Bemutató Muszasi két kardos vívótechnikáiból a Hadtörténeti Múzeumban

A legenda szerint i. e. 660. február 11-én alapította a Japán államot Amateraszu sintó napistennő leszármazottja Dzsimmu, az első császár, így február 11. a japán államalapítás ünnepe. Az évforduló tiszteletére a Hadtörténeti Intézet és Múzeum megemlékezést szervezett Japánnal kapcsolatos gazdasági, történelmi, kulturális témákat felölelő előadásokkal, bemutatókkal. Az ünnepség fényét emelte, hogy fővédnöke a magyar honvédelmi miniszter, Hende Csaba úr volt, megjelent és beszédet mondott Japán állandó és meghatalmazott nagykövete, Ito Tecuo úr is.
 

Az ünnepélyes megnyitó után a Taiko Hungary Együttes adott ízelítőt a japán dobok hangzásvilágából, amely nagyon jó felvezetőnek bizonyult, hogy megteremtse a harci hangulatot Miyamoto Musashi (1584-1645) két kardos harctéri vívótechnikáinak (Hyoho Niten Ichi Ryu kenjutsu) bemutatójához.

 

Az egész rendezvény többek között eköré a különleges harci technika köré szerveződött, a plakátokon, meghívókon, internetes felületen is Musashi önarcképe látható, ahogy két karddal áll a niten ichi ryu alapállásában. Életéről és koráról egy háromnegyed-órás előadás szólt, amelyben a zsúfolásig töltött előadóterem érdeklődői meghallgathatták Iwami Toshio nagymester videó-üzenetét is. A nap folyamán három bemutató keretén belül hosszú kard-hosszú kard, hosszú kard-rövid kard, illetve hosszú kard-két kard vívótechnikákat is láthattunk.
 

Az előadásból megtudhattuk, hogy a kétkardos harctéri vívástechnikát a 16-17. század fordulóján fejlesztette ki Miyamoto Musashi. Több csatában részt vett, több mint hatvan párbajt vívott, ahol látta, tapasztalta, hogy egy szamuráj harci helyzetben sérülés következtében, vagy szűk helyre beszorítva nem tudja két kezét használni víváskor, holott a szamuráj a katana használatát úgy gyakorolta egész életében, hogy a kardot mindkét kézzel forgatja. Musashi azért, hogy mindkét kezét egyenlően ügyessé tegye, elkezdte kifejleszteni a két karddal való vívás rendszerét.
 

A hallgatóságot meglepte, hogy a harctéri küzdelem céljára kialakított vívástechnikákat magyar gyerekek is tanulják idehaza. A Musashi életéről szóló előadás diáin négy-hét éves gyerekeket láthattunk, akik, a világon egyedülálló módon, szüleikkel párban tanulják a vívás alapmozdulatait egy budapesti Niten Ichi Ryu dojóban. Mivel a gyerekek minden esetben szüleikkel együtt gyakorolnak, elkerülhető, hogy saját maguknak, vagy másnak sérülést okozzanak. A japán központi edzőterem által is támogatott kísérleti modell eddigi tapasztalatai szerint a gyermekek viselkedése, figyelme, normakövetése, magatartása és nevelhetősége drámai mértékben fokozódik az edzések hatására.

 

A nap folyamán lehetőség volt gyakorolni a kalligráfiát, vagy megpróbálni meghajtogatni a kis origamikiállítás darabjait. Az állandó kiállítás mellett láthatóak voltak orosz-japán háborúról szóló könyvek, a debreceni Déry Múzeumtól kölcsön kapott XVIII. sz-i szamuráj páncél két karddal. A fotókiállítás Japán mindennapjaiból mutatott életképeket, a Magyarországi Japán Alapítvány babagyűjteményének darabjait pedig hagyományos japán ruhákban öltöztették. 
 

A közel ezer látogató egy nagyszerű rendezvény keretében kaphatott betekintést Japán történelmébe és mindennapjaiba. Musashi életét bemutató előadáson kívül bonsai-okról, a múzeum gyűjteményének japán darabjairól, autógyártásról, valamint a kimonókról szóló előadások színesítették a napot, amelyek a szigetország hagyományainak és művészetének legfontosabb elemeit ölelték át.