra, többek között megnyerte a legrangosabb európai tornát, a párizsi Szuper Világkupát. Braun ellen is erőszakosan kezdett, s egy vazarival már az első percben vezetést is szerzett. Ezt követően is többször majdnem kiemelte ellenfelét, ám Braun rutinosan időt kért (törlést kellett elrendelni a szőnyegen), majd a kizökkenő Tomát leszorítással legyőzte!
A fantasztikus győzelem után elérhető közelségbe került az olimpiai kvóta – no és az Európa-bajnoki döntő.
Ehhez a belgák idén remeklő dzsúdósát, Van Tichelttel kellett megmérkőzni, aki az idén Párizsban ötödik, Bécsben és Hamburgban pedig második volt.
Egy intéssel a belga szerzett vezetést, miután csaknem kinyomta Braun szemét. A folytatásban egy-egy intést kapott mindkét dzsudoka, ez pedig sajnos azt jelentette, hogy Van Tichelt jutott be a döntőbe, elszálltak Braun Ákos olimpiai reményei.
A bronzmérkőzésen a szép búcsú volt a tét, egy olyan dzsúdós ellen, akinek létkérdés volt a győzelem: az olasz Marco Maddaloni csak ebben az esetben juthatott volna ki a pekingi olimpiára. Maddaloni ebben az évben jó formát futott, Tbilisziben és Bécsben is bronzérmet szerzett, ezúttal le kellett mondania róla.
Pedig néhány másodpercig azt hitte az olasz, hogy övé az érem, egy szőnyegszéli helyzet után Braun az oldalára esett. A vezetőbíró ippont ítélt, amit a szűri vazarira módosított. Néhány másodperccel később már az olasz hevert a hátán, s ezúttal senki sem vétózott: Braun Ákos pályafutása során másodszor állhatott fel az Európa-bajnoki dobogóra.
Sajnos ez a nagyszerű eredmény sem volt elég ahhoz, hogy Ákos kivívja az olimpiai indulás jogát (a spanyol Uematsu remeklése miatt ehhez aranyat kellett volna nyernie), ám a fájdalmas hónapok után a hitét minden bizonnyal visszaadta. Igazi kárpótlás ez a bronzérem.
“Én is megnéztem a felvételt, csak jukót dobott rajtam Maddaloni. Az olimpia nem jött össze, természetesen gondolkozom a folytatáson, de most nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen szép akcióval zártam az Eb-t!” – örvendezett Braun.
Mészáros Anett a 70 kilogrammos súlycsoportban egyedüliként erőnyerő volt az első körben, így rögtön a negyeddöntőben kezdhetett, méghozzá a világbajnoki bronzérmes belga Jacques ellen. A kairói világbajnokságon szomorú emlékű meccsen kellett előtte fejet hajtani, tavaly, a moszkvai Szuper Világkupán viszont már Anett volt a győztes – ahogyan Lisszabonban is. Kiélezett küzdelemben, egy kokával a magyar versenyző jutott be az elődöntőbe.
Ott az egyik legnagyobb riválisával, a spanyol Iglesiasszal került szembe. A mérleg a mi oldalunkra mutatott: két éve Varsóban Anett nyert, tavaly a párizsi Szuper Világkupán a spanyol, ám a riói világbajnokságon újra a magyar sportoló.
Iglesias visszabillentette a mérleget, miután kokával vezetést szerzett, megkontrázta az egyre kockázatosabban támadó Mészáros Anett támadását, s végül vazarival győzött.
Anett másodszor vívhatott bronzmérkőzést felnőtt Európa-bajnokságon, 2005-ben, Rotterdamban megnyerte a 3. helyért zajló meccset. Most a német Thiele volt az ellenfél, aki a tavalyi salzburgi U23-as Európa-bajnokságon legyőzte Anettet, s végül az ezüstig menetelt.
Ezúttal a bronzig, az aranyponttért zajló csatában ugyanis egy jukóval jobbnak bizonyult Anettnél. Pedig a mérkőzés képe mást ígért, a német lány már nagyon elkészült az erejével. Sajnos nem eléggé…
Braun és Mészáros paksi edzője, Hangyási László felemásan értékelte a látottakat: “Ákosnak az elődöntőben nem volt szerencséje a bírókkal, nagyon furcsa körülmények között születtek azok az intések, ezzel együtt nagyszerűen küzdött ma. Anettal más a helyzet, talán jókor jött neki ez a pofon, és az olimpiára alaposan felszívja magát.”
Az olimpiai indulás jogáért harcoló Szabó Brigitta (Tatabánya-Herman DSE) nagyon biztatóan kezdett, ám a 63 kilogrammos sportoló – az ukrán Szajko, majd a kétszeres Európa-bajnok spanyol Alvarez ellen aratott – két szép győzelmét követően a világ- és Európa-bajnok francia Decosse elütötte az elődöntőtől.
Sajnos az első magyar junior-világbajnoknőnek a vigaszágon sem sikerült javítania, kikapott a horvát Miskovictól, így összesítésben a kilencedik helyen végzett. Az olimpiai indulásért a dobogót kellett volna elérni, ez ma nem sikerült.
Ugyancsak a dobogóért indult harcba ifj. Nagysolymosi Sándor (Kecskeméti JC) a 81 kilósok között, ám az első mérkőzésen ipponnal kikapott a litván Matukastól és kiesett.
Forrás: Judoinfo.hu