A Takeda Ryu valójában nem egy harcművészeti ág, hanem egy harcművészeti szamuráj iskola.
Története majd ezer évre tekint vissza és technikáit először Minamoto no Yoshimitsu (1045 – 1127. november 25.) foglalta rendszerbe. Ebben az időszakban, Japánban háború dúlt ezért minél hatékonyabb harcművészeti stílusra volt szükség. A technikákat a harcmezőn kívül gyakorolták be és a csata közben tesztelték. A működő elemeket megtartották, a nem működőeket átalakították. A Takeda Ryu hatékonyságát az is mutatja, hogy ilyen sokáig fenn tudott maradni. Az iskola keretein belül a hadviselés teljes körét oktatták. Közülük a leghíresebbek az Aikijutsu, pusztakezes technikák voltak. Takeda Ryu történelemről bővebben a Takeda Ryu honlapján olvashat (www.takeda.hu).
Az Aikijutsu technikák mindegyikét valójában a kardstílusból vették és alakították át működő pusztakezes harcművészeti ággá. Alapja az Aiki elv. Az Aiki elv a Takeda család harcművészeti iskolájának egy nagyon speciális nézete. Ez az elv a harmónia és a belső energia uralásán és harc közbeni használatán alapul, amit kizárólag a Takeda család iskoláján belül tanítottak és fejlesztettek.
Az Aiki sokkal többet jelent, mint a klasszikus nem ellenállás elve, ami a legtöbb Jujutsu iskolában megtalálható. Ez egy különös, egy nagyon speciális rendszer, aminek lényege a belső energia fejlesztése, mely közvetlen kapcsolatban áll a légzéssel. Persze a gyakorlatok helyes végrehajtása során még számos dologra kell figyelni, többek között a helyes időzítésre, helyes testtartásra, helyzetfelismerésre, stratégiára, helyes szögekre és pozícióra.
Mivel az Aikijutsu egy ősi ág ezért sokan azt hiszik, hogy túl agresszív a mostani modern ágakhoz, pl. Aikido-hoz képest. Pedig ez nem igaz. Valójában aki Aikijutsu tanulására adja a fejét, azok legnagyobb része ugyancsak gyűlöli az agressziót, de ez nem azt jelenti, hogy a világ se lenne agresszív.
Az Aikijutsu egy kiváló iskola arra, hogy még időben felkészüljünk a világból áradó agresszióval szemben. Az Aikijutsu típusú ágakról azt szokták mondani, hogy védekező típusú harcművészeti ág. Pedig ez nem igaz. Csupán a világhoz, illetve az ellenfélhez való hozzáállás különbözik a többi harcművészeti ágétól. A Takeda Ryu Aikijutsu alaptézise, hogy sose keressük a harcot, de mindig helytálljunk a bajban. Sose veszítsük el a célunkat a szemünk elől.
Az Aikijutsu az ezeréves története során hozzáigazodott Japán történelméhez. Ahogy az ország berendezkedése változott úgy igazodott hozzá a Takeda család harcművészeti iskolája is az éppen aktuális helyzethez. Háborús időszakban leginkább a hatékonyságon, precizitáson volt a hangsúly, míg a békeidőszakban a rendfenntartás szerepét vették át a szamurájok, ahol nem az ellenfél kiiktatása, hanem elfogása volt a cél. A Takeda szamurájok részt vettek a Shogun megvédésében is, ezért a technikai elemei között szerepel a zárt térben, szobában, akár térdelés közben (seiza) való védekezés is. Ezek a gyakorlatok akár pusztakézzel, akár rövid, illetve hosszú fegyverekkel is végrehajthatók. Például a harci időszakban számba vették, hogy rajtuk, illetve az ellenfélen is páncél van, míg a békeidőszakban ennek a hiányával kellett számolni.
Battojutsu:
Az Enshin Itto Ryu Battojutsu egy igazi szamuráj harcművészeti ág. Technikáit a hatékonyság, precizitás, helyzetfelismerés és a gyorsaság jegyében tervezték. Stratégiája és harci elemei nem csak a csatatéren, de az életben is használhatók voltak a szamurájok számára. A harc kezdetekor a kard még a tokjában van ezért a kezdeti sebességre, a kard és a test összhangjára fokozottan szükség van. A tanulás elején a kezdők először is megtanulják, hogyan kell a kardot fogni, hogyan kell helyesen vágni és megtanulják, hogy az egész mozzanatot hogyan segíti a saját testünk mozgása, pozíciója. A végrehajtás során a kardnak úgy kell viselkednie, mintha a kéz meghosszabbítása, a testünk része lenne. De ennek elsajátítására sok gyakorlásra van szükség.
