Szőts Gábor veterán grappling világ bajnok: “Még csak az út legelején vagyunk.” Interjúnk 2. része következik.
Az Aiki Hikari Ryu Harcművészeti Iskola alapítója interjúnk első részében a klub alapításáról, küzdőstílusok ötvözéséről és motívációról beszélt nekünk. A folytatásban először a “hét rét görnyedt ember” fogalmát magyarázza el nekünk Szőts Gábor mester.
– Bár sokan alábecsülik – és ez a modern aikido értelmezésben is így van – a fizikai erő szerepét, de nem szabad elfelejteni, hogy Morihei korának egyik legendás erőembere volt. Nálunk alaptétel, hogy lehetőségeid szerint légy a legerősebb! Hozd ki saját testalkatodból a legtöbbet! Természetesen ez nem klasszikus testépítést jelent, hanem egyfajta adott funkcióra kiélezett erőt (a csípő ereje, abszolút erő, fogáserő stb).
Szőts Gábor mester figyeli tanítványai munkáját
– Az aikido inkább a légies látványos mozdulatokról híres, nem az erőről
-Így van ez a modern aikidoban, amelyben a két partner magas szinten közreműködik egymással a technika végrehajtásában. Egyébként ez akár máshogy is lehetne. Az aikido történetében van egy érdekes törés, mikor az alapítót nem az általa legtehetségesebb (és szintén nagyon erős) Koichi Tohei, hanem fia, Kishomau Ueshiba követte.
-Tohei lett a Ki Aikido irányzat alapítója.?
– Ez így van. Egyébként ő is részt vett valódi küzdelmekben, kihívásokban. Azok az aikido mesterek, akiktől én valaha tanultam, mind erősebbek voltak az átlagembernél – Kobayashi Hiroaki, Kobayashi Yasuho, Ruglioni sihan, vagy Yoshikasagi sihan.
– Mit jelent az, hogy “keveset és pontosan?”
– Arra törekszünk a gyerek és felnőtt oktatásban, hogy ne cizelláljuk túl a dolgokat. Viszonylag kevés technikát nagyon nagy pontossággal próbálunk meg elsajátítani – egyébként ez az alapelv, amit Szabó Balázs mesteremtől tanultam, nagyon jól működik a bjj-ben is, nem csak az aikidóban.
– Mit jelent a „hétrét hajtott ember”?
– Mindenkiben megvan potenciálisan minden, csak ki kell bontani hét fázisban. Ha úgy tetszik, fel kell fednünk a hét alapképességünket:
Első a fent említett fizikai erő,
második a küzdelmi képesség aminek eszköze a braizil jiu jitsu és a grappling
harmadik maga a klasszikus aikido gyakorlás,
a negyedik az eszközös gyakorlatok köre, ami nem csak aikido fegyveres gyakorlatokat jelent.
az ötödik az átadás képessége: mindenki előbb utóbb tanítani fog nem feltétlenül külön dojóban, hanem az edzésen belül, hiszen a kezdők együtt gyakorolnak a haladókkal. Mindenkinek meg kell tanulnia egyedül is gyakorolni, ha nincs partner. Erre lehetnek alkalmasak a fegyveres formagyakorlatok és az íjászat.
A hatodik és hetedik képesség mentális jellegű. Tartalmazza az iskolánkhoz tartozó elméleti tudást, melynek alapvetése az Egami Nao-Sugawara Tetsutaka szkíta ju jutsu elmélet, valamint egyfajta erkölcsi hozzáállás a világhoz és lojalitás az iskolához, a tanításhoz.
– Ez mit jelent pontosan ?
– A fent említett szerzők megteremtői az elméletnek, hogy maga az aiki elv és a ju jutsu a belső ázsiai lovas nomádoktól, pontosabban a szkítáktól eredeztethető. Ez nekünk, magyar budo gyakorlóknak különösen fontos lehet.
– Hogy kerül a képbe a grappling?