Joggal mondják többen, hogy mi szükség a mai világban, a karddal való harcmodor elsajátítására. Hiszen már senki sem hord az utcán kardot magánál. Hogy jobban megértsük, had meséljek el egy történetet, amit az Enshin Itto Ryu Battojutsu nagymesterével, Soke Machida Kenshinsai-al és velem esett meg. Egyik alakommal, amikor Japánban jártam, edzés alatt Soke Machida megkérdezte, hogy Európában milyen módszer szerint oktatják a harcművészeteket. Azt válaszoltam, hogy legtöbben a pusztakezes ágat űzik, és akit másfajta japán harcmodor is érdekel, az a kardot is tanulja. Lehetet látni a Soke arcán, hogy nem érti a dolgot, de nem kérdezett semmit. Azt mondta, hogy edzek tovább. Kicsit később megint odajött hozzám és ismét feltette az előző kérdést, amire én hasonlóképpen válaszoltam. Látta, hogy nem értem mi lehet a gond, ezért megmagyarázta nekem: “Mint tudod az Aikijutsu technikák a kardból erednek. Ha nem tudsz bánni a karddal, ha nem érted a kardot, akkor nem fogod megérteni az Aiki Jutsu gyakorlatokat sem!”
Az Aiki ágaknál nagyon fontos a kard gyakorlása, de nem mindegy hogy milyen kardművészeti ágat gyakorlunk és az sem mindegy, hogy milyen mesterrel. A kardnak segítenie kell a pusztakezes gyakorlatokat, ahogyan a botnak és lándzsának is. Ezek egyike sem egy teljesen különálló ág, hanem ugyanúgy, ugyanazon elveket használja. Csak a távolság különbözik. Nem elég csak mondani, hogy úgy kell dolgozni, mintha karddal vágnánk. Hiszen honnan tudná bárki, hogy hogyan kell a karddal bánni, ha még sohasem fogott a kezében kardot. Az Enshin Itto Ryu Battojutsu egy tökéletes ág arra, hogy megtaláljuk a kapcsolatot kard és a pusztakezes gyakorlatok között. Az itt megtanult elveket az Aiki technikák végrehajtásakor alkalmazva, valóban megtapasztalhatjuk működésüket.
Enshin, azt jelenti, hogy a kör közepe, míg Battojutsu jelentése vágás, kirántás technikák. Kihangsúlyozza, hogy a harcművész helyezze magát a kör középpontjába, miközben legyen tisztába a környezetével és az energiaáramlással. Azonban nagyon fontos a technikák végrehajtási sebessége és dinamikája is. Soke Machida olyan mértékig képezte magát, hogy képes a kardot kirántani, vágni vele és visszahelyezni a hüvelyébe 2 másodperc alatt.
Ez az ág 3 gyakorlati ismeretből áll: 1) Egyéni előre meghatározott mozgásformák gyakorlása Iaito (életlen gyakorló kard) használatával. 2) Harci gyakorlatok egy, vagy több ellenféllel szemben. A gyakorlatok alatt általában bokken-t (fakard) használunk, de előfordul az Iaito használata is. 3) Shinken-nel (éles vágókard) való vágástechnikák gyakorlása. Ez segíti a koncentrációt és a helyes vágástechnikák elsajátítását. Általában gyékényt, uborkát, szalmát, szőnyeget és egyéb tárgyakat vágunk. Bár ez a legvégső gyakorlati ismeret, azért megjegyzendő, hogy itt rögzített tárgyakat vágunk szét, míg a párviadalon, vagy harcmezőn mozgó szintén támadó, akár több ellenféllel állunk szemben. Az Enshin Itto Ryu Battojutsu végső célja nem az, hogy tárgyakat tudjunk vágni, hanem hogy a mindhárom ismeretet elsajátítva tökéletes harcos, tökéletes szamuráj váljon belőlünk.
Természetesen az első edzéseken még nincs szükség semmilyen eszközre, szívesen kölcsönzünk bokkent, de később már szükség lesz nemcsak bokken, de Iaito vásárlására is. Valójában a kard használatának helyes elsajátítása csak rendes karddal lehetséges. Bokkennel már csak a helyes megértés és elsajátítás után dolgozunk.
Szeretne megismerkedni egy tradicionális japán harcművészeti ággal? Egy fegyveres, vagy egy pusztakezes irányzattal? Itt a lehetőség! A Szamuráj Suli 2017. szeptember 7-én Őszi Nyílt Napot tart, amin bárki részt vehet.
A Nyílt Napon való részvétel INGYENES!