– A FILA grappling, amiről beszélünk, nem egy önálló sportág, hanem a FILA (Nemzetközi Birkózó Szövetség) által 2006-ban létrejött, a mai napig alakuló új szabályrendszer, amely ötvözi a bjj, a birkózás, a judo és más combat sportok elemeit. Versenyzőink indulnak grappling versenyeken több kor és súlycsoportban. Mi a magyar élmezőnyhöz tartozunk. A szabályrendszer valamivel szélesebb lehetőséget ad a résztvevőknek a submission (feladási) technikákban és nincsenek övfokozati kategóriák a versenyen, mint például a bjj-ben. Ez sokak számára vonzó lehet.
– Milyen dolgokra vagy a legbüszkébb az elmúlt évtizedből?
– Elsősorban arra, hogy közösséget, közösségeket sikerült kovácsolni, megmozgatni az embereket, olyan színteret teremteni, melyben olyan gyerekek és felnőttek gyakorolnak egymással, akik az élet más területén nem kerülnének kapcsolatba .Büszke vagyok a számtalan kiemelkedő eredményre, hiszen több korosztályos EB, VB, valamint felnőtt érmünk van a FILA grapplingben, a brazil jiu jitsuban. A magyar és a horvát bajnokságban egyaránt kiemelkedő eredményeink vannak.
Büszke vagyok azokra is, akik nem versenyeznek, hiszen ők is összetevői, segítői a többiek sikerének.
Olyan koncepció alapján dolgozunk, mely teljesen egyedi, ezért nevezzük magunkat iskolának. Az eredményeink alapját ez működő modellnek tekinthető. Pozitívum még, hogy a versenysport mellet a klasszikus budo néhány értékét is közvetíteni tudjuk.
Az elmúlt évben három harcművészeti fesztivált is rendeztünk. Az elmúlt évtizedben foglalkoztunk hátrányos helyzetű ill. enyhe értelmi fogyatékos gyerekekkel lehetőségeink szerint és csoportjaink a mai napig nyitottak a sérült gyermekek számára.
Az elmúlt három évben mi rendeztük a gyermek magyar brazil jiu jitsu bajnokságot ezzel hagyományt teremtettünk és társszervezői voltunk a 2010.-es korosztályos FILA grappling VB.-nek. Szóval azt gondolom,hogy részei lettünk valamiféleképpen a magyar budo történelemnek.
– Mi az, amit sikertelenségnek élsz meg?
– Sok tanítványt elvesztettem gyereket felnőttet egyaránt az évek során akik kizárólag aikido-t szerettek volna nálunk tanulni – földharc nélkül. Kezdetben ez bántott, de remélem ők is megtalálják a maguk útját. Negatív tapasztalat még, hogy néhány szülő egyfajta versenyistállónak tekint minket és ha gyermekük nem a megfelelő eredményt hozza, kiveszik az edzésről. Ők valószínűleg nem értik az alapkoncepciónkat, de manapság már emiatt sem búslakodok. Nem vagyunk egyformák. Valakinek tetszik amit csinálunk és valakinek nem – és ez így van rendjén.
Ami viszont a mai napig bánt az, hogy nap, mint nap tapasztalom, hogy a küzdősport a mai napig egyfajta mostohagyerek a magyar sportéletben és számtalan kiemelkedő eredmény ellenére nagyon háttérbe van szorulva minden tekintetben más sportokhoz képest. Mivel teljesen új ösvényt járunk, nincsenek követendő minták, emiatt sokszor a munka nagyon nehéz és kilátástalannak tűnik.
– Hogyan sikerült ennyi mindent egy évtizedben felépíteni?
– Egyszerű a magyarázat: ez nem az én munkám, hanem egy közösség munkája és eredményei. A sok szülőé és gyereké, akik itt vannak és hisznek abban amit csinálunk.
Nagyon sok háttérmunka van az eredmények mögött. Bár én vagyok a kirakatban, mint szakmai vezető, de meg kell említenem a feleségem, Kőváry Réka munkáját, aki az elmúlt évtizedben nagyon sokat dolgozott és áldozott fel azért, hogy működni tudjunk. Ő kézben tartja a szervezési, pályázati dolgokat és nagy segítség nekem, hogy csak a szakmai oldalra kell koncentrálnom.
Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy még nagyon a munka elején vagyunk, az álom amit megálmodtunk még korántsem kész. Még csak az út legelején vagyunk.
